Gabriela Firea főpolgármester azzal vádolja Liviu Dragnea PSD-elnököt, hogy egy kézzel adott, és kettővel elvett a települési önkormányzatok büdzséjéből
Fotó: Facebook/Gabriela Firea
A romániai nagyvárosok ellenzéki elöljáróihoz, valamint az erdélyi magyar településvezetőkhöz hasonlóan heves bírálatok érik a kormány költségvetés-tervezetét a szociáldemokrata polgármesterek részéről is.
2019. február 03., 16:242019. február 03., 16:24
2019. február 03., 16:272019. február 03., 16:27
Bár a bukaresti pénzügyminisztérium nem győzi bizonygatni, hogy az állami költségvetésből idén a helyi önkormányzatoknak elkülönített 46,6 milliárd lej „rekordösszeg”, mivel 22,4 százalékkal több, mint 2018-ban, a nagyvárosok polgármesterei továbbra is elégedetlenek a kormány büdzsépolitikájával. A romániai nagyvárosok szövetségének (AMR) képviselői már korábban, a kormányzati szándékok kiszivárgása nyomán felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy noha ettől az évtől a begyűjtött jövedelemadó teljes egészében a megyei és települési önkormányzatoknál marad (ez 22,2 milliárd lejt jelent, miközben tavaly 15 milliárd lej, az adóbevételek 71,5 százaléka maradt helyben), cserébe többletkiadást kell átvállalniuk.
Jelzésértékű, hogy a többnyire ellenzéki polgármesterek irányította AMR-hez hasonlóan számos kormánypárti elöljáró is élesen bírálja a települési önkormányzatokat sújtó költségvetési stratégiát. Robert Negoiță, Bukarest 3. kerületének szociáldemokrata (PSD) polgármestere az alakulat ügyvezető tanácsának vasárnapi ülése előtt egyszerűen gazemberségnek nevezte, hogy a kormány alárendeltségi viszonyra törekszik az önkormányzatokkal. „Soha egyetlen kormányzat sem viselkedett így a helyi közigazgatással, óriási összegeket vonnak el az önkormányzatoktól. Nincs rendjén, hogy a polgármestereket arra kényszerítik, a miniszterek irodái előtt kolduljanak pénzért” – méltatlankodott Negoiță.
Gabriela Firea, Bukarest ugyancsak PSD-s, de a párt vezetőségével rendkívül rossz viszonyt ápoló főpolgármestere szombaton közzétett nyílt levelében felhívja a főváros lakosságának figyelmét, hogy a költségvetés-tervezet alapján Bukarest 180 millió euróval kevesebbet kap, ami jelenlegi büdzséje 25 százalékát teszi ki. Firea előrebocsátotta: ha a kormány jelenlegi változatában fogadja el a büdzsét, megtámadják a közigazgatási bíróságon és az alkotmánybíróságnál.
Jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a kormány büdzsétervét az RMDSZ is. Kelemen Hunor elnök a hétvégén bírálta a helyi önkormányzatoknak történő forrásleosztást, szerinte ugyanis például a megyei tanácsok 17 és 70 millió lej közötti összegeket veszítenek. A politikus a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hiába marad az önkormányzatoknál a jövedelemadó 100 százaléka, a kormánynak a jelenlegi költségvetéssel az a terve, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos és fogyatékkal élő személyeket érintő kiadásait teljes egészében a helyi önkormányzatokra ruházza át.
Ezzel egy időben Liviu Dragnea PSD-elnök megtorpedózta a titkosszolgálatoknak szánt tételeket. Noha a balliberális koalíció vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták a hírszerző szolgálatok tevékenységét, mindenekelőtt a nyomozó hatóságok tevékenységébe való beavatkozás miatt, a pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott dokumentum tanúsága szerint a Viorica Dăncilă vezette kormány érdekes módon több pénzt szánt ezeknek az intézményeknek. Például a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetését 2,44 milliárd lejre (+4,8 százalék) faragták erre az évre, a kormányőrségét 233,801 millió lejre (+208 százalék), a különleges távközlési szolgálatét 604,149 millió lejre (+69,5%), a Külföldi Hírszerző Szolgálatét (SIE) pedig 309,583 millió lejre (+8,5%). A bukaresti államelnöki hivatal 55,42 millió lejből (+4,1 százalék) gazdálkodhat.
Mindez azonban nem nyerte el Liviu Dragneának, a kormányzó PSD elnökének a tetszését. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus alakulata vezetőségének vasárnapi ülésén felszólította a Dăncilă-kabinetet: vizsgálja újra a hírszerző szolgálatoknak elkülönített „jelentős” összegeket, ellenkező esetben a parlamenti vita során megteszi ő maga. „Azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok pénzének egy részét például az egészségügynek lehetne adni. Szerintem az is nemzetbiztonsági probléma, hogy minden gyerek ingyen kapjon D-vitamint. Ha ezeket a módosításokat nem teszi meg a kormány, majd javasolni fogom én a parlamentben” – idézte az Agerpres hírügynökség a PSD országos végrehajtó bizottsága (CExN) üléséről távozó Dragnea nyilatkozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!