Erre van is némi remény, mutat rá közleményében a minisztérium.

„A Tereos Romania képviselői nyíltak a párbeszédre és egy esetleges adásvételi alku elkezdésére” – fejtette ki Chesnoiu.

Amint lapcsoportunk beszámolt róla, Adrian Chesnoiu a múlt héten Ludasra látogatott, ahol találkozott a cukorrépa-termesztőkkel. A megbeszélések folyamán három lehetséges mentváltozat körvonalazódott. A legegyszerűbb az lenne, ha a termelők átvállalnák a gyár működtetését. Felmerült ugyanakkor az együttműködési lehetőség a termelők és a projektbe vonzott esetleges befektetők között. A harmadik verzió már az állam is jelen van egy a termelők, befektetők és az állam közötti PPP-szerű partnerség keretében.

A Beta nevet viselő egyesület kilenc erdélyi megye mintegy háromszáz gazdájának az érdekét képviseli. Ők az utóbbi években 6500 hektáron termesztettek cukorrépát és látták el évente közel ötven tonnával a marosludasi cukorgyárat.

„Nemcsak a feldolgozóegység alkalmazottait érinti, hanem az élelmiszeripart is, mert így még több cukrot kell importálni, és ez a helyzet az ukrajnai háború miatt országos szintű, és drasztikusabb, mint korábban” – hangsúlyozták közleményükben.

Kérdésünkre, azon túl, hogy a gyár váratlan bezárása rendkívül kellemetlenül érinti a földjeiket már bevetetett termelőket, miként csapódhat le Marosludas életében, Kis István alpolgármester elmondta, hogy mintegy száz helybéli és ötven környékbeli alkalmazott megélhetését sodorta veszélybe.

„Nagyon meglepett a francia tulajdonosok döntése, annál is inkább, mivel nagyon sokat ruháztak ebbe a gyárba, folyamatosan korszerűsítve a technológiát. Nagyon remélem, hogy sikerül megtalálni annak a módját, hogy a gyár újrainduljon, és ne bontódjon le” – adott hangot visszafogott optimizmusának Kis István.

Egyrészt a település nem annyira vonzó, másrészt tömbházépítésre nincs is ekkora igény. Amikor évekkel ezelőtt bezárt Marosludas másik nagy ipari egysége, a gumiabroncsgyár, akkor sem bontották le az épületeket, azokat különböző cégek vásárolták fel. Az önkormányzat most is azon van, hogy őrizze meg a városszéli ipari övezet jellegét.

A ’89-es rendszerváltást követően Romániában még 33 cukorgyár működött, jelenleg három gyár létezik, amelyből már csak egy üzemel. Amíg a marosludasi is termelt, a románvásári Agrana gyárral együtt a romániai piacnak mintegy 25 százalékát látták el cukorral, évi 500 ezer tonnával. A marosvásárhelyi gyár tíz évvel ezelőtti bezárásával és ledózerolásával a ludasi egység maradt a tágabb értelemben vette Székelyföld egyetlen cukorgyára. Fénykorában valamikor ezer helybélinek és környékbelinek adott munkát, a folyamatos korszerűsítés következtében legutóbb mindössze százötven alkalmazottat foglalkoztatott