A készpénz az úr: bár a legtöbben bankszámlára kapják a fizetést, nem kártyával fizetnek

Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni •  Fotó: Farkas Antal

Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni

Fotó: Farkas Antal

A pénzintézetek iránti bizalmatlanság, a megtakarításokra alig jutó kis jövedelem, és a fekete-szürke gazdaság működése állhat a szakember szerint a hátterében annak, hogy Romániában a lakosság nagy része még mindig készpénzpárti.

Bálint Eszter

2019. november 02., 08:052019. november 02., 08:05

Bár egyre több a bankkártya Romániában, és egyre népszerűbbé válik a kártyás mellett az okostelefonos, -órás vagy -karkötős fizetés is, a lakosság túlnyomó többsége a készpénzt részesítik előnyben, és még ha bankszámlára kapja is a havi bérét, azt a

fizetésnapon kiveszi az első automatából, és attól kezdve csak készpénzzel fizet.

A számlafizetéseknél is nő ugyan azoknak az aránya, akik online fizetik ki a közműszolgáltatásokat, de a legtöbben a szolgáltató székhelyén, bankban vagy újabban a boltokban felszerelt PayPointoknál, ám készpénzzel fizeti ki a számla ellenértékét. Ezt támasztja alá az Intrum által évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés is, amelyet idén Európa 24 országából közel 25 ezer válaszadó megkérdezésével készítettek el. Mint az eredményekből kiderült, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon a lakosság napi szinten leggyakrabban készpénzt használ.

Ha számla, inkább készpénz

A romániaiak többsége még mindig a készpénzfizetést tartja a legbiztonságosabbnak, a lakosság több mint fele készpénzzel fizeti a közüzemi számlákat, elektromos áram, víz, gáz, telekommunikáció díját – erősíti meg a PayPoint Románia által végzett piackutatás is, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérésből az derül ki, hogy

tíz romániai lakosból hét személyesen szereti fizetni a számlákat.

A PayPoint ügyfelei közül a villanyszámlát fizetik a legtöbben a rendszeren keresztül, az arányuk eléri a 90 százalékot, a telekommunikációs szolgáltatások ellenértékét 84 százalékban, míg a vizet és a gázt mintegy 50 százalékban. A felmérés szerint az elmúlt három hónapban 10 állampolgárból 5 fizetett a rendszeren keresztül, 4 választotta az online lehetőséget, és 3 fizetett közvetlenül a szolgáltatónak.

A bankautomatákon keresztül történő fizetés a legkevésbé népszerű, mindössze húsz százalék él ezzel a lehetőséggel.

A piackutatásban arra derült fény, hogy a megkérdezettek 20 százaléka azonnal kiveszi a fizetését a bankkártyáról majd készpénzzel fizet, 49 százalék a fizetés egy részét veszi ki a számláról, 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azoknak az aránya, akik nem is kártyára kapják a fizetést. A többség elsősorban a tranzakciók biztonságát tartja szem előtt, amikor kiválasztja a fizetési módot. A most nyilvánosságra hozott adatok egy májusban elkészült közvélemény-kutatás eredményei, amikor 1005, 18 és 65 év közötti személyt kérdeztek meg vidéken és városon.

Generációs kérdés is, de nem csak

Idézet
Elsősorban az idősebb generációnál érhető tetten, hogy leginkább készpénzt használnak, nyugdíjasok nagy része havonta egy alkalommal használja a bankkártyát, amikor kiveszi róla a havi juttatást, hiába lenne racionálisan indokolt, hogy inkább a kártyával fizessen, a megszokás hatalma erősebb”

– mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ennek hátterében a kelet-európai nagy pénzbeváltások traumája is áll, s bár erre már hetven éve nem volt példa, még sokan emlékeznek az ezekhez kapcsolódó hatalmas veszteségekre. Másrészt a kilencvenes évek hatalmas inflációi is növelték a bizalmatlanságot – tette hozzá a pénzügyi szakértő.

Bordás Attila tapasztalatai szerint ugyanakkor a fiatalabb nemzedék már sokkal rugalmasabb ebben a tekintetben, ám a pénzintézetek, a bankok is sokat tehetnének megfelelő tájékoztatással. Például

széles körben tájékoztatniuk kellene az ügyfeleket, hogy az európai uniós szabályok gondoskodnak a bankszámlán elhelyezett pénzének védelméről 100 000 euróig, tehát bármi történik ebben az értékben az ügyfél kárpótlásra jogosult.

A romániai lakosság jelentős része még mindig azért használja leginkább a készpénzt, mert a háztartások többségében a havi bevétel mintegy 80 százaléka a folyó költségekre – számlákra, élelemre – megy el, megtakarításra kevés marad, ilyen esetben már nem fontos, hogy bankszámlán maradjon a pénz. Szintén a készpénzhasználatot erősíti, hogy még mindig tetten érhető a szürke- és a feketegazdaság több területen, például az építkezésben, a turizmusban is előfordul, hogy a szolgáltató nem ad számlát, ez pedig készpénzt feltételez. Bordás Attila arra is kitért, hogy a sajátos háztáji gazdálkodás szintén fenntartja a készpénzszükségletet. „Amíg a karácsonyi disznót háztájról, számla nélkül vásárolja a lakosság, szükség lesz a készpénzre” – összegezte a szakértő.

Kiemelte egyúttal: a banki fizetések, utalások teljes mértékben átláthatók, követhetők, és emiatt adózandók, de Európában még egyetlen országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz teljesen kikerüljön a forgalomból. Románia azonban a banki termékek tekintetében utolsó helyen áll az EU-ban, a lakosság 30–40 százalékának még folyószámlája sincs, ami elemi kötődés egy bankhoz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek
2025. július 01., kedd

Drágulásokkal köszöntött be a július

Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.

Drágulásokkal köszöntött be a július
2025. július 01., kedd

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében
2025. július 01., kedd

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért

Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért
2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban