Fotó: Gábos Albin
Turizmusért Szövetség alakult, amelynek célja felkészíteni az idegenforgalmi ágazatot a válság leküzdésére. A turisztikai vállalkozók folyamatosan gyűjtik az ötleteket, hogy miként lehet átszervezni az ágazatot, hogyan lehet a lehető legjobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
2020. április 26., 16:552020. április 26., 16:55
2020. április 26., 17:092020. április 26., 17:09
Utazási irodákat és utazásszervezőket megcélzó applikációt indított útjára a bukaresti gazdasági minisztérium, amelynek célja annak a felleltározása, hogy az utazni vágyók milyen összegben fizettek be előlegeket olyan utakra, amelyekre nem került vagy kerülhet sor, az utazási irodák abból mennyit utaltak át az utazásszervezőknek, szállásadóknak. A szaktárca közlése szerint a lényeg, hogy ismerjék az ágazatban érdekelt vállalkozások anyagi helyzetét. Az érintettek egy online kérdőív kitöltésével tudnak csatlakozni, ám az űrlap kitöltése a hivatalos tájékoztatás szerint nem kötelező.
Herman Rosner, a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alapítótagja, turisztikai vállalkozó lapunk megkeresésére leszögezte: üdvözli a gazdasági minisztérium kezdeményezését, hogy adatok gyűjt az utazásokra kifizetett előlegekről, a pénzek útjáról. Mint rámutatott, minden begyűjtött adat segítség lehet, mert az ágazat fellendítését célzó későbbi hatékony intézkedéseket csak konkrét információkra alapozva lehet meghozni.
– fogalmazta meg Herman Rosner. Rámutatott a különböző turisztikai szövetségek, egyesületek összefogásával megalakult a Turizmusért Szövetség (APT), amely folyamatosan gyűjti az ötleteket, hogy miként lehet átszervezni az ágazatot, hogyan lehet a lehető legjobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az Open Ideas Box – az ötletek nyitott dobozába minden erre vonatkozó javaslatot összegyűjtenek, majd ezeket egyeztetve, összehangolva továbbítják a döntéshozóknak.
Rosner úgy véli, nyitott szemmel kell járni, figyelni kell, hogy külföldön milyen megoldásokat alkalmaznak, valamint arra is, hogy a korábbi válságok során, melyek voltak a hasznos intézkedések, amelyek tovább lendítették a gazdaságot. Emlékeztetett, hogy
A szakember szerint ugyanakkor a kormánynak elkerülhetetlenül el kell fogadnia egy kiterjedt gazdasági mentőcsomagot, hiszen a gazdaság talpra állítása nélkül az államháztartás hiánya sem csökkenthető. Ugyanakkor értékeli, hogy az adatok feltöltésére nem kötelezi a gazdasági minisztérium az ágazatban vállalkozókat, hiszen amúgy is létezik egy havi jelentési kötelezettség, ami során követik, hogy az utazási irodák annyi előleget vegyenek el, amennyit az alaptőkéjükkel garantálni tudnak.
Herman Rosner rámutatott, a jelenlegi helyzetben az előlegek visszafizetése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen ezek az összegek nem maradtak az utazási irodáknál, továbbították az utazásszervezőkhöz, azok pedig a maguk részéről továbbadták a szállásadóknak, a légi társaságoknak.
A szakértő szerint akár értékjegyeket is kiadhatnak ezekre az összegekre, amelyeket a turisták egy jövőben tervezett kirándulásra tudnak értékesíteni. „Nem csak arra kell gondolni, hogy a turista ne veszítse el a már befizetett pénzét, hanem arra is, hogy az ágazat tovább működhessen, hiszen az egész gazdaságra nézve sokszorosító hatása van” – összegezte Herman Rosner.
Kiemelte, a gazdaságban valódi termelékenységet egészséges munkavállalókkal lehet elérni, akik a szabadságuk alatt kipihenték magukat, feltöltődtek.
Rosner úgy véli, a romániai gyógyturizmus akár ki is aknázhatja a járványhelyzetet, ám erre megfelelően fel kell készülni, tanulmányokkal bizonyítani az egészségre gyakorolt jótékony hatását. Egyértelmű, hogy a következő években a belföldi turizmusra tevődik a hangsúly, ezen belül a gyógyturizmus lendülhet fel, ha a szolgáltatók megfelelően népszerűsítik annak pozitív hatásait, és fel tudnak készülni egy megnövekedett keresletre. Akár a háziorvosokat is be lehetne vonni, hogy kövessék, dokumentálják, hogy a krónikus betegeik esetében, milyen hatást érnek el a gyógykezelésekkel, milyen mértékben csökkenthető ezzel a módszerrel a gyógyszerfogyasztás – fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!