Nem pótolják a tönkrement öntözőrendszereket

Bár az ország déli részében vannak nagy teljesítményű szivattyúállomások, mégis csupán az egykori területek töredékét öntözik •  Fotó: ANIF.RO

Bár az ország déli részében vannak nagy teljesítményű szivattyúállomások, mégis csupán az egykori területek töredékét öntözik

Fotó: ANIF.RO

A harminc évvel ezelőtti Romániában a hárommillió hektárnyi öntözhető terület napjainkra mintegy egymillió hektárra zsugorodott, miközben az egyre hangsúlyosabb szárazság miatt folyamatosan nőnek a gazdák veszteségei. Erdélyben alig maradt kiépített öntözőrendszer, a gazdák összefogásának hiánya pedig lehetetlenné teszi, hogy uniós pályázatokból közösen oldják meg égető gondjaikat.

Makkay József

2020. május 02., 16:022020. május 02., 16:02

A szárazság pusztító hatásait bemutató képsorokban a román hírtelevíziók elrettentő riportokban számolnak be a déli megyék aszálykáráról. A megszólaló gazdák és nagyobb farmok vezetői arról beszélnek, hogy az őszi vetésű búza és árpa teljesen megsemmisült, aratáskor már nincs mit betakarítani, minden kiszáradt.

Idősebb mezőgazdasági szakemberek szerint 1947 óta nem volt ilyen szárazság Romániában.

A súlyos aszályhelyzetre reagálva Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azt ígérte, hogy a szárazság okozta károkat helyi bizottságok fogják felértékelni, a mezőgazdasági tárca pedig kártérítést fizet a gazdáknak.

Díjmentes öntözővíz

Az egyre szárazabb esztendők évről évre vita tárgyává teszik a szakminisztérium magatehetetlenségét az öntözőrendszerek kiépítése terén.

1989-ben Románia mintegy hárommillió hektár öntözhető területtel rendelkezett.

Az öntözővíz szállítására alkalmas infrastruktúra folyók és tavak menti szivattyúállomásokat, vizesárkokat és földbe süllyesztett csőrendszert jelentett, aminek nagy része a rendszerváltás után tönkrement. Az egyre hangsúlyosabb aszályos esztendők késztették arra a 2010-es évek román kormányait, hogy foglalkozzanak végre az irrigációs rendszerek újjáélesztésével, illetve kiépítésével, ahol a régi infrastruktúra megsemmisült.

A romániai öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) tulajdonában állnak. A honlapjukon – www.anif.ro – közzétett adatok szerint Romániában

jelenleg egymillió hektárnyi öntözhető területet tartanak nyilván, zömmel a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben.

Az állami hatóság a mezőgazdasági termelőknek díjmentesen ajánlja az öntözővizet. Erdélyben Arad, Hunyad, Fehér, Kovászna és Kolozs megye bizonyos részein működik kiépített csatornahálózat, ahol az egykori öntözőrendszerekből bizonyos szakaszokat újjáépítettek. A honlap tájékoztatója szerint a gazdáknak az Országos Talajjavító Hatóság helyi képviselőjével kell online szerződést kötniük, hogy díjmentesen használhassák az öntözőcsatornákba pumpált vizet.

Aranyosszéki gazdák előnyben

Közép-Erdélyben a Torda környéki aranyosszéki falvak – többek között Tordaszentmihály, Várfalva, Aranyosrákos, Kövend, Bágyon és Harasztos – határában működik kiépített öntözőcsatorna. Az 1970-es években létesített rendszerbe az Aranyosból pumpálják szivattyúkkal a vizet.

Mărginean János, Várfalva község RMDSZ-es polgármestere a Krónikának elmondta, hogy az öntözőcsatorna néhány napja üzemel, és aki szerződést kötött az állami hatósággal, az szivattyújával öntözheti a környéken elterülő földjeit. A csatornából jelenleg mintegy kétezer hektár terület öntözhető.

A nagyobb farmok már megvásárolták a szükséges öntözőberendezéseket és a nagy teljesítményű szivattyúkat, de a kisebb gazdák is elboldogulnak. Egyelőre azonban kevesen öntöznek.

A polgármester arról is beszélt, hogy a csatornából kiinduló csőrendszer 1989 előtt behálózta a környék szántóföldjeit, az öntözővíz tehát a mostaninál sokkal nagyobb távolságokra eljutott, de a földbe fektetett, régi csőrendszer mára megsemmisült. A termelők azonban így is örülnek a lehetőségnek, mert akinek néhány száz méterre van a termőföldje a csatornától, az tud öntözni.

