Fotó: Krónika, INS, Facebook/Romanian Economic Monitor
Óriási különbségek érhetők tetten a nettó átlagbér tekintetében Románia megyéi között, a lista élén szereplő Bukarestben szinte kétszeres összeget visznek haza az alkalmazottak a sereghajtó Hargita megyéhez képest. Szász Levente közgazdász a Krónikának leszögezte, önmagában aggasztó, hogy ilyen mérvű különbségek mutatkoznak az országon belül, ám a statisztika valamilyen szinten torzít a nagyobb vállalatok, a gazdasági központok irányába, a valós eltérés ennél kisebb.
2022. december 17., 10:062022. december 17., 10:06
A romániai nettó átlagfizetés idén ősszel átlépte a 4000 lejt, de az ország legszegényebb és leggazdagabb területei között szembetűnőek a különbségek: a bukaresti átlagbér majdnem kétszerese a Hargita megyei legalacsonyabb nettó átlagfizetésnek, Bukarestben 5243 lej a nettó átlagbér, míg a székelyföldi megyében 2886 lej – irányítja rá a figyelmet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja által elkészített térkép, amely a nettó átlagbérek alakulását veszi górcső alá.
Az ágazatok között is nagy különbségek vannak: az IT-szektorban több mint négyszer annyit keresnek, mint akik minimálbérért dolgoznak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022 szeptemberében a bruttó átlagkereset 6457 lej volt, 109 lejjel (+1,7 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában, a nettó átlagkereset pedig 4003 lej, 70 lejjel (+1,8 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy a listavezetőknél – Bukarestben, Kolozs, illetve Temes megyében – a munkavállalók jelentős része, 57–76 százaléka dolgozik a szolgáltató szektorban, ezen belül sokan a kiemelkedően jól fizető számítástechnikai és telekommunikációs ágazatban.
Az elemzésből az is kiderül, hogy Szilágy (24,5 százalék), Szeben (18,6 százalék) és Brăila megye (18,4 százalék) regisztrálta a legnagyobb bérnövekedést az elmúlt 12 hónapban.
„Önmagában aggasztó, hogy elképesztően nagyok a bérkülönbségek az ország különböző megyéi között, ami azt jelzi, hogy Romániában kialakultak az elszívó régiók, ahol jelentősen nagyobbak a fizetések” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Levente közgazdász, a BBTE dékánhelyettese, a gazdasági kutatólaboratórium vezetője (portrénkon). Ugyanakkor arra is rámutatott: a statisztika valamilyen szinten torzít, mert egyrészt csak azokat a vállalatokat méri, amelyek legalább négy főt foglalkoztatnak, ezeken kívül viszont még nagyon sok egyéni vállalkozó, kisebb családi vállalkozás működik, amelyek tulajdonosai egyébként jól élnek, főleg ha valamilyen értékteremtő gazdasági tevékenységet végeznek.
– magyarázta a szakértő.
Szász szerint az is befolyásolja az átlagot, hogy a felfelé kiugró értékek felfelé húzzák, miközben lefelé mutató kiugró értékek nincsenek, hiszen mindenki megkapja legalább a minimálbért. Így például a nagyvállalatok menedzserei Bukarestben, Kolozsváron, a régióközpontokban tömörülnek nagyobb számban, bár nincsenek túl sokan, de a magas fizetésük összességében megemeli az átlagot. A számítás miatt tehát azokban a régiókban, ahol ilyen jellegű munkahelyek nagyobb arányban fordulnak elő, magasabb a nettó átlagbér. A kutatók azt is megvizsgálták, van-e összefüggés az átlagbér és az adott megyében a gazdaság szerkezete között.
„Ezek a hatások oda-vissza érvényesülnek, ez egyértelműen látszik Kolozs megyében, hiszen Kolozsvár egyetemi központ, ezért oda települtek a multinacionális IT cégek, amelyek alapból nagy fizetéseket biztosítanak, akik ott kapnak magas bért, egyre több szolgáltatást vesznek igénybe minden téren, és ennek van egy gazdasági fejlődést gerjesztő hatása” – összegezte Szász Levente.
Az elemzők által vizsgált szeptemberi adatoknál amúgy vannak aktuálisabb adatsorok is, de az októberre vonatkozó statisztika mindössze elenyésző növekedést mutat országos átlagban a vizsgált számokhoz képest. Az Országos Statisztikai Intézet legutolsó tájékoztatása szerint ez év októberében a bruttó átlagkereset 6461 lej volt, mindössze 4 lejjel (+0,1 százalék) magasabb, mint 2022 szeptemberében. A nettó átlagkereset 4008 lej volt, ami 2022 szeptemberéhez képest 5 lejjel (+0,1 százalék) emelkedett. A legmagasabb nettó átlagkereset értékeket az információtechnológiai ágazatban regisztrálták – 9427 lejt, a legalacsonyabbat pedig a vendéglátóiparban – 2238 lejt. Az előző év októberéhez képest a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt, miközben az éves inflációs ráta októberben 15,3 százalékos volt.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).
A közalkalmazottaknak várhatóan idén is kártyára utalják az üdülési támogatást – számolt be Adrian Voican, a Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Kivonul Romániából a Karl Mayer, a világ egyik vezető textilipari gépgyártója, emiatt az ország jelentős beruházástól esik el – írta az Economedia.ro a Máramaros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség tájékoztatása alapján.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás