Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni
Fotó: Farkas Antal
A pénzintézetek iránti bizalmatlanság, a megtakarításokra alig jutó kis jövedelem, és a fekete-szürke gazdaság működése állhat a szakember szerint a hátterében annak, hogy Romániában a lakosság nagy része még mindig készpénzpárti.
2019. november 02., 08:052019. november 02., 08:05
Bár egyre több a bankkártya Romániában, és egyre népszerűbbé válik a kártyás mellett az okostelefonos, -órás vagy -karkötős fizetés is, a lakosság túlnyomó többsége a készpénzt részesítik előnyben, és még ha bankszámlára kapja is a havi bérét, azt a
A számlafizetéseknél is nő ugyan azoknak az aránya, akik online fizetik ki a közműszolgáltatásokat, de a legtöbben a szolgáltató székhelyén, bankban vagy újabban a boltokban felszerelt PayPointoknál, ám készpénzzel fizeti ki a számla ellenértékét. Ezt támasztja alá az Intrum által évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés is, amelyet idén Európa 24 országából közel 25 ezer válaszadó megkérdezésével készítettek el. Mint az eredményekből kiderült, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon a lakosság napi szinten leggyakrabban készpénzt használ.
A romániaiak többsége még mindig a készpénzfizetést tartja a legbiztonságosabbnak, a lakosság több mint fele készpénzzel fizeti a közüzemi számlákat, elektromos áram, víz, gáz, telekommunikáció díját – erősíti meg a PayPoint Románia által végzett piackutatás is, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérésből az derül ki, hogy
A PayPoint ügyfelei közül a villanyszámlát fizetik a legtöbben a rendszeren keresztül, az arányuk eléri a 90 százalékot, a telekommunikációs szolgáltatások ellenértékét 84 százalékban, míg a vizet és a gázt mintegy 50 százalékban. A felmérés szerint az elmúlt három hónapban 10 állampolgárból 5 fizetett a rendszeren keresztül, 4 választotta az online lehetőséget, és 3 fizetett közvetlenül a szolgáltatónak.
A piackutatásban arra derült fény, hogy a megkérdezettek 20 százaléka azonnal kiveszi a fizetését a bankkártyáról majd készpénzzel fizet, 49 százalék a fizetés egy részét veszi ki a számláról, 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azoknak az aránya, akik nem is kártyára kapják a fizetést. A többség elsősorban a tranzakciók biztonságát tartja szem előtt, amikor kiválasztja a fizetési módot. A most nyilvánosságra hozott adatok egy májusban elkészült közvélemény-kutatás eredményei, amikor 1005, 18 és 65 év közötti személyt kérdeztek meg vidéken és városon.
– mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ennek hátterében a kelet-európai nagy pénzbeváltások traumája is áll, s bár erre már hetven éve nem volt példa, még sokan emlékeznek az ezekhez kapcsolódó hatalmas veszteségekre. Másrészt a kilencvenes évek hatalmas inflációi is növelték a bizalmatlanságot – tette hozzá a pénzügyi szakértő.
Bordás Attila tapasztalatai szerint ugyanakkor a fiatalabb nemzedék már sokkal rugalmasabb ebben a tekintetben, ám a pénzintézetek, a bankok is sokat tehetnének megfelelő tájékoztatással. Például
A romániai lakosság jelentős része még mindig azért használja leginkább a készpénzt, mert a háztartások többségében a havi bevétel mintegy 80 százaléka a folyó költségekre – számlákra, élelemre – megy el, megtakarításra kevés marad, ilyen esetben már nem fontos, hogy bankszámlán maradjon a pénz. Szintén a készpénzhasználatot erősíti, hogy még mindig tetten érhető a szürke- és a feketegazdaság több területen, például az építkezésben, a turizmusban is előfordul, hogy a szolgáltató nem ad számlát, ez pedig készpénzt feltételez. Bordás Attila arra is kitért, hogy a sajátos háztáji gazdálkodás szintén fenntartja a készpénzszükségletet. „Amíg a karácsonyi disznót háztájról, számla nélkül vásárolja a lakosság, szükség lesz a készpénzre” – összegezte a szakértő.
Kiemelte egyúttal: a banki fizetések, utalások teljes mértékben átláthatók, követhetők, és emiatt adózandók, de Európában még egyetlen országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz teljesen kikerüljön a forgalomból. Románia azonban a banki termékek tekintetében utolsó helyen áll az EU-ban, a lakosság 30–40 százalékának még folyószámlája sincs, ami elemi kötődés egy bankhoz.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.
Az áfa mértéke nem emelkedni, és ha a pénzügyminisztériumban jobban végzik a dolgukat, ami a az adóbeszedést illeti, akkor az adók és illetékek sem fognak emelkedni Romániában – vélekedik Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő felkérte Marcel Boloș pénzügyminisztert, készítsen egy szimulációt, hogy pontosan lássák, hányan lesznek kénytelenek adót fizetni a nyugdíjak újraszámítás után amiatt, hogy havi juttatásuk meghaladja a 2000 lejt.
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet.
Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.
Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!