HIRDETÉS
Egyelőre nem sikerült a kormány a terve, hogy megszerezze a nyugdíjrendszer második pillérében, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapban felgyűlt több mint 10 milliárd eurót, de a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedésekkel a pillér megingatásával próbálkoznak.
A bankokra kivetett „kapzsisági adót” bevezető rendelet ugyanis a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíjt sem kíméli, arra kötelezve az alapot kezelő magánbiztosítókat, hogy növeljék az alaptőkéjüket. Ugyanakkor csökkenti az általuk elszámolható kezelési költséget, a sikerdíjat, sőt felajánlja a lehetőséget az embereknek, hogy lemondjanak a kötelező magánnyugdíjalapba történő befizetésről, és csak az állami nyugdíjpénztárnál maradjanak.
Biró Albin biztosítási szakértő, a biztosítási ágazatot monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának egykori tagja a Krónika megkeresésére elmondta, ez egyelőre egy vargabetű, vajúdás, még mindenki kivár, de nagyon veszélyes minden, a második pillér felszámolására irányuló próbálkozás.
Közben a Pensions Europe, az Európai Unió 18 tagországában 22 tagot számláló szövetség a napokban közleményben hívta fel a figyelmet, hogy
pusztító hatása lehet a romániai nyugdíjrendszerre nézve, ha a kormány kitart a szándéka mellett, és arra kötelezi a magánbiztosítókat, hogy 10 százalékkal növeljék a törzstőkéjüket.
A közleményben felszólítják a szociálliberális kabinetet, hogy mondjon le erről a rendelkezésről és a rendszert érintő többi módosításról, mivel ezek veszélyeztetik a magánbiztosítók stabilitását, az eddigi eredményeiket, tönkretehetik a második pillért, ahová 2018 végére 48 milliárd lej gyűlt össze a 7,250 millió befizetőtől.
„A kormánynak szüksége van a pénzre, a nyugdíjakat ma kell kifizetni, ezért ilyen szűkös helyzetben a második pillérre átutalt, évi 1,5 millió euró is sokat jelent” – értékelt megkeresésünkre Biró Albin. Felidézte, hogy a tavaly még
azt tervezték, lehetőséget biztosítanak az embereknek, hogy kivegyék a második pillérben összegyűlt pénzüket, ezzel megingatva a rendszert.
Ezzel párhuzamosan a hozzájárulások már automatikusan csak az első pillérbe, vagyis az állami nyugdíjpénztárba irányultak volna. „Arra számítottak, hogy ha az emberek kérésre visszavehetik az átlag 2 000 eurójukat, akkor élnek is ezzel a lehetőséggel. Aztán menet közben ráébredtek, hogy ennek a pénznek mintegy 65 százalékát tulajdonképpen az államnak adták hitelbe a biztosítók, államkötvényekben áll. Hogy a pénzt visszaadják az embereknek, ezeket a kötvényeket kellett volna értékesíteni, az államnak kellett volna visszavásárolnia névértéken. Csakhogy 6–7 milliárd eurót nem volt, ahonnan elővenni, így erről lemondtak” – részletezte az ügy hátterét a biztosítási szakértő. A kormány tehát visszakozott.
A 114-es sürgősségi kormányrendeletbe már egy felemás megoldást rögzítettek: a biztosítottak jelezhetik, hogy megszüntetik a befizetést a kötelező magánnyugdíjalapba, de az eddig összegyűlt pénzüket csak akkor kapják meg, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. „Ez így teljesen logikátlan, hiszen eddig is úgy volt, hogy a második pillérben összegyűlt összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor kaphatta meg a kedvezményezett egyben vagy részletekben. Elvileg nincs értelme, hogy bárki lemondjon a lehetőségről, hogy tovább növekedjen a kötelező magánnyugdíjalapba befizetett pénze, csak azért, hogy amit ezentúl befizet, az állam azonnal kioszthassa a jelenlegi nyugdíjasoknak” – vélekedett Biró Albin. Emlékeztetett: a biztosítottak által az állami nyugdíjpénztárhoz befizetett összeg 5,1 százalékát automatikusan átutalják a magánszámlára, ezt a pénzt kezelik a magánbiztosítók. „Próbálják az embereket eltántorítani, arra sarkallni, hogy szüntessék be a második pillért, és csak hagyják az első pilléren, vagyis az államnál a pénzüket, de ez az államon kívül senkinek nem lehet érdeke” – mutatott rá a szakértő.
Biró Albin amúgy azt reméli, hogy nem tudják elbizonytalanítani az embereket a ködös magyarázatokkal, és nem kezdik visszamondani a második pillért, ha amúgy sem juthatnak hozzá azonnal a pénzükhöz.
– szögezte le Biró Albin.
A magánnyugdíjpénztárak dolgát nehezíti ugyanakkor, hogy a 114-es sürgősségi kormányrendeletben a magánbiztosítóknak korábban megállapított 2,5 százalékos kezelési díjat 1 százalékra csökkentették, és az eddigi 0,5 százalékos sikerdíjat is szigorú feltételekhez kötötték: 0,2 százalékot akkor kaphatnak, ha a hozam meghaladja az infláció értékét, és 0,7 százalékot számolhatnak fel, ha a hozamuk 4 százalékponttal túlszárnyalja az inflációt. Biró Albin szerint azonban mindez szinte lehetetlen. Egyfelől az 1 százalékos kezelési díjból egy részt át kell utalni az országos nyugdíjpénztárnak annak fejében, hogy a pénzeket begyűjti. A szakértő azt mondja, a kormányrendeletben annyira ködös a megfogalmazás, hogy több értelmezésre ad lehetőséget: vagy a kezelési díj felét, vagyis 50 százalékát, vagy a 0,5 százalékát kell visszautalni, ami hatalmas különbség. A második pillért nyolc nemzetközi magánbiztosító kezeli, a 70 százalékát a három legnagyobb, a különbözetet a másik öt – ez utóbbiaknak hatalmas érvágás lehet a csökkentett kezelési és sikerdíj, a csőd szélére sodródhatnak.
A biztosítási szakértő szerint
egyértelműen tetten érhető a kormány szándéka, hogy „elvegye a magánbiztosítók kedvét”,
annál is inkább, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül módosították a vonatkozó szabályokat. „Most kivárásra játszik mindenki. Az állam és a magánbiztosítók is. Ha az utóbbiak számára kiderül, hogy ilyen feltételek mellett nem éri meg tovább foglalkozni a második pillérrel, a kormány lecsap, és megszünteti azt” – szögezte le Biró Albin.
Ismételten leszögezte ugyanakkor: senkinek nem éri meg, hogy visszalépjen a második pillérből, hiszen az a befizetőnek nem kerül semmibe, és a pénzét így is úgy is, csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatja meg.
