Új célpontok. A Romániába érkező turisták egy része idén inkább a hegyvidéki kirándulásokat részesítette előnyben
Fotó: Pixabay
Kevesebb külföldi turista érkezett a koronavírus-világjárvány kitörése óta Romániába, mint a korábbi években, és az ide látogatók is inkább a túrázást, a vidéki utazást választották a mostanáig népszerű célpontok helyett.
2021. október 23., 16:462021. október 23., 16:46
Megváltoztatta a Romániába érkező külföldi turisták utazási szokásait a koronavírus-világjárvány, amellett, hogy jelentősen visszaesett az ide utazók száma, 61 százalékuk a kirándulásokat választotta, a csoportos utazásokat pedig többnyire kerülték – derül ki a más országból ide érkezők által használt Romanian Friend utazási platform elemzéséből. Tapasztalataik szerint amúgy
„A pandémia előtt a más országokból érkező turisták inkább az olyan népszerű célpontokat keresték fel, mint a törcsvári vagy a Peleş-kastély, a vajdahunyadi, illetve a segesvári vár, a transzfogarasi út. Brassó, Nagyszeben és Bukarest központja is nagy népszerűségnek örvendett az ott zajló éjszakai életnek is betudhatóan” – idézte fel a korábbi trendeket Marius Iliescu idegenvezető, az online foglalási platform alapítója.
Mint az idegenvezető részletezte, az általa alapított platform közvetítésével idén 18 473 külföldi turista összesen 9673 kirándulást foglalt le, amelyek közül a június–szeptember időszakban 61 százalék túrázás, a szabadban való séta volt, miközben 2019-ben 39 százalékos, 2018-ban pedig 36 százalékos volt azok aránya, akik hasonló desztinációkat választottak. Marius Iliescu tapasztalatai szerint az utazási szokások megváltozása inkább a Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból és a Belgiumból érkező turisták esetében volt látványosabb, és kevésbé volt jellemző a Németországból, Hollandiából vagy az észak-európai országokból ide látogatókra.
Szintén változást jelentett az előző évekhez képest az a tény, hogy
2019-ben 31 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik négy- vagy többfős csoportokban foglaltak, 2021-ben ez az arány 12 százalékra esett. „Noha az ügyfeleink többsége azt mondta, felvette a koronavírus elleni oltást, nem akartak idegenekkel vegyülni, inkább a magánutakat választották” – mondta el az idegenvezető.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adatsorok szerint
A távolmaradás egyik fő oka Marius Iliescu szerint az, hogy Románia mindössze június elsején nyitotta meg kapuit az Európai Unión kívülről érkezők számára, emiatt pedig a korai foglalások során sokan a bizonytalanság miatt nem választottak itteni célpontot.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!