Rossz hír az építőiparban dolgozóknak, hogy nem nő jövőre az ágazati minimálbér
Fotó: Beliczay László
Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország. A nyugdíjasoknak közben jobb hírekkel szolgált az Orban-kabinet, ugyanis miközben új nyugdíjtörvényt terveznek kidolgozni, azt garantálják, hogy jövő szeptemberben meglesz a szociáldemokraták által elfogadott 40 százalékos nyugdíjpontemelés.
2019. december 05., 19:382019. december 05., 19:38
2019. december 05., 20:072019. december 05., 20:07
Az országos garantált bruttó minimálbér 7,2 százalékos növelését javasolja a munkaügyi minisztérium – derül ki a szaktárca honlapján közzétett tervezetből. A bruttó minimálbér eszerint a mostani 2080 lejról januártól 2230 lejre nőne. A szaktárca közölte, a minimálbér növelésének mértékét a társadalmi partnerekkel, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel lezajlott egyeztetések során állapították meg. Összesen két alkalommal, november 26-án, illetve december 3-án folytattak megbeszélést az országos érdekegyeztető tanács keretében. Mint a szaktárca rámutat, a minimálbér kiszámításánál figyelembe vették az inflációs rátát és az egy főre eső munkatermelékenység növekedését, valamint a gazdasági növekedés mértékétől függő korrekciós tényezőket.
Nem minden minimálbér nő azonban.
Ludovic Orban miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: nem módosul a jelenleg bruttó 3000 lejes építőipari minimálbér sem.
A kormányfő egyúttal közölte: bár meglátásuk szerint az alkotmány értelmében a minimálbérnek egységesnek kell lennie, most nem módosul sem az építőiparban alkalmazott ágazati minimálbér, sem a diplomás minimálbér. „Úgy véljük, hogy a minimálbér fokozatos emelésével lassan-lassan eljutunk ezekhez az összegekhez. Az építőiparban tehát a jelenlegi szinten maradnak a bérek” – nyomatékosította. A miniszterelnök hozzátette, az építőipari szektorra vonatkozó adókedvezmények akkor is megmaradnak, ha módosítják a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, ezek megszüntetése ugyanis ellehetetlenítené az építkezési vállalatok nagy részét, amelyek új munkaszerződéseket kötöttek az alkalmazottakkal a 114-es rendelet előírásai alapján.
„Olyan elenyésző mértékben növelik most az országos minimálbért, hogy az nem ösztönzi a munka- és felelősségvállalást, másrészt nem állítja meg a munkaerő kivándorlását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Testvériség Szakszervezeti Tömbhöz tartozó, Sanitas egészségügyi szakszervezet háromszéki elnöke, aki amúgy részt vett a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között lezajlott háromoldalú egyeztetésen. Mint rámutatott:
„A magánszektorban nagyon sokan dolgoznak minimálbérérért, ez a fizetés azonban nem ösztönzi a munkavállalási kedvet, a felelősségvállalást” – szögezte le Neagovici. Hozzátette: hiába panaszkodnak a munkáltatói szövetségek, ez az emelés elhanyagolható, és tovább bátorítja a munkaerő elvándorlását. „Ha a kormány nem tesz valamit, hogy a migrációt leállítsa, tíz év múlva már nem lesz, aki dolgozzon ebben az országban” – vallja Vasile Neagovici. Szerinte amúgy
Hiszen ha egy családban mind a két szülő minimálbért keres, és van egy-két gyerek, ennyi pénzből az elfogadható megélhetés minimális szintjét sem tudják biztosítani.
Létminimum. Az országban még mindig legalább 1,5 millió alkalmazott kap minimálbért.
Neagovici rámutatott, az igaz, hogy az elmúlt négy évben a kötelező legkisebb fizetés megkétszereződött, hiszen nettó 600 lejről indult, de a valós értéke nem növekedett ilyen mértékben, hiszen négy év alatt elszaladtak az árak. „Ez a 7,2 százalékos növekedés nem változtat semmit a helyzeten. Rengeteg pályakezdőtől érkezik a visszajelzés, hogy egyetlen gondolatuk van, miként mehetnek el dolgozni Londonba, Hannoverbe vagy Rómába” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető, aki szerint akár egy erőltetett minimálbér-emelésre is szükség van.
