Kesztyűs kézzel bánnak a cégekkel

„Az átmeneti negatív véleményezés ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a szerződésbe foglalt ígéreteiket, a határidőket” – jelentette ki megkeresésünkre Elekes Róbert, az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság regionális szóvivője. Hozzátette: nehéz időszakon mennek keresztül, az építőanyagárak megemelkedtek, ez megnehezíti a cégek dolgát. A kormány több rendeletet is kiadott, hogy megnövelhessék a tarifákat, és utolérjék az elszabadult árnövekedést, de közben az üzemanyag drágulása tovább srófolta az építkezések árát.

„Általában »kesztyűs kézzel« bánunk a cégekkel, mert számunkra minden szerződésbontás hatalmas időveszteséget jelent, újra ki kell írni a munkálatot licitre, ez féléves, akár egyéves csúszást okozhat” – részletezte a szóvivő.

„Az a politikánk, hogy minden szerződést próbálunk megmenteni, de nem engedhetjük, hogy ezzel visszaéljenek. A negatív értékelés arra jó, hogy a cégek érezzék a nyomást, és tartsák be a szerződésbe foglaltakat” – szögezte le Elekes Róbert. Kifejtette, különböző típusú munkálatok vannak, például az aszfaltozásra mindig nagy a túljelentkezés, a hídépítésre viszont alig van vállalkozó.

Abban bízunk, hogy ha kapnak egy negatív véleményezést, jobban megfontolnak majd minden lépést, hiszen egy útépítő cég halálra van ítélve, ha nem vehet részt közbeszerzéseken, abból nem tudják fenntartani magukat, hogy időközönként leaszfaltozzák valamelyik nagyáruház parkolóját” – összegezte Elekes Róbert.

Csak fenyegetőzés, nem megoldás

„Ezt a feketelistát valójában csak fenyegetésnek szánják, inkább minden nagyberuházás esetén egyenként kellene elemezni a szerződést, meg kellene vizsgálni, hol tartanak a vállalt határidőhöz képest, mi a késés oka, és azt kellene orvosolni” – vallja ezzel szemben Benedek Zakariás, a képvizelőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának tagja, aki szerint ha ezek után sem iparkodik a cég, akkor kell kizárni a közbeszerzésekből.

„A késésnek több oka lehet, például nem adták át időben a nyomvonalat, vagy az is hátráltatja a kivitelezést, hogy az állam soha nem fizet időben. Bár a törvény szerint a számla kiállítása utáni 30 napon belül kellene fizetni, ez általában 45–50 napra történik. Közben az új helyzetben az építőanyagot már előlegben ki kell fizetni. A tavasszal például a vasbetonra 3 napos árajánlatot adtak a beszállítók, az anyag még meg sem érkezett, és már ki kellett fizetni” – ecsetelte a szakember. Rámutatott: a vonatkozó kormányrendeletek azt szabályozzák, hogy a statisztikai hivatal által kiszámított építkezésianyag-drágulással lehet emelni százalékarányosan a kivitelezés értékét, de ez csak a Romániában gyártott anyagokra vonatkozik, miközben például bitument egyáltalán nem gyártanak az országban, és a vasbetont is külföldről hozzák.

Benedek Zakariás szerint a Mérnöki Tanácsadó Nemzetközi Szövetség, más néven FIDIC, által kidolgozott szerződésmodellek minden esetre kínálnak megoldást, pontosan leírják, mi a teendő, ha felmennek az árak, ha egy árvíz elmossa a munkaterületet, ha a cég csődbe megy, vagy ha egyszerűen nem hajlandó elvégezni a munkát. „A FIDIC-szerződések demokratikusak, nemcsak a beruházó, a tervező és a kivitelező kötelességeit, hanem jogait is taglalják” – irányította rá a figyelmet a lehetséges megoldásra Benedek Zakariás.