Ilie Bolojan (jobbra) szerint a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába
Fotó: Oradea.ro
Amennyiben a szociálliberális kormány nem mond le a tervezett adópolitikai módosításokról, 20 százalékos adóemelés jöhet Nagyváradon is.
2017. november 24., 17:412017. november 24., 17:41
Sorra jelentik be a polgármesterek, hogy kénytelek megemelni az ingatlanok, telkek és személygépkocsik adóját azt követően, hogy a kormány adópolitikai módosításai nyomán jelentősen megcsappan az a pénzösszeg, amiből jövőre gazdálkodhatnak.
Mint az ellenzéki elöljáró a Bihorștiri.ro portál tudósítása szerint elmagyarázta, a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
Kiderült ugyanakkor, hogy a jó adófizető polgárok, vagyis akik március 31-e előtt befizetik az egész évi adót, immár nem 10 százalékos, hanem csupán 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A cégek esetében marad az eddig alkalmazott 5 százalék.
A helyzet érdekessége, hogy Bolojan alig 3 órával azelőtt tartotta meg az adóemelési szándékát bejelentő sajtótájékoztatóját, hogy 16 órától közmeghallgatás volt meghirdetve a 2018-as adókról és illetékekről, az „adóügyi forradalom” előtt kidolgozott tervezet azonban nem számolt adóemelésekkel.
A polgármester egyúttal más intézkedéseket is bejelentett. Közölte például, hogy változhat a nyugdíjasok ingyenes tömegközlekedési bérletére vonatkozó határozat, mint ahogy abbéli szándékáról sem tett le, hogy elbocsátások lesznek a Helyi Közlekedési Vállalatnál. Bolojan szerint szintén a PSD–ALDE-kormánynak kell megköszönniük a váradiaknak azt, hogy nő a távhő gigakalóriánkénti ára, valószínűleg január elsejétől ejtik meg a drágítást, de ha a törvények lehetővé teszik, akkor már december elsejétől megemelik az árakat.
A nemzeti liberális párti politikus különben az adóemeléseket a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy így vagy úgy, de a szociálliberális kormány meggondolja magát, és lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról.
A polgármester azt mondja, ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelési szándékról.
Bolojan – aki egyben a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ügyvezető elnöke is – ismételten leszögezte, hogy valamennyi megyeszékhely nagy összegektől esik el a kormány döntései nyomán, függetlenül attól, hogy melyik régióban fekszenek.
Húsz százalékkal kell emelni a személygépkocsik és az ingatlanok adóját Szatmárnémetiben annak érdekében, hogy az önkormányzat pótolni tudja a költségvetésből a kormány adópolitikai módosításai miatt kieső összegeket.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor reméli, hogy a megyeszékhelyek polgármesterei politikai színezettől függetlenül, de főként a szociáldemokraták megpróbálják rábírni a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a parlamentben a Tudose-kormány által elfogadott adóügyi intézkedéseket.
Az RMDSZ több módosító javaslatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek közül az egyik legfontosabb az 1 százalékos forgalmi adónak az opcionálissá tétele – jelentette be Tánczos Barna pénzügyi szakpolitikus azt követően, hogy a felsőház pénzügyi bizottsága szerdán tárgyalta a sürgősségi kormányrendeletet. Mint hangsúlyozta,
„Az önkormányzatok problémáját egy másik törvénytervezettel kell rendeznünk. Az RMDSZ szenátora arról is beszámolt, a szövetség a szakbizottsági munkálatok során támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek az informatikai szektor problémáit rendeznék.
„Az informatikai cégek előre láthatóan a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a tb-járulékok munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása eredményeként 6-7 százalékos összköltség-növekedésre számíthatnak. Erre a problémára megoldást kell találnia a parlamentnek, hiszen egy fontos ágazatról beszélünk. Hasonló a helyzet a kutatás területén is” – fogalmazott.
Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványban felsoroltak közül az egyetlen valós problémának az IT-szektor helyzetét nevezte csütörtökön a bizalmi szavazás előtt Mihai Tudose miniszterelnök.
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament csütörtökön nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
De – mint hangsúlyozta – ez a gond is hamarosan megoldódik, kabinetje ugyanis jövő héten elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, ami rendezi az adómentességet élvező ágazatban dolgozók helyzetét, és „senkinek sem fog csökkenni a fizetése”. Megjegyezte, az IT-szektor prioritást élvez, és továbbra is stratégiai prioritás lesz Románia számára. „Támogatni akarjuk, hozzá akarunk járulni a fejlődéséhez. Ugyanígy fogunk eljárni a fogyatékkal élő személyek jövedelmével is” – szögezte le Mihai Tudose.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!