Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is. A bukaresti kormánykoalíció egyes tagjai ugyan nyugtatni próbálják a polgárokat, az egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozatokat látva azonban nem tudni, hogy növekszik-e jövőre, és ha igen, mennyivel az ingatlanok után befizetendő közteher.
2022. október 06., 19:392022. október 06., 19:39
Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le csütörtökön ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő szerda esti nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
„A módosító javaslatról egyeztettünk a koalícióban, mint ahogy a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a városok, valamint a községek képviselőivel is” – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte egyúttal, hogy egyelőre elhalasztották annak az intézkedésnek a hatályba léptetését, amely szerint az adó értékét a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján határoznák meg.
Ezzel szemben csütörtökön Marcel Ciolacu azt mondta, ő maga nem is hallott a helyi adók emelésére irányuló szándékról, és határozottan leszögezte, hogy jövőre egyetlen közteher sem fog növekedni. „Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltuk a módosítások határköveit, egyes kivételek hatályon kívül helyezését.
– szögezte le a PSD elnöke. Hozzátette: a helyi és megyei önkormányzatok képviselői azt kérték, hogy mivel még nem értek a digitalizálási folyamat végére, egyelőre ne kelljen a közjegyzői árszinttel számolniuk, és a halasztásról meg is született a döntés. „Beszélünk a decentralizációról, ám amikor teszünk érte, visszakozunk és kritizálunk” – jegyezte meg Ciolacu.
„Korrekt különbség van: egyet jelent egy épület Bukarest belvárosában, és mást Vajdahunyad központjában. Decentralizálva, a helyi hatóságok dönthetnek. Lehet, hogy lesz, aki nem emelni fog, csak különbséget tesz a zónák között, ennek léteznie kell. Van egy módosító indítvány a szenátus előtt, amelyhez a pénzügyminisztérium dolgozza ki a módszertant. Véget ért a kommunizmus, nem róhatunk ki azonos mértékű adót különböző településeken, különböző megyékben, ezért készül alkalmazási módszertan. Ezekről szó lesz a koalícióban” – jelentette ki a PSD elnöke.
Adrian Câciu pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott a témában, hogy az adóknak a közjegyzői árak alapján történő meghatározása sem jelent feltétlenül emelést, a 2015-ben meghatározott árszinthez mérten a helyi hatóságoknak van mozgásterük. A pénzügyi tárca vezetője is méltánytalannak nevezte ugyanakkor, hogy eltérő fejlettségű, eltérő életszínvonallal bíró településeken egyforma adószintet alkalmazzanak.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás