Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes alapélelmiszerek ára tovább csökken szeptemberben, amely a második hónap volt, amikor alkalmazták az árréskorlátozást 14 kategóriára. Több termékkategóriában azonban emelkedést jegyeztünk havi vagy éves összevetésben is.
2023. november 24., 16:442023. november 24., 16:44
Az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlzott áremelkedése elleni ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló sürgősségi rendelet hatálya alá tartozó 14 élelmiszer-kategóriából hét ára tovább csökkent, míg hat drágult szeptemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból. Az árak alakulását górcső alá vevő elemzés ugyanakkor már az elején leszögezi, hogy mivel a statisztikai intézet a joghurt esetében nem gyűjt átlagáradatokat, így azt nem lehetett bevonni az összehasonlításba, annak ellenére, hogy ez az egyik olyan termék, amelyre az árréskorlátozást alkalmazzák.
amelyek átlagára 7,18 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt követően történt, hogy augusztusban a gyümölcsök 7,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint júliusban. A 2022. szeptemberi árakkal összehasonlítva azonban a friss gyümölcs 8,15 százalékkal került többe egy évvel később.
Az olaj az első őszi hónapban 2,36 százalékkal volt olcsóbb, mint augusztusban, és 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az ára, mint 2022 szeptemberében, míg a kukoricaliszt 2,25 százalékkal került kevesebbe, mint augusztusban, és 5,9 százalékkal kellett érte kevesebbet fizetni, mint az előző év azonos időszakában.
A csirkehús 0,09 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban, azonban még mindig 8,45 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében, a sertéshús 0,16 százalékkal olcsóbb, mint 2023 augusztusában, de 13,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a cukor pedig 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban, és 12,7 százalékkal alacsonyabb az ára, mint egy éve.
A zöldségfélék és zöldségkonzervek ára 2,98 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban és 9,11 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében. A tojás havi szinten 0,17 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,6 százalékkal került többe, a tehéntejből készült sajt pedig 0,9 százalékkal volt drágább, mint augusztusban, és 13,8 százalékkal kínálták többért, mint egy évvel korábban.
A tehéntej átlagosan 0,4 százalékkal drágult havi összevetésben, és 1,3 százalékkal volt drágább, mint tavaly, a fehér kenyér pedig 0,2 százalékkal került többe.
Magasabbak voltak az árak a zöldségfélék és zöldségkonzervek (+3,0%), a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (+2,6%), a sajt-összes (+0,9%), a kakaó és kávé, gyümölcskonzervek (+0,8%), az egyéb élelmiszerek, a hal és halkonzerv, a marha- és borjúhús (+0,6%), a tej-összes, a margarin (+0,4%), a kenyér, pékáru és különleges termékek, a húskészítmények, az alkoholos italok, a méz (+0,3%), a tojás, a húskonzervek ( +0,2%) esetében.
Ez az áralakulás az elemzés szerint főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek árai –11,24 százalékponttal járultak hozzá a mezőgazdasági termékárak alakulásához. Az állati termékek viszont 1,92 százalékponttal drágábbak voltak.
Mint ismeretes, 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a sürgősségi kormányrendelet, amely árréskorlátozást vezetett be 14 alapvető élelmiszercsoport – kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, friss burgonya és cukor – esetében.
Kilencven nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésének korlátozását pénteki ülésén a bukaresti kormány, és bővítette a korlátozott árú termékek listáját – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.
Elérte a célját az alapélelmiszerek kereskedelmi felárának korlátozása: a legnagyobb mértékben a tej, a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek ára csökkent, a legkisebb mértékben a húsáruké – jelentette ki hétfőn a bukaresti Versenytanács elnöke.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!