Romániában azonban elég kevesen vannak ilyen szerencsés helyzetben. Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a korábbi PSD-s kormányprogramban szereplő irrigációs beruházásokra soha nem volt pénz. Ami kevés kormányforrás akadt, a képviselő szerint abból egy-egy kormányközeli nagyvállalkozó mezőgazdasági területein oldották meg az öntözést, szó sincs tehát arról, hogy átfogó ütemterv alapján épülne újra a romániai öntözőrendszer. Az elmúlt évek befektetései a déli megyékben épültek ki, ezekből a beruházásokból Erdély gyakorlatilag kimaradt – fogalmazott a képviselő.

Idézet
Az öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság kezében vannak, így a helyi és a megyei önkormányzatok nem tudnak segíteni. Itt az volna az egyetlen lehetőség, ha az állam jelentős összegekkel támogatná a hatóság beruházási munkálatait, hogy az ország minden részén épüljön ki végre a modern öntözőrendszer, ami nélkülözhetetlen az egyre szárazabb esztendők mezőgazdasági termeléséhez”

– fejtette ki a mezőgazdasági szakember.

A parlamenti képviselő példának Magyarországot hozza fel, ahol országszerte jó kiépített öntözési infrastruktúra segíti mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind a zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozó gazdákat. De Európa nyugati felében is mindenhol prioritássá vált a vízgazdálkodás. Jól átgondolt öntözőrendszerek indulnak a folyók és tavak irányából a nagy távolságokra fekvő mezőgazdasági területek felé is. Ezzel szemben

Erdélyben jórészt csak mélyfúrásokból vagy hagyományos kutakból öntözhetnek a kertészettel foglalkozó gazdák, de ez a vízmennyiség nem elegendő a szántóföldi növénytermesztés szükségleteihez.

Összefogás nélkül ez sem megy

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, Fazakas Miklós úgy látja, nemcsak az állami hatóságok, hanem a gazdák is hibásak a most kialakult helyzetért. „Az elmúlt hat évben rengeteg uniós forrást lehetett volna öntözésre pályázni, de nagyon kevés igénylés született. Egyszerű a magyarázat: egy öntözőrendszer kiépítéséhez beruházó közösségnek kell alakulnia több termelőből, hogy nagyobb területet ellátó öntözőrendszert tudjanak kiépíteni pályázati pénzekből.

Az a szomorú tapasztalat, hogy nálunk ezen a területen sincs együttműködés a termelők között” – jelentette ki lapunk megkeresésére a nyárádkarácsoni agrárvállalkozó, aki mintegy öt hektár szabadföldi és fólia alatti zöldséges területen és egy hektár intenzív gyümölcsösben termel nagyáruházak beszállítójaként. Meggyőződése, hogy

az erdélyi gazdák hiába várnak a román államra, hogy az megoldja öntözési gondjaikat, mert ezt csak összefogással és közös pályázatokkal lehet biztosítani.

A szakember szerint Erdély a folyóvizek szempontjából kiemelten jó helyzetben van, így könnyen biztosítható lenne hatalmas területek öntözése. Ezzel szemben azt látja, hogy még azok sem használják ki a lehetőséget, akiknek mezőgazdasági területeik folyó vagy bő vizű patakok mentén fekszik.

Az öntözéssel járó költségekről szólva Fazakas elmondta: az öntözőberendezések ára a legtöbb gazda számára megfizethető. „Ha egy átlagos mezőgazdasági gép beszerzését veszem alapul, annak az árából több hektár terület öntözőrendszere kiépíthető, tehát sok esetben csak elhatározás kérdése, hogy a gazda ebbe ruház be, és nem mást vásárol. Ráadásul a öntözés azonnal megtérül” – magyarázza az agrárvállalkozó, aki kertészeti területeit percenként 100 literes vízhozamra alkalmas kútból öntözi.

A szakember szerint ma már az öntözéssel kezdődik minden a mezőgazdaságban. Ahol nincs öntözési lehetőség, ott mielőtt meg kell találni távolabbi folyóvizekből, mélyfúrásból vagy egyéb lehetőségekből, mert az egyre hangsúlyosabb szárazság beköszöntével esélytelenné válik a természetes csapadékra váró gazda termelése.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában
2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

2025. július 04., péntek

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban

Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

2025. július 04., péntek

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására

Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit