Az érettségire készülő diákok 42 százaléka jár rendszeresen magánórákra
Fotó: Árvai Károly/MTI
Az Országos Diáktanács (CNE) azt kéri a pénzügyi, az oktatási, a belügy- és az igazságügyi minisztériumtól, hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy garantálják, a tanárok minden magánóra után adóznak, a mulasztókat pedig szankcionálják.
2021. március 11., 10:572021. március 11., 10:57
Mint csütörtöki közleményükben a diákok megfogalmazzák, a magánórák ma már igazi iparágnak minősülnek, amelyet azonban senki nem tart ellenőrzés alatt, ezért kormányzati fellépést várnak.
A dokumentum által idézett, 2007-ben készített felmérés szerint a megkérdezett 1276 diák 27 százaléka mondta azt, hogy jár magánróá(k)ra, 2010-ben pedig egy elemzés arra irányította rá a figyelmet, hogy
Tíz évvel később, 2020 szeptemberében az oktatási minisztérium egy olyan jelentést hozott nyilvánosságra, ami szerint
A megkérdezett diákok 6 százaléka napi rendszerességgel vesz részt ilyen jellegű felkészítőkön, 16 százalék pedig heti 2–3 alkalommal.
A diáktanács adatai szerint eközben 2019-ben alig 4135 romániai tanár adóbevallásában szerepelt magánórákból származó bevétel, a bevallott jövedelmek összege pedig 35 millió lejre rúgott.
„Az elmúlt években jelentősen bővült a magánórák piaca, mára már igazi iparággá nőtte ki magát. Nem hunyhatunk szemet a tanügyi rendszerben zajló korrupció fölött. A jövedelmek be nem vallása adócsalásnak minősül. Amennyiben a tanárok, akiknek a magatartása erkölcsi kiindulópontot jelent diákok generációi számára, ilyen gyakorlathoz folyamodnak, azt jelenti, hogy
Nem hiszem, hogy a dolgoknak így kellene állniuk, ha valóban azt akarjuk, hogy az elkövetkező generációk megértsék, mindannyiunk kötelessége betartani a törvényt és teljesíteni a kötelezettségeinket” – idézi a közlemény Rareş Voicut, az Országos Diáktanács elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!