2011. október 25., 08:262011. október 25., 08:26
Nem merül fel a fizetések, illetve a nyugdíjak csökkentésének lehetősége – ígérte hétfőn Traian Băsescu államfő azt követően, hogy az ország gazdasági-pénzügyi helyzetéről tárgyalt Emil Boc kormányfővel, Mugur Isărescu jegybankelnökkel, Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszterrel, Ion Ariton gazdasági miniszterrel, Borbély László környezetvédelmi, Valeriu Tabără mezőgazdasági, Sulfina Barbu munkaügyi, Elena Udrea fejlesztési és Leonard Orban európai ügyekért felelős tárcavezetővel. A nyugdíjemelés kérdését az államfő egyelőre nyitva hagyta, szerinte most az a legfontosabb, hogy ne nőjenek a kiadások. Hozzátette: a pénzügyminisztérium vizsgálja a nyugdíjemelés lehetőségét. Az államelnök ugyanakkor azt mondja, hogy a finanszírozási költségek miatt a 2012-es évi költségvetést 3 százalékosnál kisebb hiánnyal kell kidolgozni. „Az Európai Unióban, illetve a régióban kialakult helyzet miatt a 2012-es büdzsének igen óvatosnak kell lennie. Nem feltétlenül amiatt, hogy nem találnak pénzt a hiány finanszírozására, hanem mert ez a művelet igen költséges” – fogalmazott Băsescu, aki szerint a minimálisra kell csökkenteni a hitelszükségletet.
„A megbeszélés fő üzenete az volt, hogy maximális óvatosságra van szükség a jelenlegi igen nehéz gazdasági helyzetben” – fogalmazta meg a tárgyalások után Emil Boc. Sulfina Barbu munkaügyi miniszter eközben arról számolt be, hogy a találkozón abban maradtak, hogy a bérek és nyugdíjak emeléséről szóló döntés kizárólag a kormánnyal folytatott megbeszélések után születhet. Mint részletezte, addig nem tud végleges választ adni a kérdésre, amíg az állami költségvetésről és más anyagi lehetőségekről szóló elemzések nem fejeződnek be. „A pénzügyminisztériumnak azt a költségvetési tervezetet is elküldtük, amely nem tartalmazza a nyugdíjak indexálását, természetesen ez is egy lehetőség. Ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztetünk a szaktárca illetékeseivel” – magyarázta Barbu. A miniszter elmondása szerint az államelnökkel folytatott tárgyaláson elsősorban az európai alapok lehívásáról esett szó. „A munkaügyi minisztérium legfontosabb prioritása az európai alapok lehívása, amely elengedhetetlen mind az idei, mind a jövő évi költségvetés szempontjából” – mutatott rá a tárcavezető. Amint arról a Krónika korábban beszámolt, a munkaügyi szaktárca a nyugdíjak jövő évi, 6,5 százalékos emeléséről szóló költségvetési tervezetet nyújtott be a pénzügyminisztériumhoz. Az elképzelés Sulfina Barbu elmondása szerint 3 milliárd lejes pluszkiadást jelentene az állami költségvetésben. A tárcavezető akkor emlékeztetett: a kormánynak a gazdasági jellegű kérdésekben a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal, valamint a Világbankkal közösen kell döntenie.
Traian Băsescu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a tegnapi találkozó fő célja az volt, hogy az érintett felekkel egyeztessen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ma érkező küldöttségi vizsgálata kapcsán, illetve tájékoztatni kívánta a kormányfőt, a jegybankelnököt, illetve a minisztereket a hétvégén Brüsszelben lezajlott EU-csúcs történéseiről, illetve a szerdára összehívott újabb uniós kerekasztalról. Az államfő a tárgyalást követő sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta kiemelni, hogy az is szóba került, hogy az új munkahelyek teremtése érdekében meg kell nyitni az arany-, ezüst-, valamint rézbányákat, s meg kell valósítani a folyamatban levő külföldi beruházásokat.
Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy szerda esti újabb találkozójukon véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik. Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén – amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül – valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még további részleteket kell kidolgozni. Hangoztatta: azért nem döntöttek semmiről véglegesen, mert a tárgyalt témák összefüggnek, azokról egyetlen közös döntéssel kell határozni. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke 72 óra türelmet kért a határozatok bejelentésére. A külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást tettek az euróövezeti adósságválság megoldása felé.
Van Rompuy a pénteken kezdődött háromnapos maratoni EU-találkozósorozatot is lezáró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács „néhány tagjának” még szerdáig meg kell győznie kollégáit arról, hogy országa teljes egészében végrehajtja a korábban kilátásba helyezett intézkedéseket. Jóllehet neveket nem említett, szavaiból kiderült, hogy Olaszország ezen tagállamok között található, Belgium viszont nem. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök este maga is elismerte, hogy országától további lépéseket kértek, és jelezte, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról már hétfőre rendkívüli kormányülést hív össze. Görögországgal kapcsolatban Van Rompuy azt mondta, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték azt a miniszteri döntést, amellyel felszabadították a következő, 8 milliárd eurós nemzetközi hitelrészletet. Jelezte, hogy egy új programon, olyan megoldáson dolgoznak, amely a magánbankok nagyobb mértékű bevonásával növeli a gazdaság fenntarthatóságát a dél-európai országban. Herman Van Rompuy a válság tovaterjedése elleni hatásos tűzfalként írta le azokat az elképzeléseket, amelyek az euróövezeti pénzügy stabilitási mechanizmus (EFSF) „forrásainak maximalizálását” célozzák. Elmondta: cél ugyanakkor az is, hogy az EFSF-et „támogató garanciákat ne terjesszék ki”. E területen még több opciót vizsgálnak, és ezekből nem zárták ki teljesen az Európai Központi Bank szerepét sem – adta értésre.
A Guardian brit napilap beszámolója szerint egyébként a találkozón kemény, személyeskedésekbe torkolló vitába keveredett Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök. „Most veszített el egy kitűnő lehetőséget arra, hogy befogja a száját. Elég volt abból, hogy kritizál és megmondja, mit tegyünk. Ön egyre csak azt hajtogatja, mennyire utálja az eurót, aztán meg beállít, és beleszól a mi találkozónkba” – reagált leplezetlen ingerültséggel Sarkozy, miután a brit kormányfő amellett érvelt, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) bővítésébe ne csak az eurózóna országai, hanem mind a 27 tagállam beleszólhasson. Hogy Cameron mit válaszolt Sarkozy vádjaira, arról a Guardian fültanúkra hivatkozva csak annyit írt, hogy a brit kormányfő kitartott álláspontja mellett, mondván, az elfogadásra váró döntések messzemenő következményekkel járnak az eurózónán kívüli tagországokra, és az ő érdekeiket is védeni kell. A két politikus röpke kétórás veszekedése miatt – amelyet az ülésen elnöklő Donald Tusk lengyel kormányfő „viharos” megbeszélésként aposztrofált – késett a zárónyilatkozat elfogadása is.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.