– összegzett Vasile Neagovici.
„Romániában hatalmas különbségek vannak a legkisebb és a legnagyobb bérek között, ezen változtatni kell, hiszen túl sokan keresnek minimálbért” – fogalmazta meg hasonlóképpen kérdésünkre Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, a számok rosszul mutatnak, az olló a legkisebb és a legnagyobb bérek között nagyon kinyílt, így ezt meglátása szerint valamilyen formában össze kell húzni, hiszen az országban még mindig legalább 1,5 millió alkalmazott keres minimálbért.
„Ez kényes kérdés. Nagyon jól tudjuk, hogy a vállalkozóknak minden minimálbér-emelés érvágást jelent, azonban ha a fizetések nem emelkednek, ha ezzel nem foglalkozik folyamatosan a mindenkori kormány, előbb-utóbb kiürül az ország. Akkor kapkodhatnak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, mert egyszerűen nem lesz, aki dolgozzon” – fogalmazta meg Bong Vilmos. Személyes álláspontja szerint
„Ha ezt már korábban megléptük volna, a munkavállalóknak lenne jövőképük, mindenki elégedettebb lenne, és nem ment volna el több mint ötmillió ember az országból, hogy máshol keresse a boldogulást” – summázott Bong Vilmos.
„Kiürül az ország” Az alacsony bérek miatt egyre többen vállalnak külföldön munkát
Fotó: Mihály Csaba
A nyugdíjasoknak eközben garantálja a kormány, hogy jövő év szeptember 1-jétől 40 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, ahogyan azt a jelenleg érvényben levő, a szociáldemokrata kormány által elfogadott törvény előírja. „Mindig is támogattuk a polgárok vásárlóerejének, jövedelmének növelését, függetlenül attól, hogy a közszférában vagy a versenyszférában dolgoznak vagy nyugdíjasok. Ezt az ígéretünket be fogjuk tartani” – jelentette ki szerda esti televíziós nyilatkozatában Ionel Dancă, a miniszterelnöki hivatal vezetője. Cáfolta egyúttal azt az értesülést, miszerint a Nemzeti Liberális Párt egy olyan, a nyugdíjtörvényt módosító tervezetet készül benyújtani, amely eltörölné a jelenleg hatályos jogszabály által előírt nyugdíjpontemelést. „A nyugdíjtörvénynek a 40 százalékos nyugdíjpontemelésre vonatkozó kitételén nem fogunk módosítani” – nyomatékosította Ionel Dancă.
Közben viszont az már tény, hogy a liberális kormány hatályos nyugdíjtörvény módosítására készül:
„Ott lesznek a nyugdíjasok szervezeteinek képviselői, olyan személyek, akiknek van tapasztalatuk ezen a területen, hogy rendkívül komoly elemzést végezzenek a romániai nyugdíjrendszerről, hogy jelezzék, mi nem működik, mi méltánytalan. Egy jobb nyugdíjtörvényen fogunk dolgozni” – fogalmazott a kormányfő.
A PNL színeiben újabb államfői mandátumot nyert Klaus Johannis államfő is úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy szükség lenne egy új nyugdíjtörvényre. „Úgy gondolom, hasznos lenne egy új nyugdíjtörvény olyan körülmények között, nagyon sok nyugdíjas és közintézmény-vezető jelezte, hogy a jelenleg hatályos jogszabály méltánytalanságokat tartalmaz. Ez azonban olyan dolog, ami nem egy és nem két hónap alatt rendeződik. Meggyőződésem, hogy az Orban-kormány komoly elemzést fog végezni, odafigyel a dolgokra, és amennyiben új törvényre lesz szükség, a megfelelő pillanatban egyeztetnek” – fogalmazott Johannis.
Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő idén július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás