Nem pótolják a tönkrement öntözőrendszereket

Nem pótolják a tönkrement öntözőrendszereket

Bár az ország déli részében vannak nagy teljesítményű szivattyúállomások, mégis csupán az egykori területek töredékét öntözik

Fotó: ANIF.RO

A harminc évvel ezelőtti Romániában a hárommillió hektárnyi öntözhető terület napjainkra mintegy egymillió hektárra zsugorodott, miközben az egyre hangsúlyosabb szárazság miatt folyamatosan nőnek a gazdák veszteségei. Erdélyben alig maradt kiépített öntözőrendszer, a gazdák összefogásának hiánya pedig lehetetlenné teszi, hogy uniós pályázatokból közösen oldják meg égető gondjaikat.

Makkay József

2020. május 02., 16:022020. május 02., 16:02

A szárazság pusztító hatásait bemutató képsorokban a román hírtelevíziók elrettentő riportokban számolnak be a déli megyék aszálykáráról. A megszólaló gazdák és nagyobb farmok vezetői arról beszélnek, hogy az őszi vetésű búza és árpa teljesen megsemmisült, aratáskor már nincs mit betakarítani, minden kiszáradt.

Idősebb mezőgazdasági szakemberek szerint 1947 óta nem volt ilyen szárazság Romániában.

A súlyos aszályhelyzetre reagálva Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azt ígérte, hogy a szárazság okozta károkat helyi bizottságok fogják felértékelni, a mezőgazdasági tárca pedig kártérítést fizet a gazdáknak.

Díjmentes öntözővíz

Az egyre szárazabb esztendők évről évre vita tárgyává teszik a szakminisztérium magatehetetlenségét az öntözőrendszerek kiépítése terén.

1989-ben Románia mintegy hárommillió hektár öntözhető területtel rendelkezett.

Az öntözővíz szállítására alkalmas infrastruktúra folyók és tavak menti szivattyúállomásokat, vizesárkokat és földbe süllyesztett csőrendszert jelentett, aminek nagy része a rendszerváltás után tönkrement. Az egyre hangsúlyosabb aszályos esztendők késztették arra a 2010-es évek román kormányait, hogy foglalkozzanak végre az irrigációs rendszerek újjáélesztésével, illetve kiépítésével, ahol a régi infrastruktúra megsemmisült.

A romániai öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) tulajdonában állnak. A honlapjukon – www.anif.ro – közzétett adatok szerint Romániában

jelenleg egymillió hektárnyi öntözhető területet tartanak nyilván, zömmel a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben.

Az állami hatóság a mezőgazdasági termelőknek díjmentesen ajánlja az öntözővizet. Erdélyben Arad, Hunyad, Fehér, Kovászna és Kolozs megye bizonyos részein működik kiépített csatornahálózat, ahol az egykori öntözőrendszerekből bizonyos szakaszokat újjáépítettek. A honlap tájékoztatója szerint a gazdáknak az Országos Talajjavító Hatóság helyi képviselőjével kell online szerződést kötniük, hogy díjmentesen használhassák az öntözőcsatornákba pumpált vizet.

Aranyosszéki gazdák előnyben

Közép-Erdélyben a Torda környéki aranyosszéki falvak – többek között Tordaszentmihály, Várfalva, Aranyosrákos, Kövend, Bágyon és Harasztos – határában működik kiépített öntözőcsatorna. Az 1970-es években létesített rendszerbe az Aranyosból pumpálják szivattyúkkal a vizet.

Mărginean János, Várfalva község RMDSZ-es polgármestere a Krónikának elmondta, hogy az öntözőcsatorna néhány napja üzemel, és aki szerződést kötött az állami hatósággal, az szivattyújával öntözheti a környéken elterülő földjeit. A csatornából jelenleg mintegy kétezer hektár terület öntözhető.

A nagyobb farmok már megvásárolták a szükséges öntözőberendezéseket és a nagy teljesítményű szivattyúkat, de a kisebb gazdák is elboldogulnak. Egyelőre azonban kevesen öntöznek.

A polgármester arról is beszélt, hogy a csatornából kiinduló csőrendszer 1989 előtt behálózta a környék szántóföldjeit, az öntözővíz tehát a mostaninál sokkal nagyobb távolságokra eljutott, de a földbe fektetett, régi csőrendszer mára megsemmisült. A termelők azonban így is örülnek a lehetőségnek, mert akinek néhány száz méterre van a termőföldje a csatornától, az tud öntözni.

