A 2006 decembere és 2007 utolsó hónapja közötti idõszak árváltozásait kimutató felmérésbõl kiderül, hogy a lakbérek kétszeresére növekedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a különbözõ zöldség- és gyümölcsfélékért szintén jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly.
A statisztikai hivatal szerint a lakbérek az infláció mértékének tizenötszörösére „híztak\": míg a román nemzeti valuta leértékelõdése a 2007-es év során 6,7 százalékos volt, addig a lakbérek 100,4 százalékkal magasabbak a tavaly év eleji szinthez képest.
Az élelmiszerek átlag 9,44 százalékkal kerülnek többe, a legnagyobb, egy hónap alatti áremelkedést a tojás esetében jegyezték: egyik hónapról a másikra 6,46 százalékkal emelkedett az ára. Jelentõs mértékben emelkedtek a telefonelõfizetési díjak, a repülõjegy- és az üzemanyagárak is: a telefontarifák 1,64, a repülõutak 1,77, a benzin és a gázolaj pedig 1,46 százalékkal drágultak egyetlen hónap leforgása alatt. A nem élelmiszer jellegû termékek árának emelkedése átlagban 4,1 százalékos.
A szolgáltatások is jelentõs mértékben drágultak, ebben a kategóriában tavaly 7,3 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei.
A drágulások kiváltója az elemzõk szerint a lej leértékelõdése, az aszály, valamint a kõolaj világpiaci árának növekedése volt. A kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy vannak olyan termékek is, amelyek kevesebbe kerülnek, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a gyógyszerek állnak az elsõ helyen, ezek ára mintegy 7 százalékkal csökkent a tavaly év elejihez képest.
Jó hír, hogy az elemzõk 2008-ra mérsékeltebb áremelkedést prognosztizálnak. Derûlátásukat elsõsorban arra alapozzák, hogy az idei év várhatóan jóval kedvezõbb lesz a mezõgazdaság számára, mint a 2007-es.
Dragoº Frumosu, az élelmiszer-ipari termelõi szervezet elnöke azonban elmondta, februártól várhatóan mintegy 15 százalékkal növekszik az alapélelmiszerek ára. A drágulás elsõsorban a hús- és tejtermékekre, valamint az olajra lesz érvényes, emellett mintegy 10 százalékkal emelkedik az importélelmiszerek ára is. Frumosu szerint a drágulás oka az inflációban, valamint az energiahordozó- és üzemanyagárak növekedésében keresendõ. Úgy vélte, hogy egyes, az élelmiszeripart sújtó adók és illetékek csökkentésével az áremelkedés üteme lassítható lenne.
Az elemzõk inflációs elõrejelzései egyébként még mindig jócskán meghaladják a Román Nemzeti Bank által megjelölt inflációs célt. Míg a jegybank 3,8 százalékos pénzromlásra számít, a gazdasági szakemberek szerint ez a cél a választási években rendszeresen alkalmazott bérnövelések miatt nem lesz tartható. Az elemzõk arra számítanak, hogy a fizetések idén 10–15 százalékkal nõnek majd. Márpedig a várakozások szerint, amennyiben a béremelések meghaladják a 8–12 százalékos arányt, az infláció akár 5,8 százalékos lehet. Abban egyetértenek az elemzõk, hogy a tavalyi inflációs cél túllépéséhez az átlag 23,5 százalékos bérnövekedés nagymértékben hozzájárult.
B. L.
Lélektani határon a lej-euró árfolyam
Jelentõs felzúdulást keltett a gazdasági szereplõk körében, hogy a lej-euró árfolyam hétfõn átlépte a 3,70 lejes lélektani határt. A 3,71 lejes árfolyam az utóbbi három év legmagasabb átváltási értéke, így az elemzõk a nemzeti bank közbelépésére számítanak. „2007 novemberében a 3,69 lejes eurónkénti átváltási árnál szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a jegybank közbelépett\" – fejtette ki az ABN Amro elemzõje, Cãtãlina Constantinescu. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértõje. Dumitru szerint a jegybanknak azért kell befolyásolnia az árfolyamot, mert a lej leértékelõdése növelheti az infláció mértékét, ráadásul ellehetetleníti azokat, akik valutában vettek fel hitelt, mivel akár húsz százalékkal növekedhet a visszafizetendõ összeg. A nemzeti bank végül tegnap 3,69 lejben állapította meg az árfolyamot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok