Fotó: gov.ro
Elhalasztotta a román kormány péntekre tervezett rendkívüli ülését, amelynek napirendje szerint terítékre került volna a szakszervezetek és a munkáltatók által egyaránt ellenzett adó- és járulékintézkedések elfogadása.
2017. november 03., 14:292017. november 03., 14:29
2017. november 03., 16:142017. november 03., 16:14
Meg nem erősített hírek szerint az adótörvénykönyv módosítása nem kapta meg a szükséges jóváhagyásokat, hiányzik több, a tervezetek előterjesztéséhez szükséges jóváhagyás, amelyeket az illetékes minisztériumoktól, illetve különböző intézményektől várnak. Például a parlament és a kormány konzultatív szerveként működő társadalmi és gazdasági egyeztető tanács (CES) a napokban negatívan véleményezte a tervezett adóreformot. (A CES-ben képviseltetik magukat a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek).
A Mihai Tudose vezette kormány intézkedéseit hevesen bírálják a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek elsősorban azzal elégedetlenek, hogy a szociálliberális kormány a jövő év elejétől a munkavállalókra akarja áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terhelik. A CNSRL Frăția úgy véli, hogy a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi, a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket.
Ezért a szakszervezeti tömörülés aláírásgyűjtést kezd félmilliós tagsága körében az általános munkabeszüntetés meghirdetéséhez, amely az energetikai, vegyipari, távközlési, közlekedési, bútoripari ágazatokat, valamint a közoktatást, egészségügyet és közigazgatást érintheti.
Iohannis szerint hamis a koalíció azon állítása, hogy nőnének a nettó bérek. Úgy vélte: a kormány nem megalapozott gazdasági számítások, hanem egy „fércmű” alapján akarja máról holnapra felforgatni az adó- és járulékrendszert. A 3329 lejes bruttó átlagbér példáját alapul véve Iohannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.
Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltató ezen felül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.
A kormányülést hétfőn tartják meg, jelentette be a Tudose-kabinet sajtóirodája. Mint írták, az ülés időpontját majd időben közlik, adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!