Bűvös kód. Visszavetette a szállodák forgalmát a Covid-igazolvány kötelezővé tétele
Fotó: Jakab Mónika
A szálláshelyeket hatványozottan sújtják a szigorítások, hiszen számukra nincs áthidaló megoldás, kizárólag az oltásigazolvánnyal rendelkező vendégeket fogadhatják, miközben az étkeztetést esetleg meg lehet oldani teraszokon. A lapunk által megszólaltatott szállásadók beszámolói szerint a beoltottak kihasználják a gyerekek kéthetes vakációját, viszont akik nem rendelkeznek zöldigazolvánnyal, tömegesen mondják vissza a foglalásokat.
Futószalagon mondják le a korábban lefoglalt szállásaikat, akik ebben az időszakban belföldi utazást terveztek, ám nincs zöldigazolásuk, miután hétfőtől a szálláshelyeknek is a koronavírus elleni teljes beoltottságot vagy a fertőzésből legfeljebb fél éve történt kigyógyulást tanúsító védettségi igazolást kell kérniük ügyfeleiktől.
Akadnak olyan szállásadók, akik azt mondják, a foglalásaik 80–90 százalékát visszamondták, ami miatt anyagi nehézségekre számítanak, ami elbocsátásokhoz vezethet, és a fizetésképtelenség vagy a csőd sem kizárható, ha nem lendül fel a forgalmuk. Pedig sokan vannak, akik foglalásban nem szűkölködtek,
Ugyanakkor a zöldigazolás hiánya mellett a tapasztalatok szerint a bizonytalanság is elveszi az emberek kedvét az utazástól. Sokan attól tartanak, hogy foglalnak vagy éppen el is indulnak, és időközben megváltoznak, szigorodnak a szabályok.
Senki nincs a hargitafürdői Balu vendégházban és a kalandparkban – számolt be megkeresésünkre Kristály Péter tulajdonos. Kifejtette, Hargitafürdőn a nyár és a tél a főszezon, tavasszal és ősszel általában visszaesik a forgalom, de jelenleg a szigorítások miatt a már meglevő foglalások nagy részét is visszamondták.
A tulajdonos elmondása szerint az volt jellemző, hogy ebben az időszakban a hétvégékre baráti társaságok érkeztek, viszont most ez nem történik meg. A kalandparknak viszont gőzerővel kellene működnie tekintettel arra, hogy a gyerekek vakáción vannak, de ott sincsenek vendégek. Kristály Péter amúgy azt tapasztalta, hogy
attól tartva, hogy időközben megváltoznak, tovább szigorodnak a szabályok. Eközben érdeklődésünk felháborította egy tordai szálloda menedzserét, közölte, hogy senkinek semmi köze, hogy vannak-e vendégeik, mondják-e vissza a foglalásokat.
Korábban a recepcióstól megtudtuk, hogy hozzávetőleg azonos arányban vannak foglalások és visszamondások, amit egyrészt a vakációval, másrészt a zöldkártya felmutatásának kötelezettségével magyarázott. A menedzser viszont dühösen közölte, hogy az adataik nem nyilvánosak, nincs segítségre szükségük, jól elboldogulnak a jelenlegi helyzetben is.
Behajtani tilos, egyeseknek belépni is (képünk illusztráció)
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem mindenki került ugyanakkor nehéz helyzetbe a korlátozások szigorítása miatt. Albert Zoltán, a zabolai Mikes-kastélyban működő szálló munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a felsősök körében váratlan vakáció miatt még meg is nőtt az utazási kedv. A kastélyszállóban nem szembesültek azzal, hogy visszamondják a foglalásokat, korábban is azt tapasztalták, hogy a vendégeik többsége be van oltva.
„Az oltási kedv kapcsán is tetten érhető egy társadalmi rétegződés, az ügyfélkörünkben nagyon sok az üzletember, akiknek korábban is fontos volt, hogy nyugodtan tudjanak dolgozni, ne kelljen tartaniuk a megfertőzéstől, így amint lehetett, oltakoztak” – ecsetelte Albert Zoltán.
egy étterem még egy napfényes őszi napon is leültetheti a vendégeit a teraszon, ám a szállásadók kizárólag csak zöldigazolvánnyal tudják fogadni a vendégeket, azokat pedig, akik nem rendelkeznek a bizonylattal, egyszerűen kénytelenek visszautasítani.
Albert Zoltán abban bízik, legalább lesz hatása a szigorításnak, növeli az oltakozási kedvet, és minél hamarabb visszatérhetnek a normális kerékvágásba, hiszen jó példát nyújtanak erre azok az országok, ahol magas az átoltottság, és már alig vannak korlátozások.
A zabolai kastélyban rendszeresen és nagy hatékonysággal szűrik az alkalmazottakat, fontosnak tartják, hogy megfeleljenek a Covasna Safe Place (Kovászna – biztonságos hely) védjegynek, senki ne fertőződjön meg – tudtuk meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!