Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.
2022. július 20., 16:242022. július 20., 16:24
Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthető.
A javaslat szerint felhatalmaznák a bizottságot arra, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő. A bizottság sajtóközleménye szerint
A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. A tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük a bizottságnak az elért eredményekről.
Mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a „szolidáris gázellátást” igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.
Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a fűtés és hűtés csökkentésének széles körű előmozdítása érdekében. Felszólítja emellett a tagországokat, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézkedéseket a középületek fűtésének és hűtésének korlátozására.
A rendelet jóváhagyásához az uniós országok megerősített többségi szavazatára van szükség. A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden tárgyalnak Brüsszelben a javaslatcsomagról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!