Bajban a bútorgyártás. Nem elég, hogy drága a fűrészáru, nincs is elég fa a piacon (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Egy hónap alatt megkétszereződött a faanyag ára, az árrobbanás hátterében a világszinten megnövekedett kereslet és a csökkenő kitermelés áll, vélik az érintettek. A drágulásnak komoly következményei lehetnek: nemcsak a bútor drágulását vetítik előre, hanem a lakossági tűzifa is többe kerül majd, és a feldolgozóipar is válságba kerülhet. A Krónika által megkérdezett szakember jelezte, az ágazatban tevékenykedő erdélyi cégek is érzik már a negatív hatásokat.
2021. június 05., 09:032021. június 05., 09:03
Kétszeresére emelkedett a faanyag ára áprilistól májusig, a bútorgyártók nem jutnak hozzá az alapanyagokhoz, több gyártósort kénytelenek voltak leállítani, nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek, mert nem tudják tartani a leszerződött árakat – panaszolták el az ágazatban tevékenykedő vállalkozók az Economica.net gazdasági portálnak.
Tőke István, a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosok Szövetségének elnöke a portál szerint kifejtette, a tíz évre kiadott erdőgazdálkodási tervek egy része lejárt, hogy ezeket megújítsák környezeti tanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése egy-másfél évig is elhúzódhat.
Ugyanakkor a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer a SUMAL 0.2 beindítása csökkentette ugyan a törvénytelen fakivágást, de a törvényes kitermelés is visszaesett.
Cătălin Tobescu, a faipari egyesület elnöke szerint a bürokrácia és a túlszabályozás miatt „rohad a fa az erdőkben”, nem tudják a széldöntéseket kitermelni, a kártevők által megtámadott fákat kivágni, ez az erdők állapotát is veszélyezteti. Hasonlata szerint olyan állapotok uralkodnak, mintha a mezőgazdaságban megtiltanák a növénygondozást, hagynák, hogy a gyom felvegye a termést, nem aratnák le a búzát, hogy az egerek egyék meg a lehullott magokat. „Kiegyensúlyozott, fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség” – szögezte le a szakember.
A törvénytelen fakivágás mértékéről az elmúlt években különböző adatok láttak napvilágot: az ellenőrző hatóságok évi 150–200 ezer köbméterről jelentenek, 2015-ben az akkori környezetvédelmi miniszter, Graţiela Gavrilescu 8,8 millió köbméternyi törvénytelen fakivágásról számolt be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) előtt, 2019-ben Costel Alexe akkori környezetvédelmi miniszter már évi 38 millió köbméterről beszélt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt ígérte, a következő hetekben a tudományos körök bevonásával szerveznek vitafórumokat a témában.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„A nagyobb vállalatok, amelyek sorozatgyártással foglalkoznak, előre egy évre leszerződték a megrendeléseket, leszögezték az árakat, és most kétségbeesve keresik a megoldást, mert a faanyag drágulása miatt nem tudják tartani az árat” – illusztrálta a kialakult helyzetet a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a székelyföldi Prowood faipari klaszter ügyvezetője.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a klaszter képviselője. Hozzátette: egy hónappal ezelőtt még 1000 lejért vett egy köbméter deszkát, a napokban már 1400 lejért vásárolt.
„Nem elég, hogy robbanásszerű a drágulás, de még így sem tudják sokan megvenni a nyersanyagot, mert nincs elég fa a piacon. A tízévente lejáró erdőgazdálkodási terveket meg kell újítani, emiatt késnek a kitermelések, elmaradnak az egészségügyi vágások” – részletezte Kádár Rezső.
Arra is kitért, hogy látványosan megnőtt a kereslet, az amerikai kormány az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani a járvány miatt válságba került gazdaságot, így rengeteg faanyagra van szükségük.
„A bútorgyártók kénytelenek voltak leállítani a megrendelések gyártását, nem tudják lenyelni a nyersanyag drágulást, oda jutunk, hogy németországi árakon tudunk bútort előállítani, így csökken a versenyképességünk” – sorolta Kádár Rezső. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új SUMAL nem kezeli az ágak kitermelését, így azt nem tudják lehozni az erdőről, holott kész- vagy mellékterméket, aprítékot tudnának belőle előállítani.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás