A 2006 decembere és 2007 utolsó hónapja közötti idõszak árváltozásait kimutató felmérésbõl kiderül, hogy a lakbérek kétszeresére növekedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a különbözõ zöldség- és gyümölcsfélékért szintén jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly.
A statisztikai hivatal szerint a lakbérek az infláció mértékének tizenötszörösére „híztak\": míg a román nemzeti valuta leértékelõdése a 2007-es év során 6,7 százalékos volt, addig a lakbérek 100,4 százalékkal magasabbak a tavaly év eleji szinthez képest.
Az élelmiszerek átlag 9,44 százalékkal kerülnek többe, a legnagyobb, egy hónap alatti áremelkedést a tojás esetében jegyezték: egyik hónapról a másikra 6,46 százalékkal emelkedett az ára. Jelentõs mértékben emelkedtek a telefonelõfizetési díjak, a repülõjegy- és az üzemanyagárak is: a telefontarifák 1,64, a repülõutak 1,77, a benzin és a gázolaj pedig 1,46 százalékkal drágultak egyetlen hónap leforgása alatt. A nem élelmiszer jellegû termékek árának emelkedése átlagban 4,1 százalékos.
A szolgáltatások is jelentõs mértékben drágultak, ebben a kategóriában tavaly 7,3 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei.
A drágulások kiváltója az elemzõk szerint a lej leértékelõdése, az aszály, valamint a kõolaj világpiaci árának növekedése volt. A kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy vannak olyan termékek is, amelyek kevesebbe kerülnek, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a gyógyszerek állnak az elsõ helyen, ezek ára mintegy 7 százalékkal csökkent a tavaly év elejihez képest.
Jó hír, hogy az elemzõk 2008-ra mérsékeltebb áremelkedést prognosztizálnak. Derûlátásukat elsõsorban arra alapozzák, hogy az idei év várhatóan jóval kedvezõbb lesz a mezõgazdaság számára, mint a 2007-es.
Dragoº Frumosu, az élelmiszer-ipari termelõi szervezet elnöke azonban elmondta, februártól várhatóan mintegy 15 százalékkal növekszik az alapélelmiszerek ára. A drágulás elsõsorban a hús- és tejtermékekre, valamint az olajra lesz érvényes, emellett mintegy 10 százalékkal emelkedik az importélelmiszerek ára is. Frumosu szerint a drágulás oka az inflációban, valamint az energiahordozó- és üzemanyagárak növekedésében keresendõ. Úgy vélte, hogy egyes, az élelmiszeripart sújtó adók és illetékek csökkentésével az áremelkedés üteme lassítható lenne.
Az elemzõk inflációs elõrejelzései egyébként még mindig jócskán meghaladják a Román Nemzeti Bank által megjelölt inflációs célt. Míg a jegybank 3,8 százalékos pénzromlásra számít, a gazdasági szakemberek szerint ez a cél a választási években rendszeresen alkalmazott bérnövelések miatt nem lesz tartható. Az elemzõk arra számítanak, hogy a fizetések idén 10–15 százalékkal nõnek majd. Márpedig a várakozások szerint, amennyiben a béremelések meghaladják a 8–12 százalékos arányt, az infláció akár 5,8 százalékos lehet. Abban egyetértenek az elemzõk, hogy a tavalyi inflációs cél túllépéséhez az átlag 23,5 százalékos bérnövekedés nagymértékben hozzájárult.
B. L.
Lélektani határon a lej-euró árfolyam
Jelentõs felzúdulást keltett a gazdasági szereplõk körében, hogy a lej-euró árfolyam hétfõn átlépte a 3,70 lejes lélektani határt. A 3,71 lejes árfolyam az utóbbi három év legmagasabb átváltási értéke, így az elemzõk a nemzeti bank közbelépésére számítanak. „2007 novemberében a 3,69 lejes eurónkénti átváltási árnál szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a jegybank közbelépett\" – fejtette ki az ABN Amro elemzõje, Cãtãlina Constantinescu. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértõje. Dumitru szerint a jegybanknak azért kell befolyásolnia az árfolyamot, mert a lej leértékelõdése növelheti az infláció mértékét, ráadásul ellehetetleníti azokat, akik valutában vettek fel hitelt, mivel akár húsz százalékkal növekedhet a visszafizetendõ összeg. A nemzeti bank végül tegnap 3,69 lejben állapította meg az árfolyamot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok