Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes alapélelmiszerek ára tovább csökken szeptemberben, amely a második hónap volt, amikor alkalmazták az árréskorlátozást 14 kategóriára. Több termékkategóriában azonban emelkedést jegyeztünk havi vagy éves összevetésben is.
2023. november 24., 16:442023. november 24., 16:44
Az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlzott áremelkedése elleni ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló sürgősségi rendelet hatálya alá tartozó 14 élelmiszer-kategóriából hét ára tovább csökkent, míg hat drágult szeptemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból. Az árak alakulását górcső alá vevő elemzés ugyanakkor már az elején leszögezi, hogy mivel a statisztikai intézet a joghurt esetében nem gyűjt átlagáradatokat, így azt nem lehetett bevonni az összehasonlításba, annak ellenére, hogy ez az egyik olyan termék, amelyre az árréskorlátozást alkalmazzák.
amelyek átlagára 7,18 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt követően történt, hogy augusztusban a gyümölcsök 7,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint júliusban. A 2022. szeptemberi árakkal összehasonlítva azonban a friss gyümölcs 8,15 százalékkal került többe egy évvel később.
Az olaj az első őszi hónapban 2,36 százalékkal volt olcsóbb, mint augusztusban, és 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az ára, mint 2022 szeptemberében, míg a kukoricaliszt 2,25 százalékkal került kevesebbe, mint augusztusban, és 5,9 százalékkal kellett érte kevesebbet fizetni, mint az előző év azonos időszakában.
A csirkehús 0,09 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban, azonban még mindig 8,45 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében, a sertéshús 0,16 százalékkal olcsóbb, mint 2023 augusztusában, de 13,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a cukor pedig 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban, és 12,7 százalékkal alacsonyabb az ára, mint egy éve.
A zöldségfélék és zöldségkonzervek ára 2,98 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban és 9,11 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében. A tojás havi szinten 0,17 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,6 százalékkal került többe, a tehéntejből készült sajt pedig 0,9 százalékkal volt drágább, mint augusztusban, és 13,8 százalékkal kínálták többért, mint egy évvel korábban.
A tehéntej átlagosan 0,4 százalékkal drágult havi összevetésben, és 1,3 százalékkal volt drágább, mint tavaly, a fehér kenyér pedig 0,2 százalékkal került többe.
Magasabbak voltak az árak a zöldségfélék és zöldségkonzervek (+3,0%), a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (+2,6%), a sajt-összes (+0,9%), a kakaó és kávé, gyümölcskonzervek (+0,8%), az egyéb élelmiszerek, a hal és halkonzerv, a marha- és borjúhús (+0,6%), a tej-összes, a margarin (+0,4%), a kenyér, pékáru és különleges termékek, a húskészítmények, az alkoholos italok, a méz (+0,3%), a tojás, a húskonzervek ( +0,2%) esetében.
Ez az áralakulás az elemzés szerint főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek árai –11,24 százalékponttal járultak hozzá a mezőgazdasági termékárak alakulásához. Az állati termékek viszont 1,92 százalékponttal drágábbak voltak.
Mint ismeretes, 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a sürgősségi kormányrendelet, amely árréskorlátozást vezetett be 14 alapvető élelmiszercsoport – kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, friss burgonya és cukor – esetében.
Kilencven nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésének korlátozását pénteki ülésén a bukaresti kormány, és bővítette a korlátozott árú termékek listáját – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.
Elérte a célját az alapélelmiszerek kereskedelmi felárának korlátozása: a legnagyobb mértékben a tej, a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek ára csökkent, a legkisebb mértékben a húsáruké – jelentette ki hétfőn a bukaresti Versenytanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!