Fotó: Gov.ro
Nem szabadna megtiltani a közalkalmazotti bér és a nyugdíj halmozását azok esetében, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és hosszú évtizedeken keresztül fizettek járulékot – válaszolta a régi témát firtató kérdésre csütörtökön Marius Budăi munkaügyi miniszter. A szociáldemokrata párti (PSD) politikus szerint ugyanakkor eltérő bánásmódban részesítené azokat, akiknek lehetőségük van már 50 éves koruk környékén nyugdíjba vonulni.
2023. április 20., 14:142023. április 20., 14:14
„Nem hiszem, hogy helyénvaló megtiltani a fizetés és a nyugdíj halmozását azok számára, akik elérték a nyugdíjkorhatárt. Miért? Mert ha mi, férfiak elérjük a 65 évet, és ha 20 vagy 22 vagy 23 éves korunk óta dolgozunk, akkor körülbelül 45 évig fizettünk járulékot. Az alkotmány és a nyugdíjtörvény pedig kimondja, hogyha elértük a korhatárt – nem korai nyugdíjba vonulásról és 40 valahány, 50 évesen történő nyugdíjba vonulásról beszélünk –, és legalább 35 év szolgálati idővel rendelkezünk, ami teljes szolgálati idő, akkor
– érvelt a munkaügyi tárca vezetője. Ami azoknak a helyzetét illeti, akik 50 évnél fiatalabb korukban mennek nyugdíjba, majd újra munkát vállalnak a közszférában, Budăi úgy véli, ezt a témát meg kell vitatni.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
„Ha ezekről a 47–48–50 évesen nyugdíjba vonulókról beszélünk, vitára van szükség. Meg kell néznünk, akarja-e folytatni a munkáját, találnunk kell extrabónuszt, mint minden államban. Itt látták a katonai pályafutást,
Nem akarok úgy beszélni, hogy feltétlenül szimpatikus legyek, a valóságot akarom bemutatni. És akkor van egy vita, amit le kell folytatnunk, de posztról posztra, nem szabad általánosítani” – összegzett Marius Budăi.
Mint ismeretes, a téma azt követően került újfent napirendre, hogy egyes sajtóértesülések szerint a kormány – a költségvetésen tátongó lyuk betömését célzó intézkedések között –fontolgatja a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozásának megtiltását. A vonatkozó törvény amúgy már jó ideje a parlament előtt van, de úgy tűnik, nem sietnek elfogadásával.
Nagy erőkkel készül a bukaresti kormány a költségvetésen tátongó lyuk betömésére, és egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint szó van a közalkalmazotti béreknek a 2023-as évre történő befagyasztásáról is.
A nyugdíjkorhatár 70 évre történő emeléséről, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltásáról tárgyalt keddi ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kiszivárgott információk szerint.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!