Ilie Bolojan (jobbra) szerint a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába
Fotó: Oradea.ro
Amennyiben a szociálliberális kormány nem mond le a tervezett adópolitikai módosításokról, 20 százalékos adóemelés jöhet Nagyváradon is.
2017. november 24., 17:412017. november 24., 17:41
Sorra jelentik be a polgármesterek, hogy kénytelek megemelni az ingatlanok, telkek és személygépkocsik adóját azt követően, hogy a kormány adópolitikai módosításai nyomán jelentősen megcsappan az a pénzösszeg, amiből jövőre gazdálkodhatnak.
Mint az ellenzéki elöljáró a Bihorștiri.ro portál tudósítása szerint elmagyarázta, a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
Kiderült ugyanakkor, hogy a jó adófizető polgárok, vagyis akik március 31-e előtt befizetik az egész évi adót, immár nem 10 százalékos, hanem csupán 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A cégek esetében marad az eddig alkalmazott 5 százalék.
A helyzet érdekessége, hogy Bolojan alig 3 órával azelőtt tartotta meg az adóemelési szándékát bejelentő sajtótájékoztatóját, hogy 16 órától közmeghallgatás volt meghirdetve a 2018-as adókról és illetékekről, az „adóügyi forradalom” előtt kidolgozott tervezet azonban nem számolt adóemelésekkel.
A polgármester egyúttal más intézkedéseket is bejelentett. Közölte például, hogy változhat a nyugdíjasok ingyenes tömegközlekedési bérletére vonatkozó határozat, mint ahogy abbéli szándékáról sem tett le, hogy elbocsátások lesznek a Helyi Közlekedési Vállalatnál. Bolojan szerint szintén a PSD–ALDE-kormánynak kell megköszönniük a váradiaknak azt, hogy nő a távhő gigakalóriánkénti ára, valószínűleg január elsejétől ejtik meg a drágítást, de ha a törvények lehetővé teszik, akkor már december elsejétől megemelik az árakat.
A nemzeti liberális párti politikus különben az adóemeléseket a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy így vagy úgy, de a szociálliberális kormány meggondolja magát, és lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról.
A polgármester azt mondja, ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelési szándékról.
Bolojan – aki egyben a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ügyvezető elnöke is – ismételten leszögezte, hogy valamennyi megyeszékhely nagy összegektől esik el a kormány döntései nyomán, függetlenül attól, hogy melyik régióban fekszenek.
Húsz százalékkal kell emelni a személygépkocsik és az ingatlanok adóját Szatmárnémetiben annak érdekében, hogy az önkormányzat pótolni tudja a költségvetésből a kormány adópolitikai módosításai miatt kieső összegeket.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor reméli, hogy a megyeszékhelyek polgármesterei politikai színezettől függetlenül, de főként a szociáldemokraták megpróbálják rábírni a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a parlamentben a Tudose-kormány által elfogadott adóügyi intézkedéseket.
Az RMDSZ több módosító javaslatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek közül az egyik legfontosabb az 1 százalékos forgalmi adónak az opcionálissá tétele – jelentette be Tánczos Barna pénzügyi szakpolitikus azt követően, hogy a felsőház pénzügyi bizottsága szerdán tárgyalta a sürgősségi kormányrendeletet. Mint hangsúlyozta,
„Az önkormányzatok problémáját egy másik törvénytervezettel kell rendeznünk. Az RMDSZ szenátora arról is beszámolt, a szövetség a szakbizottsági munkálatok során támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek az informatikai szektor problémáit rendeznék.
„Az informatikai cégek előre láthatóan a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a tb-járulékok munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása eredményeként 6-7 százalékos összköltség-növekedésre számíthatnak. Erre a problémára megoldást kell találnia a parlamentnek, hiszen egy fontos ágazatról beszélünk. Hasonló a helyzet a kutatás területén is” – fogalmazott.
Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványban felsoroltak közül az egyetlen valós problémának az IT-szektor helyzetét nevezte csütörtökön a bizalmi szavazás előtt Mihai Tudose miniszterelnök.
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament csütörtökön nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
De – mint hangsúlyozta – ez a gond is hamarosan megoldódik, kabinetje ugyanis jövő héten elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, ami rendezi az adómentességet élvező ágazatban dolgozók helyzetét, és „senkinek sem fog csökkenni a fizetése”. Megjegyezte, az IT-szektor prioritást élvez, és továbbra is stratégiai prioritás lesz Románia számára. „Támogatni akarjuk, hozzá akarunk járulni a fejlődéséhez. Ugyanígy fogunk eljárni a fogyatékkal élő személyek jövedelmével is” – szögezte le Mihai Tudose.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!