Mindenki érdekelt a földgáztranzakcióban

Az Európai Unió és a nyugati országok által Oroszország ellen foganatosított szankciók az energiahordozókra nem vonatkoznak, ezt a területet kivételként kezelték, hiszen ebben a kérdésben nem volt összhang az Unió tagországai között. Németország és olyan tagállamok is ellenezték az energiapiaci szankciókat, amelyeknek fontos az orosz földgáz. Másrészt az ANRE alelnöke szerint

és anélkül rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe kerülne az amúgy is szankciók sújtotta orosz gazdaság, hiszen már most megmutatkoznak a hatások a pénzügyi piacon és a tőzsdén.

Nagy-Bege Zoltán kérdésünkre kifejtette, nem tartja valószínűnek, hogy amint kizárják Oroszországot, egyes orosz bankokat a SWIFT-ből, vagyis a globális bankközi fizetési rendszerből, azzal veszélybe kerülhet Európa gáz- és kőolajellátása. Mint mondta, a Gazprom nem az egyetlen földgázkitermelő vállalat Oroszországban, ám az egyetlen, amely Európa felé exportálhat, különböző leányvállalatai vannak Európában, ezeken keresztül lebonyolíthatók a tranzakciók.

A drágulás elkerülhetetlen

A háború kitörésének pillanatában megugrott a földgáz ára, történt ez annak ellenére, hogy közben már csökkent a fogyasztás. Nagy-Bege Zoltán kifejtette, még nem köszöntött ugyan be a tavasz, a napokban országszerte havazott és hideg volt, de a földgázfogyasztás már csökkenő tendenciát mutat a december–januári időszakhoz képest. Ennek ellenére az európai piacokon megemelkedtek az árak, ez a hazai piacon is tapasztalható, és a szakember szerint

„Egyelőre a földgázpiacon még nem uralkodott el a pánik, hiszen tavaly december közepén, karácsony előtt 170 euró/megawattórára emelkedett a gáz ára Európában, ehhez képest jelenleg 100–105 eurós szinten van a holland és az osztrák tőzsde, nagy vonalakban hasonló szinten a romániai is.

– ecsetelte a mozgásokat az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.

– hívta fel a figyelmet a hatóság alelnöke, rámutatva, hogy valamikor áprilisban el kell kezdeni a betárazást, akkor fontossá válik minden forrás, a belföldi termelésből származó és az import is, ami az orosz földgázt is jelenti.

Nagy-Bege Zoltán szerint ugyanakkor remélhetőleg már a nyár első felében megépül a görög–bolgár interkonnektor, és üzembe is helyezik. Ez Románia számára azért fontos, mert a Déli Áramlaton keresztül Azer­bajdzsánból kaphatna földgázt, viszont a 140 kilométeres szakasz, ami Bulgáriát és Görögországot köti össze – főleg a bolgár területen –, egyelőre késik. Amíg viszont az nem készül el, abból a vezetékből nem jut Romániába földgáz. 

korábban írtuk

Együttműködési szerződést kötne Azerbajdzsánnal a román energiaügyi miniszter

Virgil Popescu román energiaügyi miniszter kedden közölte, hogy hazája új lendületet adna a román-azeri energetikai együttműködésnek, ezért Bakuba látogatott, hogy „konkrét együttműködésekről” tárgyaljon.

Akkor hajlandóak elkezdeni a beruházásokat a kitermeléshez, ha a román kormány és parlament módosítja a törvénykeretet, az offshore földgázkitermelés feltételeit, ilyen megközelítésből egyértelmű, hogy a labda a román állam térfelén pattog, mondta a hatóság alelnöke. Hozzátette, a román államnak kell valamit kezdenie ezzel a helyzettel. „Biztos ezeket a témákat egész magas szinten tárgyalják, hiszen kulcsfontosságú az ország földgáz- és villamosenergia-ellátása” – jegyezte meg.

korábban írtuk

Megsínyli a gazdaság a háborút – A Krónikának nyilatkozó elemző szerint az Oroszország elleni szankciókkal senki sem nyer

A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász. 

A háború más megvilágításba helyezte az energiaválságot

A háborús helyzet egészen más megvilágításba helyezte az energiaválságot, holott eddig is azt kellett mérlegelni, milyen intézkedéssekkel lehet segíteni a háztartási és ipari fogyasztókat, elsősorban a sérülékeny vagy energiaszegény fogyasztókat, és hogy erre a célra milyen források állnak a román kormány rendelkezésére a költségvetésben. Erre a válságra tevődött rá a háborús helyzet, és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) már az kerül napirendre, hogy milyen hatása van a szomszéd országban zajló háborúnak a román gazdaságra, pénzügyi helyzetre, energetikai rendszerre.

– fogalmazta meg ugyanakkor Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, ekkora mennyiségű elektromosenergia-fogyasztás egy háztartásban, hacsak nem villannyal fűtenek, olyan életszínvonalat és olyan szintű bevételeket feltételez, hogy az a család ki tudja fizetni a megdrágult energiahordozókat. „Nyilván senki nem kívánja, hogy többet fizessen a fűtésért vagy a világításért, de az államkassza kapacitása is véges, mindent nem lehet ráterhelni” – szögezte le a hatóság illetékese.