Átmeneti feketelistával a beruházásokért – Látszatintézkedésnek tűnik az út- és vasútépítő cégek pellengérre állítása

Átmeneti feketelistával a beruházásokért – Látszatintézkedésnek tűnik az út- és vasútépítő cégek pellengérre állítása

Beválik vagy sem? A sztrádaépítések felgyorsítását is remélik az új feketelistáktól

Fotó: Rab Zoltán

Eltérően vélekednek az új közbeszerzési törvénybe foglalt feketelistázásról a Krónika által megszólaltatott szakértők. A közútkezelő hatóság szóvivője szerint ez ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a szerződésbe foglalt ígéreteiket, Benedek Zakariás képviselő viszont úgy véli, nem fenyegetni kell a kivitelezőket, hanem megoldani a problémákat, és ha a cég nem hajlandó az együttműködésre, ki kell zárni a közbeszerzési folyamatokból.

Bíró Blanka

2022. augusztus 05., 19:302022. augusztus 05., 19:30

Átmeneti feketelistát adott ki az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNAIR) és a Román Vasúttársaság (CFR) – ez az első abból a három lépésből, amelyet meg kell tenni, mielőtt felbontanak egy szerződést a versenytárgyalásból győztesként kikerült kivitelezővel. Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter korábban úgy fogalmazott, ez egy figyelmeztetés a kivitelezőknek, hogy tartsák be a szerződésbe foglalt határidőket.

A listát 90 naponta frissítik, így a cégeknek ez lehetőséget biztosít, hogy behozzák a lemaradásokat, s így elkerüljék, hogy újra negatív véleményezést kapjanak. Három egymást követő elmarasztalás esetén viszont a cég már nem vehet részt a közbeszerzéseken.

Kesztyűs kézzel bánnak a cégekkel

„Az átmeneti negatív véleményezés ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a szerződésbe foglalt ígéreteiket, a határidőket” – jelentette ki megkeresésünkre Elekes Róbert, az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság regionális szóvivője. Hozzátette: nehéz időszakon mennek keresztül, az építőanyagárak megemelkedtek, ez megnehezíti a cégek dolgát. A kormány több rendeletet is kiadott, hogy megnövelhessék a tarifákat, és utolérjék az elszabadult árnövekedést, de közben az üzemanyag drágulása tovább srófolta az építkezések árát.

„Általában »kesztyűs kézzel« bánunk a cégekkel, mert számunkra minden szerződésbontás hatalmas időveszteséget jelent, újra ki kell írni a munkálatot licitre, ez féléves, akár egyéves csúszást okozhat” – részletezte a szóvivő.

Ugyanakkor rámutatott, azok a kivitelezők, amelyek évek óta húzzák a munkálatokat, nem számíthatnak megértésre.

„Az a politikánk, hogy minden szerződést próbálunk megmenteni, de nem engedhetjük, hogy ezzel visszaéljenek. A negatív értékelés arra jó, hogy a cégek érezzék a nyomást, és tartsák be a szerződésbe foglaltakat” – szögezte le Elekes Róbert. Kifejtette, különböző típusú munkálatok vannak, például az aszfaltozásra mindig nagy a túljelentkezés, a hídépítésre viszont alig van vállalkozó.

Idézet
Érthetetlen az a helyzet, amikor egy cég foggal-körömmel harcol, hogy megszerezzen egy munkálatot, majd pár hónap után azt mondja, nem hajlandó vagy nem képes elvégezni.

Abban bízunk, hogy ha kapnak egy negatív véleményezést, jobban megfontolnak majd minden lépést, hiszen egy útépítő cég halálra van ítélve, ha nem vehet részt közbeszerzéseken, abból nem tudják fenntartani magukat, hogy időközönként leaszfaltozzák valamelyik nagyáruház parkolóját” – összegezte Elekes Róbert.

Csak fenyegetőzés, nem megoldás

„Ezt a feketelistát valójában csak fenyegetésnek szánják, inkább minden nagyberuházás esetén egyenként kellene elemezni a szerződést, meg kellene vizsgálni, hol tartanak a vállalt határidőhöz képest, mi a késés oka, és azt kellene orvosolni” – vallja ezzel szemben Benedek Zakariás, a képvizelőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának tagja, aki szerint ha ezek után sem iparkodik a cég, akkor kell kizárni a közbeszerzésekből.

„A késésnek több oka lehet, például nem adták át időben a nyomvonalat, vagy az is hátráltatja a kivitelezést, hogy az állam soha nem fizet időben. Bár a törvény szerint a számla kiállítása utáni 30 napon belül kellene fizetni, ez általában 45–50 napra történik. Közben az új helyzetben az építőanyagot már előlegben ki kell fizetni. A tavasszal például a vasbetonra 3 napos árajánlatot adtak a beszállítók, az anyag még meg sem érkezett, és már ki kellett fizetni” – ecsetelte a szakember. Rámutatott: a vonatkozó kormányrendeletek azt szabályozzák, hogy a statisztikai hivatal által kiszámított építkezésianyag-drágulással lehet emelni százalékarányosan a kivitelezés értékét, de ez csak a Romániában gyártott anyagokra vonatkozik, miközben például bitument egyáltalán nem gyártanak az országban, és a vasbetont is külföldről hozzák.

A szakpolitikus arra is kitért, hogy a kivitelező és a tervező cégek rákerülhetnek a feketelistára, ám a konzultáns cégek nem, holott ez utóbbiaknak kellene időben figyelmeztetniük a megrendelőt abban az esetben, ha a kivitelező nem tartja az ütemtervet, tehát ugyanúgy felelnek a határidőkért és a minőségért, mint a kivitelező, és ezért megkapják a szerződés értékének 8–10 százalékát.

Benedek Zakariás szerint a Mérnöki Tanácsadó Nemzetközi Szövetség, más néven FIDIC, által kidolgozott szerződésmodellek minden esetre kínálnak megoldást, pontosan leírják, mi a teendő, ha felmennek az árak, ha egy árvíz elmossa a munkaterületet, ha a cég csődbe megy, vagy ha egyszerűen nem hajlandó elvégezni a munkát. „A FIDIC-szerződések demokratikusak, nemcsak a beruházó, a tervező és a kivitelező kötelességeit, hanem jogait is taglalják” – irányította rá a figyelmet a lehetséges megoldásra Benedek Zakariás.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 21., péntek

Napelem tömbházon: hogyan működhet és mi vet árnyékot rá?

Havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret. Az ingyenárammal kecsegtető fejlesztés azonban egyelőre a háztulajdonosok kiváltsága, pedig csökkenthetné a társasházakban lakók számláját is.

Napelem tömbházon: hogyan működhet és mi vet árnyékot rá?
2024. június 20., csütörtök

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor

A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor
2024. június 19., szerda

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja

Román tulajdonba került a Porsche Bank Románia – adta hírül szerdán az Economedia.ro gazdasági hírportál.

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja
2024. június 19., szerda

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben

Románia az elmúlt évek egyensúlyhiányai után is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg az Európai Bizottság.

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben
2024. június 18., kedd

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog

Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog
2024. június 18., kedd

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását
2024. június 18., kedd

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével

A Reveal Marketing Research felmérésének kedden közzétett adatai szerint a romániaiak 70 százaléka valamennyi SGR-jelzéssel ellátott italcsomagolást visszavált, 19 százalékuk pedig csak egy részét.

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével
2024. június 18., kedd

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace

Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace
2024. június 17., hétfő

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács

A Versenytanács vizsgálatot indított a romániai villamos fogyasztásmérők leolvasására kiírt közbeszerzési eljárások esetleges manipulálása miatt.

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács
2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk