2011. szeptember 14., 08:062011. szeptember 14., 08:06
Jelen pillanatban a 9 százalékos áfa csak a félpanziós ellátásra, azaz a szállásra és a reggelire érvényes, valamennyi más esetben ebben az ágazatban is 24 százalékos adót kell fizetni. Elena Udrea egyébként már korábban kilátásba helyezte az idegenforgalmi áfa csökkentését. Mint mondta, ez a lépés szerinte arra bátorítaná a magánbefektetőket, hogy panziókat létesítsenek. Augusztus végén azonban Emil Boc kormányfő elzárkózott attól, hogy konkrét választ adjon a témában feltett kérdésre. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy amint gazdaságilag lehetségessé válik, a kormány meghozza majd az intézkedést.
A nagyváradi Góbé Csárda biztosan azok között a szolgáltatók között van, amelyek csökkentenék az áraikat, ha valóban 9 százalékra esne az áfa értéke a mostani 24-ről – szögezte le a Krónika érdeklődésére Koroknai Márta, a csárda társtulajdonosa. „Nagy könnyebbség volna, a 24 százalék nagyon sok” – fogalmazott a vállalkozó. Mint mondja, a csárdának az az érdeke, hogy lejjebb vigye az árakat, és így több vendéget legyen képes becsalogatni. Koroknai Márta azt is elmondta, hogy már korábban olvasta az új turisztikai törvénytervezetet, benne az áfacsökkentéssel, és régóta várja, hogy az amúgy is magas 19 százalékról tavaly 24-re emelt adó végre elviselhetőbb szintre kerüljön.
Hatalmas segítséget jelentene a romániai turizmus számára, ha 24 százalékról 9 százalékra csökkentenék az általános forgalmi adót – fejtette ki a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az Antrec faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke is. Torja község polgármestere elmondta, az áfacsökkenés nemcsak azt jelenti, hogy a turizmusban vállalkozóknál több pénz marad, és így többet tudnak fejlesztésre fordítani, vagy versenyképesebb árakkal rukkolhatnak elő, hanem azt is, hogy a kedvező feltételek egyre több befektető számára tennék vonzóvá az ágazatot, ami megerősítené a turizmust.
Daragus Attila szerint nagyon fontos lenne még az infrastruktúra korszerűsítése, mert hiába vannak vonzó turisztikai célpontok, ha a rossz utakon ezeket szinte lehetetlen megközelíteni. „Ha lecsökkentik az áfát és korszerűsítik az infrastruktúrát, a turizmus az ország legdübörgőbb ágazata lehet” – szögezte le a szakember.
Ezzel szemben szkeptikus az áfacsökkentés gyakorlatba ültetésével kapcsolatban László János. A székelyudvarhelyi Küküllő, szálloda tulajdonosa megkeresésünkre elmondta, óriási segítséget jelentene a turizmusban vállalkozók számára az áfacsökkenés, és ennek még munkahelyteremtő vetülete is lenne. A költségvetésnek első nekifutásra veszteséget jelentene az intézkedés, de hosszú távon az is megtérülne, magyarázta a nagyvállalkozó. László János azonban nem bízik a kivitelezésben, mert például az üdülési csekkek bevezetéséhez is nagy reményeket fűztek, amelyek végül nem váltak valóra.
„Elképzelhető, hogy az áfa csökkentésével olcsóbbá válna a belföldi pihenés, de nem vennék rá mérget” – fejtette ki kérdésünkre Kóródi Zoltán, a nagyváradi Atlantis Travel utazási iroda igazgatóhelyettese is. A szakember nem biztos ugyanis abban, hogy minden hotel és egyéb turisztikai szolgáltató levinné az árait, csak azért, mert kevesebb áfát kellene fizetnie. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szállodák marketingcélokra használnák fel a csökkenést – engednének az árból, de csakis annyit, amennyivel nekik kevesebbet kell fizetniük.
Mint arról beszámoltunk, korábban a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara fogalmazott meg turizmusfejlesztő javaslatokat, miszerint az üdülési csekkek 16 százalékos adóját el kellene törölni, a gyógyturizmusban 5 százalékra kellene csökkenteni a szolgáltatások áfáját, a közszférában csak üdülési csekkek formájában kellene biztosítani a szabadságpénzt, hogy azt kizárólag belföldön lehessen értékesíteni. Herman Rosner, a kamara Kovászna megyei elnöke szerint az ásványvizek kihasználása után befolyó adók és illetékek 50 százaléka is a helyi önkormányzatoknál kellene hogy maradjon, és ezt a pénzt kizárólag a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és reabilitására fordíthatnák.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.