Fotó: Barabás Ákos
Befagyasztaná „valamilyen módon” a kormány a fizetések bruttó értékét – erről Ionuţ Mişa pénzügyminiszter beszélt annak kapcsán, hogy sok alkalmazott attól tart: a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének a munkavállalókra történő átruházása miatt januártól kevesebbet visz haza.
2017. szeptember 20., 09:572017. szeptember 20., 09:57
2017. szeptember 20., 11:182017. szeptember 20., 11:18
„Lesz egy törvény, amely kimondja, hogy ezek a befizetések az alkalmazottakat terheli. A jogszabály egyúttal átmeneti rendelkezésként arra kötelezi majd a munkáltatókat, hogy egy bizonyos szinten tartsák a bruttó fizetéseket” – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője a szenátus gazdasági bizottságában tartott keddi meghallgatás után. Közölte egyúttal, hogy az intézkedést átmenetinek szánják.
Amikor a köré sereglett újságírók arról kérdezték, miként tud a kormány egy magánvállalkozót arra kényszeríteni, hogy egy adott szinten tartsa a fizetéseket,
Ebben szerepelnek majd azok a közterhek is, amelyeket jelenleg a munkáltató fizet, januártól viszont a munkavállalóra ruházzák át. A tárcavezető leszögezte ugyanakkor, hogy a tervezett intézkedések nem növelik a cégek munkaerővel járó költségeit. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, egyetlen lejjel sem változik a munkáltatónak a munkavállalókra számított költsége.
Ionuţ Mişa hozzátette, utólagos döntés kérdése, hogy ennek okán újratárgyalják-e a munkaszerződést, de a miniszter szerint a munkáltató ugyanannyit fizet majd az államnak, mint eddig. „Azáltal, hogy a társadalombiztosítás nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót terheli, mindenkinek emelkedik a bruttó bére, aminek következtében nő a nyugdíjpont, s így a leendő nyugdíj értéke” – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
Amint arról korábban beszámoltunk, 2018. január elsejétől a tb-járulék kifizetése az alkalmazottra ruházódik át, viszont nem a munkavállalónak kell majd utánajárnia, továbbra is levonják a fizetéséből. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a járulékok 4,25 százalékponttal, 39,25 százalékról 35 százalékra csökkennek januártól, és ekkortól csökken a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra az egységes jövedelemadó-kulcs is.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!