Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes alapélelmiszerek ára tovább csökken szeptemberben, amely a második hónap volt, amikor alkalmazták az árréskorlátozást 14 kategóriára. Több termékkategóriában azonban emelkedést jegyeztünk havi vagy éves összevetésben is.
2023. november 24., 16:442023. november 24., 16:44
Az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlzott áremelkedése elleni ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló sürgősségi rendelet hatálya alá tartozó 14 élelmiszer-kategóriából hét ára tovább csökkent, míg hat drágult szeptemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból. Az árak alakulását górcső alá vevő elemzés ugyanakkor már az elején leszögezi, hogy mivel a statisztikai intézet a joghurt esetében nem gyűjt átlagáradatokat, így azt nem lehetett bevonni az összehasonlításba, annak ellenére, hogy ez az egyik olyan termék, amelyre az árréskorlátozást alkalmazzák.
amelyek átlagára 7,18 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt követően történt, hogy augusztusban a gyümölcsök 7,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint júliusban. A 2022. szeptemberi árakkal összehasonlítva azonban a friss gyümölcs 8,15 százalékkal került többe egy évvel később.
Az olaj az első őszi hónapban 2,36 százalékkal volt olcsóbb, mint augusztusban, és 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az ára, mint 2022 szeptemberében, míg a kukoricaliszt 2,25 százalékkal került kevesebbe, mint augusztusban, és 5,9 százalékkal kellett érte kevesebbet fizetni, mint az előző év azonos időszakában.
A csirkehús 0,09 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban, azonban még mindig 8,45 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében, a sertéshús 0,16 százalékkal olcsóbb, mint 2023 augusztusában, de 13,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a cukor pedig 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban, és 12,7 százalékkal alacsonyabb az ára, mint egy éve.
A zöldségfélék és zöldségkonzervek ára 2,98 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban és 9,11 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében. A tojás havi szinten 0,17 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,6 százalékkal került többe, a tehéntejből készült sajt pedig 0,9 százalékkal volt drágább, mint augusztusban, és 13,8 százalékkal kínálták többért, mint egy évvel korábban.
A tehéntej átlagosan 0,4 százalékkal drágult havi összevetésben, és 1,3 százalékkal volt drágább, mint tavaly, a fehér kenyér pedig 0,2 százalékkal került többe.
Magasabbak voltak az árak a zöldségfélék és zöldségkonzervek (+3,0%), a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (+2,6%), a sajt-összes (+0,9%), a kakaó és kávé, gyümölcskonzervek (+0,8%), az egyéb élelmiszerek, a hal és halkonzerv, a marha- és borjúhús (+0,6%), a tej-összes, a margarin (+0,4%), a kenyér, pékáru és különleges termékek, a húskészítmények, az alkoholos italok, a méz (+0,3%), a tojás, a húskonzervek ( +0,2%) esetében.
Ez az áralakulás az elemzés szerint főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek árai –11,24 százalékponttal járultak hozzá a mezőgazdasági termékárak alakulásához. Az állati termékek viszont 1,92 százalékponttal drágábbak voltak.
Mint ismeretes, 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a sürgősségi kormányrendelet, amely árréskorlátozást vezetett be 14 alapvető élelmiszercsoport – kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, friss burgonya és cukor – esetében.
Kilencven nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésének korlátozását pénteki ülésén a bukaresti kormány, és bővítette a korlátozott árú termékek listáját – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.
Elérte a célját az alapélelmiszerek kereskedelmi felárának korlátozása: a legnagyobb mértékben a tej, a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek ára csökkent, a legkisebb mértékben a húsáruké – jelentette ki hétfőn a bukaresti Versenytanács elnöke.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!