Fotó: Gecse Noémi
Akár 22 százalékkal is csökkenhetnek a bérek, ha a román kormány teljes mértékben a munkavállaló hatáskörébe utalja a társadalom- és egészségbiztosítási járulék kifizetését, és nem ellensúlyozza adócsökkentéssel az intézkedést. Szakértők szerint a munkaadóknak legkevesebb 22 százalékos bruttó béremelést kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy dolgozóik fizetése ne csökkenjen a kilátásba helyezett lépés nyomán. Csakhogy erre a magáncégek nem kötelezhetők.
2017. augusztus 01., 13:452017. augusztus 01., 13:45
Szakértők szerint megtörténhet, hogy alaposan megsínyli a romániai alkalmazottak pénztárcája a balliberális kormány által kilátásba helyezett adópolitikai intézkedést. A bukaresti koalíció vezetői korábbi nyilatkozatainak megfelelően a pénzügyminisztérium a napokban bejelentette, hogy
Mint ismert, Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nemrég még arról beszélt, hogy nőni fognak a munkavállalói járulékok, viszont továbbra is a munkáltató fizeti majd be azokat. Dragnea igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az intézkedés nyomán nem fognak csökkenni a bérek sem a közférában, sem a magánszektorban.
Szakemberek azonban másképp látják. A Price Waterhouse Cooper (PwC) szerint a tervezett intézkedéssel egyrészt
Mindazonáltal a román hatóságok a 13,35 százalékos európai átlag háromszorosára emelnék a munkavállalók szociális hozzájárulását. A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég hazai leányvállalata a kormány elképzelését elemző jelentésében rámutat:
a kilátásba helyezett lépés nyomán. „Csakhogy a hatályos törvények értelmében a magánszektorban tevékenykedő munkaadók nem kötelezhetők a bérszint módosítására, e téren csak a minimálbérrel javadalmazott alkalmazottak képeznek kivételt. Mivel a munkaszerződések privát megállapodásnak minősülnek, az állam nem kötelezheti a feleket a megállapodás módosítására ezek beleegyezése nélkül” – szögezte le Mihaela Mitroi, a PwC Románia adó- és jogi tanácsadó főosztályának igazgatója.
Mivel a munkaadók nem kötelezhetők a járulékkal járó többletteher átvállalására béremelés formájában, a szakértő szerint
Ezt a lefaragást ugyanakkor csak részben enyhítené, ha a kormány – ígéretéhez híven – jövő év januárjától 16 százalékról tízre szállítaná le az egységes jövedelemadót.
Hasonló következtetésre jutott az üzletvitellel és vezetési tanácsadással foglalkozó Deloitte Románia is. A kormány tervezett intézkedésének modellezése nyomán a cég arra a következtetésre jutott, hogy a bruttó bérek mesterséges megemelése és a jövedelemadó csökkentése híján 22,16 százalékkal csökkenhetnek a fizetések.
Raluca Bontaș, a Deloitte szakértője a Profit.ro gazdasági portálnak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy
A Deloitte számításai szerint a legideálisabb esetben – vagyis amennyiben hat százalékponttal csökken a jövedelemadó, és a bruttó bérek is emelkednek 22 százalékkal – 11 százalékkal emelkedne a bruttó átlagbér a tb- és egészségbiztosítási járuléknak a munkavállalóra hárítása esetében. A legborúlátóbb forgatókönyv azonban arra figyelmeztet, hogy 22,16 százalékkal vinnénnek kevesebbet haza a romániai munkavállalók, ha úgy „varrnák a nyakukba” a járulékokat, hogy közben munkaadójuk nem emeli 22,75 százalékkal a bruttó jövedelmüket.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azonban nem hisz ezeknek a forgatókönyveknek. A tárcavezető vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott:
Vasilescu szerint tíz százalékra csökkentik a jövedelemadót, és nemhogy nem fognak apadni a nettó bérek, de a kormányzati intézkedés nyomán valamennyi dolgozó nyugdíjalapja is emelkedni fog.
Határt szabnak a gyermekgondozási díjnak
Lia-Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter szerint 1 800 euróban készül megszabni a kormány a gyermekgondozási díj (gyed) felső határát. A tárcavezető egy vasárnap este sugárzott tévéinterjúban elmondta, amikor legutóbb terítékre került a téma, nem volt megfelelően felkészülve a kormány, mert éppen a bértörvényen dolgozott.
„Azóta azonban számba vettük a lehetőségeket, és eljutottunk a végső változathoz: 1800 euróban állapítjuk meg a gyed felső határát. Európai szinten is ez a maximális összeg, ennél többet senki nem fog majd kapni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, legtöbb két héten belül elkészül az erről szóló sürgősségi rendelet tervezete.
A minisztert megkérdezték, miként lehetséges, hogy van olyan személy, aki 159 348 lejes gyedet kap havonta, holott erről már voltak viták. „Nem hiszem, hogy bárki is gondolt volna arra, hogy havonta 1,5 milliárd régi lejes gyedet kell majd kifizetni egyetlen gyermek után. Minderre lehetőséget biztosít a jelenlegi törvény, de mi változtatunk rajta, hogy ne alakuljanak ki többé ehhez hasonló helyzetek” – szögezte le a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!