Fotó: Pixabay
Finnországban, Dániában, Máltán (10 százalék) és Svédországban (9 százalék) volt a legnagyobb 2021-ben a rendkívül magas digitális intenzitási mutatójú (DII) vállalatok aránya, míg Romániában és Bulgáriában a cégeknek mintegy háromnegyede rendelkezett rendkívül alacsony DII-vel (77, illetve 74 százalék) – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.
2022. augusztus 29., 17:242022. augusztus 29., 17:24
A digitális technológiák fejlesztése javíthatja a vállalatok szolgáltatásainak és termékeinek a minőségét, és növelheti a versenyképességüket. A világjárvány okozta válság azt is megmutatta, hogy a digitalizáció kulcsfontosságú a cégek gazdasági ellenálló képességének javítása szempontjából.
Tavaly az uniós vállalatok 56 százaléka érte el a digitális intenzitás alapszintjét. Ez azt jelenti, hogy a 12 kiválasztott digitális technológia közül legalább négyet használtak, például a mesterséges intelligenciát vagy az e-kereskedelmet.
Az uniós kkv-knak mindössze a 3 százaléka rendelkezik rendkívül magas, 18 százaléka pedig magas digitális intenzitási mutatóval. Többségük mutatója alacsony (34 százalék) vagy rendkívül alacsony (45 százalék). Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra a kkv-k több mint 90 százaléka elérje legalább a digitális intenzitás alapszintjét – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!