Szerteágazó tevékenységét nemcsak a rendezvényen részt vevő Maros megyei politikusok ismerték el, hanem a magyarországi Agrárminisztérium is, amelynek képviselője rendszeresen meglátogatja rendezvényeiket. A járvány miatt a mostani látogatás elmaradt, ugyanakkor a magyarországi hivatalosságokat Percze László konzul képviselte Csíkszeredából és Sándor Tibor László, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági és környezetügyi attaséja.

Felszólalásában a bukaresti diplomata beszámolt Nagy István agrárminiszter múlt heti, Bihar és Szatmár megyei látogatásáról, a budapesti tárcavezető nevében is köszönetet mondva a gazdáknak, akik a tavaszi karantén ellenére végezték a munkájukat: szántottak, vetettek, állatot fejtek. Mint fogalmazott, a gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően a vírusjárvány sehol a Kárpát-medencében nem okozott gondot az élelmiszerellátásban.

Császár Károly Maros megyei RMDSZ-szenátornak a mezőgazdasági tevékenységet érintő törvényhozói munkáról elhangzó előadása a birtokviszonyok rendezése terén kínált számos új információt a gazdák számára. Az előadó szerint nem állunk jól a földek tulajdonrendezése terén – Maros megyében például a földterületek felére osztottak ki birtokleveleket –, másrészt a koronavírus-járvány okozta idei adminisztrációs kiesés tovább rontott a helyzeten. „A kilencvenes évek elején megjelent első földtörvény igen zavaros helyzetet teremtett, amit a 2000-ben megszavazott második és a 2005-ös harmadik jogszabály sem tudott érdemben rendezni” – foglalta össze a bajok fő okát a politikus.

A törvény szerint előbb az örökösödési eljárást kellene lefolytatni, és utána megkötni az adásvételi szerződést közjegyző előtt, ami a szakember szerint annyiba kerül, hogy sok esetben nem éri meg. Ennek a hosszadalmas és költséges folyamatnak a kiiktatására a bukaresti törvényhozás az RMDSZ kezdeményezésére megszavazta, hogy az új földtulajdonos a technikai szabályok betartásával a kézi szerződések alapján bevezetheti a telekkönyvbe a földterület birtoklási jogát. Amennyiben ezt három éven belül senki nem támadja meg, a birtoklás joga kérésre átalakul tulajdonjoggá. Császár azt is elmondta, hogy román honatyák korábban törvénytervezetet nyújtottak be a birtoklevelek nélküli területek állami tulajdonba helyezésére, azonban sikerült megakadályozni, hogy a magyar közösség számára roppant káros jogszabályt a törvényhozás elfogadja.

„Legtöbb helyen már híre-hamva sincs a kilencvenes években nagy lelkesedéssel megalakított gazdaköröknek. Azt látom, hogy a gazdák kiszolgáltatottak, mert magukra maradtak. A felülről szervezett gazdaegyesületeknek nincs alapjuk, nincs bázisuk, ezért nem tudják betölteni azt az érdekvédelmi és szaktanácsadási feladatot, amit alakulásukkor elterveztek. Ha a mi teljesítményünket ehhez hasonlítom, akkor Maros megyében sokkal jobban állunk, mint Erdély más vidékein” – magyarázta Fazakas Miklós.

A 2000-ben jogilag önállósult megyei szervezet nemcsak több száz felnőttképző mezőgazdasági tanfolyamot szervezett az elmúlt három évtizedben, hanem gazdakörein keresztül igyekszik a szövetkezeti munka több elemét is felvállalni. A Fazakas Miklós zöldségtermesztő-agrárvállalkozó által alapított nyárádkarácsoni gazdakör a környékbeli gazdák zöldségfelhozatalát értékesíti
nagyáruházaknak, a héderfájai gazdakör tejszövetkezetként működik, de van erdőgazdálkodásban tevékenykedő gazdaközösségük is. Az RMGE Maros elnöke szerint ezek a tevékenységek a szövetkezeti hálózat kiépítésének az alapját jelentik.

– fogalmazott lapunknak a szervezet elnöke, aki szerint egy erős gazdaköri hálózat Erdély-szerte nagyot lendítene a gazdák összefogásán, és a lassan kiépülő szövetkezeti hálózat megteremtésén is.