Él a remény. A mezőgazdasági miniszter szerint a cukorgyár francia tulajdonosa nyitott az adásvételre
Fotó: Haáz Vince
Pénteken folytatódnak a tárgyalások Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter és a marosludasi cukorgyár tulajdonosa, a Tereos Romania cég között. A francia vállalat be szeretné zárni a feldolgozó egységet, a kormány a megmentését reméli.
2022. május 12., 19:242022. május 12., 19:24
Szerdán találkoztak először, pénteken újból tárgyalóasztalhoz ülnek a marosludasi cukorgyár francia tulajdonosai és a román mezőgazdasági minisztérium képviselői. Mint ismert, a beruházónak eltökélt szándéka lakatot tenni a cukorrépa-feldolgozó egységre, a kilenc erdélyi megyéből érdekképviseleti szervezetbe tömörülő termelők azonban az aránylag korszerűnek számító gyár megmentését próbálják elérni.
Erre van is némi remény, mutat rá közleményében a minisztérium.
„A Tereos Romania képviselői nyíltak a párbeszédre és egy esetleges adásvételi alku elkezdésére” – fejtette ki Chesnoiu.
Amint lapcsoportunk beszámolt róla, Adrian Chesnoiu a múlt héten Ludasra látogatott, ahol találkozott a cukorrépa-termesztőkkel. A megbeszélések folyamán három lehetséges mentváltozat körvonalazódott. A legegyszerűbb az lenne, ha a termelők átvállalnák a gyár működtetését. Felmerült ugyanakkor az együttműködési lehetőség a termelők és a projektbe vonzott esetleges befektetők között. A harmadik verzió már az állam is jelen van egy a termelők, befektetők és az állam közötti PPP-szerű partnerség keretében.
A Beta nevet viselő egyesület kilenc erdélyi megye mintegy háromszáz gazdájának az érdekét képviseli. Ők az utóbbi években 6500 hektáron termesztettek cukorrépát és látták el évente közel ötven tonnával a marosludasi cukorgyárat.
„Nemcsak a feldolgozóegység alkalmazottait érinti, hanem az élelmiszeripart is, mert így még több cukrot kell importálni, és ez a helyzet az ukrajnai háború miatt országos szintű, és drasztikusabb, mint korábban” – hangsúlyozták közleményükben.
Kérdésünkre, azon túl, hogy a gyár váratlan bezárása rendkívül kellemetlenül érinti a földjeiket már bevetetett termelőket, miként csapódhat le Marosludas életében, Kis István alpolgármester elmondta, hogy mintegy száz helybéli és ötven környékbeli alkalmazott megélhetését sodorta veszélybe.
„Nagyon meglepett a francia tulajdonosok döntése, annál is inkább, mivel nagyon sokat ruháztak ebbe a gyárba, folyamatosan korszerűsítve a technológiát. Nagyon remélem, hogy sikerül megtalálni annak a módját, hogy a gyár újrainduljon, és ne bontódjon le” – adott hangot visszafogott optimizmusának Kis István.
Egyrészt a település nem annyira vonzó, másrészt tömbházépítésre nincs is ekkora igény. Amikor évekkel ezelőtt bezárt Marosludas másik nagy ipari egysége, a gumiabroncsgyár, akkor sem bontották le az épületeket, azokat különböző cégek vásárolták fel. Az önkormányzat most is azon van, hogy őrizze meg a városszéli ipari övezet jellegét.
A ’89-es rendszerváltást követően Romániában még 33 cukorgyár működött, jelenleg három gyár létezik, amelyből már csak egy üzemel. Amíg a marosludasi is termelt, a románvásári Agrana gyárral együtt a romániai piacnak mintegy 25 százalékát látták el cukorral, évi 500 ezer tonnával. A marosvásárhelyi gyár tíz évvel ezelőtti bezárásával és ledózerolásával a ludasi egység maradt a tágabb értelemben vette Székelyföld egyetlen cukorgyára. Fénykorában valamikor ezer helybélinek és környékbelinek adott munkát, a folyamatos korszerűsítés következtében legutóbb mindössze százötven alkalmazottat foglalkoztatott
Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
Európai előírásoknak megfelelően növelni akarja az egy főre eső zöldövezetek négyzetméterszámát az aradi önkormányzat, ezért a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett.
Az országúti és az autópálya-határátkelőnél egyaránt legalább egy órás a várakozási idő a kilépési oldalon Nagylaknál a megnövekedett turistaforgalom miatt.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok szerdai beszélgetésén, a Főtér23 nevű helyszínen.
Naponta kétszer étkeztek, egy tálból ettek „húst hússal” és mártásokkal, „márkás” anyagokból varratott ruhákat viseltek, olvasni, írni, számolni és zenélni tanultak a középkori Magyarország nemes családjainak tagjai és városi polgárai.
Június elseje és augusztus 20. között 112 esetben riasztották az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget tarló- és bozóttüzekhez, és összesen mintegy 250 hektárnyi területen kellett megfékezniük a lángokat a tűzoltóknak.
Szent István királynak, az Erdélyi Ferences Rendtartomány névadójának ünnepén tette le első fogadalmát a csíksomlyói kegytemplomban Tölgyesi Kristóf, rendi nevén Teofil testvér.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!