2011. október 13., 06:102011. október 13., 06:10
Herman Rosner, az intézmény elnöke szerint ugyanis gazdasági válságban összefogásra van szükség a túléléshez, a helyi önkormányzatok pedig azzal tudják támogatni a vállalkozókat, ha nem emelik az adókat, valamint ha megpályázható alapot hoznak létre. Mint részletezte, a helyi pénzből a cégek kiállításokon és vásárokon mutatkozhatnának be, honlapokat készíthetnének, vagy minőségi bizonylatokat szerezhetnének be, életképesebbé téve a vállalkozást.
Rosner szerint a válság pusztító hatással volt a háromszéki gazdaságra, hiszen tavaly összesen 2069 céget számoltak fel vagy függesztettek fel, kétszer többet, mint amenynyi új vállalkozás megalakult. A negatív trend idén is folytatódik, hiszen 2011 első kilenc hónapjában 1160 Kovászna megyei vállalkozás szüntette be végleg vagy időlegesen a tevékenységét, miközben csak 871 új kereskedelmi társaság jött létre. Ez azt jelenti, hogy a két év alatt közel 3500 háromszéki már nem biztosítja önállóan saját megélhetését, nem fizet adót és társadalombiztosítást, de ha úgy számoljuk, hogy egy cégnél több alkalmazott is lehet, akkor még több munkahely megszűnését vonta maga után a cégfelszámolás, vélekedett a gazdasági szakember. „Az önkormányzatok a helyi költségvetésből támogatják a kultúrát, az egyházakat, az ifjúsági és sportmozgalmakat. Azt kérjük, hogy a jövő évi költségvetésben a kis- és közepes vállalkozások támogatására is különítsenek el pénzt” – szögezte le Heman Rosner.
A közgazdász szerint elvárásuk azért is jogos, mert a vállalkozások fennmaradásától függnek a munkahelyek és a helyi bevételek. „Újabb sötét időszak várható a gazdaságban, jövőre lesz a gazdasági válság negyedik esztendeje, minden segítségre szükség van” – vallja Rosner.
A kamara jelenleg a háromszéki cégek rangsorolását végzi, a 4834 mérleget letevő cég közül 1431 került be a 2010-es megyei toplistára, 6,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ezek a cégek a tavaly 2829 millió lejes üzleti forgalmat valósítottak meg, és összesen 18 695 munkahelyet biztosítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok