Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig – közölte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
2022. március 08., 17:562022. március 08., 17:56
Az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű javaslata diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani kívánja a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben.
– emelték ki.
Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját, ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását. Előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.
Megjegyezték: a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag javaslatának maradéktalan végrehajtása már 2030-ra 30 százalékkal csökkentené az EU éves fosszilis gázfogyasztását, ez a mennyiség mintegy 100 milliárd köbméternek felel meg.
– tették hozzá.
Az uniós bizottság a javaslat elemeit részletező közleményében Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: „függetlenednünk kell az orosz olajtól, széntől és gáztól. Nem támaszkodhatunk olyan beszállítóra, aki fenyeget bennünket”.
Jelentősen, több mint 40 százalékkal emelkedett, és ezzel újabb rekordszintre nőtt a gáz ára hétfőn a kereskedés első órájában a holland gáztőzsdén.
Cselekedni kell az emelkedő energiaárak hatásának mérsékléséért, diverzifikálni kell az európai gázellátást már a következő télig, és fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást – tette hozzá.
A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára, amelyben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak által érintett vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának.
Közölték: az uniós bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván benyújtani, amely előírja, hogy az EU-ban minden év október 1-jéig a gáztározókat kapacitásuk legalább 90 százalékáig fel kell tölteni. A javaslat magában foglalja a töltési szintek nyomon követését és betartatását, valamint a tagállamok közötti, megosztást biztosító szolidaritási megállapodások kiépítését.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság folytatja a gázpiac vizsgálatát, válaszul az üzemeltetők, különösen az orosz Gazprom esetleges versenytorzulásaival kapcsolatos aggodalmakra.
Elmondták, a megemelkedett energiaárak kezelésére a testület minden olyan sürgősségi intézkedés bevezetésének lehetőségét is vizsgálja, amely korlátozhatja a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt negatív hatását. AZ intézkedések között például ideiglenes árkorlátozások szerepelhetnek. A bizottság továbbá felméri a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit is azzal a céllal, hogy a villamosenergia továbbra is megfizethető maradjon az ellátás megszakítása nélkül – közölték.
A tárcavezető ezek felgyorsítását szorgalmazta a konfliktus okozta „gázsokk jövő téli kihívásai” miatt.
„A függés az orosz gáztól nem ugyanaz az európai országokban” – ismerte el a miniszter az Air Liquide hidrogéntermelő cég egyik normandiai telephelyén tett látogatásán. „Franciaország gázellátásának 20 százaléka érkezik Oroszországból, miközben az európai átlag 40 százalék, s egyes tagállamok teljesen az orosz gáztól függnek” – tette hozzá, példaként említve Finnországot.
A lehetséges megoldások közül elsőként „a gáztárolás felgyorsítását” említette, nyártól kezdve. A tározók „90 százalékra történő feltöltését” javasolta annak érdekében, hogy „szembe tudjunk nézni a 2022-es téllel”. „Ez nem a mostani kihívás, hanem a 2222-23-as tél kihívása” – hívta fel a figyelmet.
Második megoldásként a közösségi vásárlást említette az alacsonyabb beszerzési ár céljából.
„Harmadik megoldás: megpróbálni diverzifikálni a beszerzéseket más termelőktől” – hangsúlyozta.
Negyedik lehetőségként pedig a földgáz-cseppfolyósító üzemek fejlesztését említette. Ezekből hét van Spanyolországban, négy Franciaországban, de „sajnos egyetlen sincs Németországban”, viszont javítani lehet a meglévő üzemek termelésén a miniszter szerint. Bruno Le Maire jelezte, hogy az Engie francia energiaipari óriásvállalattal már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne növelni a franciaországi terminálok működését.
– mondta Le Maire. Eközben a francia környezetvédelmi miniszter Barbara Pompili jelezte, hogy az Európai Unió „egységesen” dönt majd az Oroszországgal szembeni esetleges energiaembargó kérdésében, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy az európai partnereivel egyeztetve lépjen fel.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország minisztereként Barbara Pompili csütörtökön találkozik Washingtonban Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel. „Némi egyeztetést fogunk kérni” – mondta a francia miniszter az AFP francia hírügynökségnek. „Megértjük az amerikai álláspontot, de ők nem ugyanabban az energiahelyzetben vannak, mint mi” – tette hozzá.
– hangsúlyozta a francia tárcavezető. „Időben fogunk dönteni, és ha követjük is az Egyesült Államokat, az mindenképpen közös válasz lesz” – tudatta a környezetvédelmi tárca, kizárva azt a lehetőséget, hogy az orosz gáztól kevésbé függő Franciaország egyoldalúan döntsön az Oroszországgal szembeni energiaembargó bevezetéséről.
A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.
A háborús helyzet egészen más megvilágításba helyezte az energiaválságot, és ma már a hatóságoknak nem csak az árrobbanás nyomán megugrott számlákat kapó lakosság és cégek megsegítését kell szem előtt tartaniuk.
Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője.
Rámutatott, hogy a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak – mondta Siegfried Russwurm.
Az ARD a hírportálján közölt összeállításában hozzátette, hogy az embargóról folytatott vita miatt további jelentős drágulás tapasztalható az energiahordozók piacán. Így hétfőn a földgáz határidős jegyzése a TTF holland gáztőzsdén rekordmagasra, 60 százalékos emelkedéssel megawattóránként 345 euróra emelkedett, míg tavaly év végén 150 eurón állt, a sokévi átlag pedig 25 euró. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára 20 százalékkal ugrott meg hétfőn, így 13 éves csúcsra, 139,13 dollárra emelkedett.
„Ha minden orosz energiaexportot szankciókkal sújtanának, nem lennék meglepve, ha a Brent ára 200 dollár fölé emelkedne” – mondta Howie Lee, az OCBC bank közgazdásza az ARD-nek.
A ukrajnai háború miatti piaci feszültséget a mindennapokban is megszenvedik a németek, főleg az autósok. Legnagyobb érdekképviseletük, az ADAC autóklub keddi adatai szerint a Super-E10 prémium benzinfajta és a dízel literenkénti ára is a lélektani határnak számító 2 euró fölé emelkedett előző nap. A Super-E10 átlagosan 2,008 euróba került literenként hétfőn, a dízel pedig még a benzinnél is drágább volt, 2,032 eurót kértek érte a töltőállomásokon.
A 2 euró feletti ár minden korábbinál magasabb, és rendkívül erőteljes drágulás éves összehasonlításban; 2021 márciusában a Super-E10 átlagosan 1,454 euróba, a dízel 1,315 euróba került Németországban.
Meghaladta a napokban a 8 lejt az üzemanyagok ára Romániában – derül ki a Versenytanács üzemanyagár-figyelő alkalmazásának adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!