A ludasi gyárat kilenc erdélyi megye mintegy háromszáz cukorrépa-termesztője látta el (képünk illusztráció)
Fotó: Vargyasi Levente
A cukorrépa-termesztők megvásárolnák a marosludasi cukorgyárat – ez lett a végkicsengése annak a tárgyalásnak, amelyet Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter a hétvégén az érintett gazdákkal folytatott.
2022. május 15., 20:572022. május 15., 20:57
A bukaresti találkozón a tárcavezető megismételte az ígéretét, miszerint a minisztérium közvetíteni fog a cukorrépa-termesztők és a ludasi gyárat bezáró francia Tereos Romania cég vezetői között. Az agrárium vezetője a hét közepén már tárgyalt a külföldi féllel, amely ugyan nem hajlandó újraindítani a számára veszteséges, ám több ezer család megélhetését biztosító üzemet, viszont amennyiben tisztes ajánlatot kap, készen áll az alku elkezdésére.
Mint arról beszámoltunk, a Tereos menedzsmentje, miután éveken keresztül folyamatosan korszerűsítette a marosludasi gyárat, nemrég bejelentette az egység bezárását. A Maros megyei az egyike azon három romániai cukorgyárnak, amely az 1989-es fordulatot követően fennmaradt a csaknem harmincháromból. A háromból jelenleg egy, a románvásári Agrana működik.
Miután a francia vállalat a ludasi egység bezárásáról döntött, a Beta nevű érdekvédelmi szervezetbe tömörült termesztők a mezőgazdasági minisztériumtól vártak mentőövet. A gazdák eredeti elképzelése az volt, hogy a kormány vásárolja vissza az 1990 után magánosított gyárat.
Adrian Chesnoiu tárcavezető szerint azonban nem ez lenne a megoldás, a kormány legfeljebb szükség esetén partnerséget vállal. A minisztérium sokkal inkább a másik két lehetséges változatot támogatja.
„A gazdák képviselői arról biztosítottak, hogy készek elkezdeni a tárgyalásokat a francia tulajdonosokkal, ennek érdekében a minisztérium vállalja a találkozó megszervezését és a felek közti közvetítést” – ígérte meg Chesnoiu.
Pénteken folytatódnak a tárgyalások Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter és a marosludasi cukorgyár tulajdonosa, a Tereos Romania cég között. A francia vállalat be szeretné zárni a feldolgozó egységet, a kormány a megmentését reméli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!