Romániában azonban elég kevesen vannak ilyen szerencsés helyzetben. Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a korábbi PSD-s kormányprogramban szereplő irrigációs beruházásokra soha nem volt pénz. Ami kevés kormányforrás akadt, a képviselő szerint abból egy-egy kormányközeli nagyvállalkozó mezőgazdasági területein oldották meg az öntözést, szó sincs tehát arról, hogy átfogó ütemterv alapján épülne újra a romániai öntözőrendszer. Az elmúlt évek befektetései a déli megyékben épültek ki, ezekből a beruházásokból Erdély gyakorlatilag kimaradt – fogalmazott a képviselő.

Idézet
Az öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság kezében vannak, így a helyi és a megyei önkormányzatok nem tudnak segíteni. Itt az volna az egyetlen lehetőség, ha az állam jelentős összegekkel támogatná a hatóság beruházási munkálatait, hogy az ország minden részén épüljön ki végre a modern öntözőrendszer, ami nélkülözhetetlen az egyre szárazabb esztendők mezőgazdasági termeléséhez”

– fejtette ki a mezőgazdasági szakember.

A parlamenti képviselő példának Magyarországot hozza fel, ahol országszerte jó kiépített öntözési infrastruktúra segíti mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind a zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozó gazdákat. De Európa nyugati felében is mindenhol prioritássá vált a vízgazdálkodás. Jól átgondolt öntözőrendszerek indulnak a folyók és tavak irányából a nagy távolságokra fekvő mezőgazdasági területek felé is. Ezzel szemben

Erdélyben jórészt csak mélyfúrásokból vagy hagyományos kutakból öntözhetnek a kertészettel foglalkozó gazdák, de ez a vízmennyiség nem elegendő a szántóföldi növénytermesztés szükségleteihez.

Összefogás nélkül ez sem megy

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, Fazakas Miklós úgy látja, nemcsak az állami hatóságok, hanem a gazdák is hibásak a most kialakult helyzetért. „Az elmúlt hat évben rengeteg uniós forrást lehetett volna öntözésre pályázni, de nagyon kevés igénylés született. Egyszerű a magyarázat: egy öntözőrendszer kiépítéséhez beruházó közösségnek kell alakulnia több termelőből, hogy nagyobb területet ellátó öntözőrendszert tudjanak kiépíteni pályázati pénzekből.

Az a szomorú tapasztalat, hogy nálunk ezen a területen sincs együttműködés a termelők között” – jelentette ki lapunk megkeresésére a nyárádkarácsoni agrárvállalkozó, aki mintegy öt hektár szabadföldi és fólia alatti zöldséges területen és egy hektár intenzív gyümölcsösben termel nagyáruházak beszállítójaként. Meggyőződése, hogy

az erdélyi gazdák hiába várnak a román államra, hogy az megoldja öntözési gondjaikat, mert ezt csak összefogással és közös pályázatokkal lehet biztosítani.

A szakember szerint Erdély a folyóvizek szempontjából kiemelten jó helyzetben van, így könnyen biztosítható lenne hatalmas területek öntözése. Ezzel szemben azt látja, hogy még azok sem használják ki a lehetőséget, akiknek mezőgazdasági területeik folyó vagy bő vizű patakok mentén fekszik.

Az öntözéssel járó költségekről szólva Fazakas elmondta: az öntözőberendezések ára a legtöbb gazda számára megfizethető. „Ha egy átlagos mezőgazdasági gép beszerzését veszem alapul, annak az árából több hektár terület öntözőrendszere kiépíthető, tehát sok esetben csak elhatározás kérdése, hogy a gazda ebbe ruház be, és nem mást vásárol. Ráadásul a öntözés azonnal megtérül” – magyarázza az agrárvállalkozó, aki kertészeti területeit percenként 100 literes vízhozamra alkalmas kútból öntözi.

A szakember szerint ma már az öntözéssel kezdődik minden a mezőgazdaságban. Ahol nincs öntözési lehetőség, ott mielőtt meg kell találni távolabbi folyóvizekből, mélyfúrásból vagy egyéb lehetőségekből, mert az egyre hangsúlyosabb szárazság beköszöntével esélytelenné válik a természetes csapadékra váró gazda termelése.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

A Genius további 300 városba terjeszkedik országszerte

Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.

A Genius további 300 városba terjeszkedik országszerte
2024. április 12., péntek

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”

A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”
2024. április 12., péntek

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban

Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban
2024. április 12., péntek

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele

A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele
2024. április 12., péntek

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára

Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára
2024. április 12., péntek

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között

Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között
2024. április 11., csütörtök

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot

Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot
2024. április 11., csütörtök

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel

Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel
2024. április 11., csütörtök

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn

Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn
2024. április 11., csütörtök

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság

Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság