A különleges nyugdíjra jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész
Fotó: Pixabay.com
Elkészült a nem járulékalapú, úgynevezett különleges nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél – adta hírül kedd este a munkaügyi minisztérium.
2022. december 21., 07:282022. december 21., 07:28
A bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a Számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légitársaságok személyzete, a honatyák nyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat szabályozó tervezetet közzétették a szaktárca honlapján, és elküldték az illetékes minisztériumoknak jóváhagyásra.
A munkaügyi tárca közleménye szerint a jogszabályjavaslat kidolgozásakor szem előtt tartották mind az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat, mind az alkotmánybíróság vonatkozó határozatait. Az Agerpres által idézett tervezet egyebek mellett előírja, hogy
A jogszabályjavaslat szerint a bírák és ügyészek a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat.
Valamennyi érintett kategóriához tartozó személy különleges nyugdíjának összege az utolsó 12 ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetése átlagának a 65 százaléka lesz. Ez alól csak a bírák és ügyészek képeznek kivételt. Esetükben továbbra is a 12 egymást követő hónapban kapott nettó bérük 80 százaléka marad a különnyugdíj összege, a juttatás azonban „nem haladhatja meg a nyugellátás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetük 100 százalékát”.
Törvénytervezet készül a különnyugdíjakról, egyeztetések zajlanak erről az Európai Bizottsággal – mondta hétfőn a munkaügyi miniszter.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy bírák és ügyészek tömegesen kérték nyugdíjazásukat, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak. Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!