Beválik vagy sem? A sztrádaépítések felgyorsítását is remélik az új feketelistáktól
Fotó: Rab Zoltán
Eltérően vélekednek az új közbeszerzési törvénybe foglalt feketelistázásról a Krónika által megszólaltatott szakértők. A közútkezelő hatóság szóvivője szerint ez ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a szerződésbe foglalt ígéreteiket, Benedek Zakariás képviselő viszont úgy véli, nem fenyegetni kell a kivitelezőket, hanem megoldani a problémákat, és ha a cég nem hajlandó az együttműködésre, ki kell zárni a közbeszerzési folyamatokból.
2022. augusztus 05., 19:302022. augusztus 05., 19:30
Átmeneti feketelistát adott ki az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNAIR) és a Román Vasúttársaság (CFR) – ez az első abból a három lépésből, amelyet meg kell tenni, mielőtt felbontanak egy szerződést a versenytárgyalásból győztesként kikerült kivitelezővel. Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter korábban úgy fogalmazott, ez egy figyelmeztetés a kivitelezőknek, hogy tartsák be a szerződésbe foglalt határidőket.
„Az átmeneti negatív véleményezés ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a szerződésbe foglalt ígéreteiket, a határidőket” – jelentette ki megkeresésünkre Elekes Róbert, az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság regionális szóvivője. Hozzátette: nehéz időszakon mennek keresztül, az építőanyagárak megemelkedtek, ez megnehezíti a cégek dolgát. A kormány több rendeletet is kiadott, hogy megnövelhessék a tarifákat, és utolérjék az elszabadult árnövekedést, de közben az üzemanyag drágulása tovább srófolta az építkezések árát.
„Általában »kesztyűs kézzel« bánunk a cégekkel, mert számunkra minden szerződésbontás hatalmas időveszteséget jelent, újra ki kell írni a munkálatot licitre, ez féléves, akár egyéves csúszást okozhat” – részletezte a szóvivő.
„Az a politikánk, hogy minden szerződést próbálunk megmenteni, de nem engedhetjük, hogy ezzel visszaéljenek. A negatív értékelés arra jó, hogy a cégek érezzék a nyomást, és tartsák be a szerződésbe foglaltakat” – szögezte le Elekes Róbert. Kifejtette, különböző típusú munkálatok vannak, például az aszfaltozásra mindig nagy a túljelentkezés, a hídépítésre viszont alig van vállalkozó.
Abban bízunk, hogy ha kapnak egy negatív véleményezést, jobban megfontolnak majd minden lépést, hiszen egy útépítő cég halálra van ítélve, ha nem vehet részt közbeszerzéseken, abból nem tudják fenntartani magukat, hogy időközönként leaszfaltozzák valamelyik nagyáruház parkolóját” – összegezte Elekes Róbert.
„Ezt a feketelistát valójában csak fenyegetésnek szánják, inkább minden nagyberuházás esetén egyenként kellene elemezni a szerződést, meg kellene vizsgálni, hol tartanak a vállalt határidőhöz képest, mi a késés oka, és azt kellene orvosolni” – vallja ezzel szemben Benedek Zakariás, a képvizelőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának tagja, aki szerint ha ezek után sem iparkodik a cég, akkor kell kizárni a közbeszerzésekből.
„A késésnek több oka lehet, például nem adták át időben a nyomvonalat, vagy az is hátráltatja a kivitelezést, hogy az állam soha nem fizet időben. Bár a törvény szerint a számla kiállítása utáni 30 napon belül kellene fizetni, ez általában 45–50 napra történik. Közben az új helyzetben az építőanyagot már előlegben ki kell fizetni. A tavasszal például a vasbetonra 3 napos árajánlatot adtak a beszállítók, az anyag még meg sem érkezett, és már ki kellett fizetni” – ecsetelte a szakember. Rámutatott: a vonatkozó kormányrendeletek azt szabályozzák, hogy a statisztikai hivatal által kiszámított építkezésianyag-drágulással lehet emelni százalékarányosan a kivitelezés értékét, de ez csak a Romániában gyártott anyagokra vonatkozik, miközben például bitument egyáltalán nem gyártanak az országban, és a vasbetont is külföldről hozzák.
Benedek Zakariás szerint a Mérnöki Tanácsadó Nemzetközi Szövetség, más néven FIDIC, által kidolgozott szerződésmodellek minden esetre kínálnak megoldást, pontosan leírják, mi a teendő, ha felmennek az árak, ha egy árvíz elmossa a munkaterületet, ha a cég csődbe megy, vagy ha egyszerűen nem hajlandó elvégezni a munkát. „A FIDIC-szerződések demokratikusak, nemcsak a beruházó, a tervező és a kivitelező kötelességeit, hanem jogait is taglalják” – irányította rá a figyelmet a lehetséges megoldásra Benedek Zakariás.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
1 hozzászólás