Fotó: Rostás Szabolcs
Az élelmiszerárakhoz képest még mindig alacsonynak mondhatóak a romániai fizetések – ezzel magyarázható, hogy a fogyasztási kiadások több mint negyedét élelemre és alkoholmentes italokra fordítjuk. Egy nemzetközi elemzés szerint olyan országokkal vagyunk egy szinten, mint Tunézia, Mexikó vagy Törökország. Eközben az Egyesült Államokban a kiadások alig 6,7 százalékát jelentik az élelmiszerek.
2023. augusztus 28., 11:412023. augusztus 28., 11:41
A különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 25,2 százaléka élelmiszerekre és alkoholmentes italokra megy el Romániában, Tunéziához (24,2 százalék), Mexikóhoz (26,2 százalék) és Törökországhoz (27,3 százalék) hasonlóan – derül ki a Picodi elemzéséből, amelyet az Economedia.ro gazdasági portál ismertetett.
Mint rámutatnak, országtól függően az élelmiszerekre fordított kiadások a fogyasztói kiadások néhány százalékától a több mint feléig terjedhetnek. Románia az 55. helyen áll a vizsgált 105 ország rangsorában.
az Egyesült Államok – 6,7 százalék, Szingapúr – 8,4 százalék, az Egyesült Királyság – 8,7 százalék, Írország – 9,2 százalék és Svájc – 9,9 százalék.
Ha magát az elköltött összeget vizsgáljuk, Európában a legtöbbet Svájcban költenek élelmiszerekre (325 euró/hó), ezt követi Norvégia (308 euró/hó) és Dánia (281 euró/hó), ami az ezekben az országokban általánosan magas árakkal magyarázható.
A legalacsonyabb élelmiszer-kiadásokat Ukrajnában (98 euró/hó), Fehéroroszországban (89 euró/hó) és Moldovában (88 euró/hó) láthatjuk.
A jelentés szerzői közölték, az Euromonitor legfrissebb háztartási élelmiszer- és alkoholmentesital-fogyasztási statisztikáit és a hivatalos kormányzati honlapokat használták fel. A valutaátváltáshoz a Google Finance 2023 áprilisára vonatkozó átlagos árfolyamadatait vették figyelembe.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint ugyanis az első negyedévben háztartásonként 1301 lej ment el havi szinten élelmiszerre, ami a háztartások teljes fogyasztási kiadásainak a 35,1 százalékát jelentette.
2023 első negyedévében az átlagos havi összjövedelem nominálisan 6979 lej volt háztartásonként, illetve 2797 lej/fő, ami 5,2 százalékkal, illetve 5,6 százalékkal több, mint 2022 negyedik negyedévében. Az előző év első negyedévéhez képest a háztartásonkénti havi átlagjövedelem 12,1 százalékkal, személyenként pedig 13,0 százalékkal nőtt. A lakosság átlagos havi összkiadása) 2023 első negyedévében 5971 lej volt háztartásonként (2393 lej/fő), és az összjövedelem 85,6 százalékát tette ki, ami 2,5 százalékpontos csökkenést jelent 2022 negyedik negyedévéhez képest. Az előző év első negyedévéhez képest a háztartásonkénti havi átlagos összkiadás 12,2 százalékkal, személyenként pedig 13,1 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított összegeket a lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások követik, amelyek háztartásonként 682 lejre rúgnak, és amelyek aránya a teljes havi átlagos fogyasztási kiadásból 18,4 százalék, valamint az szeszes italokra és dohányra fordított kiadások, amelyek háztartásonként 271 lejre rúgnak, és amelyek aránya a teljes havi átlagos fogyasztási kiadásból 7,3 százalék. A legkevesebb, háztartásonként 24 lej (a teljes havi átlagos fogyasztási kiadás 0,7 százaléka) oktatásra megy, 31 lej (a teljes havi átlagos fogyasztási kiadás 0,8 százaléka) pedig a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra.
A bukaresti Versenytanács elemzése szerint az alapélelmiszerek átlagára a nagyobb kiskereskedelmi láncok üzleteiben 43 százalékig terjedően csökkent augusztus első hetében a kereskedelmi árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet hatására.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!