Háromnapos átlagos tartózkodással számolva jelen pillanatban romániai viszonylatban Bukarest a legdrágább, ahol ezért 300 eurót is elkérnek, a fővárost a tengerpart és a Duna-delta követi átlag 287 euróval. A gyógyfürdőkben eközben 240 euró körüli összeget kell ennyi időre lepengetni. Az árak növekedése amúgy a Travelminit elemzése szerint annak is betudható, hogy mindenhol kínálnak immár extra tevékenységet is, legyen szó egy csónakázásról a deltában, vagy wellness-szolgáltatásokról a gyógyvizeikről híres vidékeken.

A turizmus pedig így is pörög, a közlemény szerint a Travelminit.ro közvetítésével háromszor több szállást foglaltak le az utazni vágyók, mint 2017 azonos időszakában.

– értékelte a piaci mozgásokat Rigó Ferenc, a Travelminit alapítója és elnöke, rámutatva, két év alatt megkétszereződött az általuk közvetített foglalások értéke. A 2018-ban regisztrált 6 millió euró után idén már 9 hónap alatt meghaladták a 12 millió eurót, így várhatóan az év végére meglesz a 15 millió euró.

Előfoglalással spórolhatunk

Működő piacgazdaságban a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, ezért természetes jelenség, hogy az üdülési csekkek bevezetésével megnövekvő forgalom áremelkedést vont maga után – szögezte le a Krónika megkeresésére Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja. Kifejtette,

Meglátása szerint a vakációs utalványok bevezetése nemcsak a kereslet növekedése miatt generált árnövekedést, hanem azért is, mert a szolgáltatóknak több vendég ellátására több személyzetet kellett alkalmazniuk, hogy tartani, sőt növelni tudják a minőséget.

Herman Rosner, aki amúgy az üdülési csekkek bevezetésének egyik kezdeményezője volt, felidézte, akkori tanulmányában arra is hivatkozott, hogy a romániai szálláshelyek kihasználtsága átlagosan mindössze 28–29 százalékos. Azóta a kihasználtság legalább megkétszereződött, és emiatt növelni kellett az alkalmazottak számát is, hiszen nem lehet ugyanannyi emberrel megfelelő szinten kiszolgálni a vendégeket 29 százalékos kihasználtságnál, mint 50–60 százalék esetén.

A szakértő ugyanakkor azt tartja visszaélésnek, ha a szálláshelyek nagyobb díjszabást számolnak fel, amikor a vendég üdülési csekkel fizet. Tudomása szerint ez leginkább a tengerparton történik meg, de teljesen törvénytelen és diszkriminatív, hiszen

Ezeket a pluszköltségeket, mint azt, hogy a vakációs utalványért a pénzt néhány héttel később kapják meg, bele kell számolni az egységes árpolitikába – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, az utalványok révén csak az év első hét hónapjában 300 millió euró áramlott be a romániai gazdaságba, azzal hogy nőtt a forgalom és a bevételek, a turisztikai vállalkozók befektetéseket eszközölhetnek, nagyobb fizetéseket adhatnak az alkalmazottaiknak, és ezzel javíthatják a szolgáltatásaik minőségét.

„Az üdülési csekk egy hatalmas infúzió az ágazatnak, de a gazdaság és a társadalom is nyer ebből, hiszen a vakációzó emberek egyébre is költenek, ha már kimozdulnak otthonról, másrészt, ha kipihenik magukat, oldódik a munkahelyi stressz, és kevesebbet kell költeni gyógyszerre” – részletezte Herman Rosner. Szerinte a drágulás kivédésére a legjobb módszer, ha az emberek élnek az előfoglalás lehetőségével, hiszen ha az év első hónapjaiban lefoglalják az utazási irodákon keresztül a vakációt, akár 25 százalékot is spórolhatnak, és ezzel kompenzálni tudják az árnövekedést.

Megkérdőjelezett a drágítás mértéke

Megkérdőjelezi eközben a Travelminit.ro által közölt adatokat László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Mint lapunk kérdésére kifejtette, „bátor dolog” egy röpke felmérésből általánosítani, hiszen tapasztalatai szerint sok szálláshelyen nem változtak az árak, és a drágítás Erdélyben sehol nem haladta meg a tíz százalékot. Talán a tengerparton lehetett nagyobb mértékű árnövekedés, de arról nincsenek releváns adataink – tette hozzá a turisztikai szakember. Hangsúlyozta, a forgalom egyértelműen növekedett. Ahhoz, hogy a turisztikai vállalkozók be is tudjanak fektetni, javítva a szolgáltatások minőségét, legalább 40 százalékos kihasználtságot kell elérniük. „Ahol nőtt a forgalom, a kihasználtság, be is fektettek, bővítenek, korszerűsítenek, szemmel látható a fejlődés. A vállalkozónak is érdeke, hogy fejlesszen, minél versenyképesebb legyen. Aki egy helyben toporog, nem érti az idők szavát, vagy nem fogadja el az üdülési csekkeket” – fogalmazott László Endre, aki szerint a turizmusban még mindig mentalitásváltásra van szükség.