Fotó: Pixabay.com
Nem tetszik az üzleti szférának a kormány új adópolitikája: az üdítőital- és a cigarettagyártók egyaránt azzal vádolják a Dăncilă-kabinetet, hogy velük akarja betömetni az osztogatások nyomán keletkezett hatalmas költségvetési hiányt. Késik ugyanakkor a tervezet elfogadása.
2019. augusztus 06., 12:242019. augusztus 06., 12:24
2019. augusztus 06., 13:062019. augusztus 06., 13:06
Ugyan a hivatalos érvelés szerint a lakosság egészségét szeretné védelmezni a kormány azáltal, hogy adót készül kivetni az üdítőitalok cukortartalmára, vagy emelné a dohányipari termékek jövedéki adóját,
A múlt hét második felében kiszivárgott terveket a szakma, a polgárok, az elemzők egyaránt bírálták, azt pedig egyelőre nem tudni, mit jelez, hogy – a kiszivárgott információk ellenére – hétfőn mégsem volt kormányülés, amelyen elfogadták volna a hírek szerint már szeptembertől bevezetni tervezett intézkedéseket.
„Diszkriminatív és aránytalan az üdítőitalok cukortartalmának a megadózása, mivel egy felnőtt napi kalóriabevételének alig 3 százaléka származik ebből. Úgy tűnik, az egyetlen cél az állami költségvetés bevételeinek a növelése” – fakadt ki a tervek hallatán Az Üdítőital-gyártók Országos Egyesülete (ANBR), amelynek tagjai szerint az új adó közvetlenül érintené a lakosságot, legyen szó a fogyasztókról, az ágazatban dolgozókról vagy éppen a cukorrépa-termesztőkről. Mint ismeretes,
Az üdítőgyártók közleményükben emlékeztettek ugyanakkor, hogy éppen a kormányt adó parlamenti többség volt az, amely nemrég arra hivatkozva utasította el az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) üdítők extra adójának bevezetésére tett törvénytervezetét, hogy az diszkriminatív.
Amúgy ez az adó nem bizonyult hatékonynak azokban az országokban, ahol korábban bevezették. Például Dánia 2014-ben letett a cukros üdítők megadózásáról, mivel nem tapasztalták, hogy pozitív hatással bírt volna a lakosság egészségi állapotára, hosszú távon azonban az üdítőgyártók és a kapcsolódó vállalkozók megsínylették az intézkedést” – irányítja rá a figyelmet a szakmai szövetség, jelezve egyúttal, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek a kormány illetékeseivel.
Fotó: Pixabay.com
Durva támadást intézett a kormány ellen közleményében a Romániai Élelmiszeripari Munkáltatók Országos Szövetsége (Romalimenta) is, az új adó mellett azt is kifogásolta, hogy a kabinet illetékesei ezúttal sem konzultáltak az érintett vállalkozókkal. A Romalimenta illetékesei is rámutatnak, a kormányok a hasonló adók bevezetésekor azzal takaróznak, hogy egészségügyi célokra kívánják fordítani az így begyűlő összegeket,
„Reméljük, most nem ez a helyzet” – jegyzik meg, kérve, hogy a tervek gyakorlatba ültetése előtt legyen konzultáció a témában az ágazat és a kormány képviselői között.
A Romalimenta is kiemeli ugyanakkor, hogy az extra adótól még nem fog a lakosság egészségesebb élni, ahhoz nevelőprogramok kellenek. Rámutatnak egyúttal arra is, hogy a munkáltatói szövetséghez csatlakozott élelmiszeripari cégek folyamatosan dolgoznak azon, hogy csökkentsék termékeik só-, cukor- vagy zsírtartalmát – ezt az ágazat képviselői 2011-ben vállalták a nem ragályos betegségek elleni küzdelmet célzó országos stratégia keretében, amit 2018-ban az egészségügyi minisztériummal megkötött egyezménnyel aktualizáltak is.
„Nincs indok az intézkedés sürgős elfogadására, és van idő arra, hogy közösen kigondoljunk olyan lépéseket, amelyek valóban hozzájárulnak a lakosság egészségének javításához. És a Romalimenta kész részt venni ebben a folyamatban” – szögezi le a közlemény.
Nem tetszik a dohányipari vállalkozóknak sem, hogy derült égből villámcsapásként kiderült: a Dăncilă-kormány már szeptember elejétől emelni készül a dohányipari termékek jövedéki adóját, a jelenlegi 483,74/1000 szál helyett 503,97/1000 szál lenne az adó kevesebb mint egy hónap múlva. Miután a JTI dohányipari vállalat már csütörtökön konzultációt kért a kormánytól, és közleményben nehezményezte, hogy alig kilenc hónappal az előző adóemelés után újabbal akar előrukkolni, a hétvégén megszólalt a témában a Romániában szintén nagy piaci részesedéssel bíró British American Tobacco (BAT) is.
– kongatja meg a vészharangot a BAT, felróva egyúttal, hogy az ágazat képviselőinek a sajtóból kellett értesülniük a szociálliberális kabinet ezirányú terveiről. A közlemény emlékeztet egyúttal, hogy 2019-ben sikerült a legalacsonyabb szintre visszaszorítani Romániában a feketén behozott dohányipari termékekkel való kereskedelmet, jelenleg a piac 14,9 százalékát teszik ki a zárjegy nélküli cigaretták, ezzel párhuzamosan pedig a BAT is 15 százalékkal több adót fizetett be az államkasszába.
Függetlenül az üdítők cukortartalmára kivetni tervezett adótól, Ábrám Zoltán marosvásárhelyi orvosprofesszor szerint sokkal tanácsosabb lenne, ha a szülők nem szénsavas, cukros üdítőkkel itatnák gyermekeiket, hanem természetes levekkel. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészségtani tanszékének oktatója hétfőn a Krónika megkeresésére kiemelte, heti egy-két pohár kóla ugyan nem káros az egészségre, viszont a természetes gyümölcslevek kimondottan hasznosak.
– mutatott rá Ábrám Zoltán.
A vásárhelyi egyetemi tanár egyébként egy többéves nemzetközi projektet vezetett, amely során a szakemberek 2016 őszén egy jelentést is letettek a bukaresti parlament asztalára. Ebben rámutatnak, hogy amennyiben az állam tovább növelné a dohánytermékek utáni jövedéki adót, kettős célt érne el: csökkenne a cigarettázó személyek száma, és ezzel párhuzamosan nőne a költségvetésbe befolyó pénzösszeg.
„Nyilván a cukros üdítő nem annyira káros az egészségre, mint például a dohány, de nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a koffeint tartalmazó kóla élvezeti szer. Hogy helyes-e, vagy sem az új adó bevezetése az üdítők esetében, elsősorban attól függ, hogy mennyi pluszpénz jönne be így az államkasszába, és mire szánnák azt az összeget” – vélekedett a közegészségtani kérdéseket oktató professzor.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
szóljon hozzá!