Bajban a bútorgyártás. Nem elég, hogy drága a fűrészáru, nincs is elég fa a piacon (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Egy hónap alatt megkétszereződött a faanyag ára, az árrobbanás hátterében a világszinten megnövekedett kereslet és a csökkenő kitermelés áll, vélik az érintettek. A drágulásnak komoly következményei lehetnek: nemcsak a bútor drágulását vetítik előre, hanem a lakossági tűzifa is többe kerül majd, és a feldolgozóipar is válságba kerülhet. A Krónika által megkérdezett szakember jelezte, az ágazatban tevékenykedő erdélyi cégek is érzik már a negatív hatásokat.
2021. június 05., 09:032021. június 05., 09:03
Kétszeresére emelkedett a faanyag ára áprilistól májusig, a bútorgyártók nem jutnak hozzá az alapanyagokhoz, több gyártósort kénytelenek voltak leállítani, nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek, mert nem tudják tartani a leszerződött árakat – panaszolták el az ágazatban tevékenykedő vállalkozók az Economica.net gazdasági portálnak.
Tőke István, a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosok Szövetségének elnöke a portál szerint kifejtette, a tíz évre kiadott erdőgazdálkodási tervek egy része lejárt, hogy ezeket megújítsák környezeti tanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése egy-másfél évig is elhúzódhat.
Ugyanakkor a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer a SUMAL 0.2 beindítása csökkentette ugyan a törvénytelen fakivágást, de a törvényes kitermelés is visszaesett.
Cătălin Tobescu, a faipari egyesület elnöke szerint a bürokrácia és a túlszabályozás miatt „rohad a fa az erdőkben”, nem tudják a széldöntéseket kitermelni, a kártevők által megtámadott fákat kivágni, ez az erdők állapotát is veszélyezteti. Hasonlata szerint olyan állapotok uralkodnak, mintha a mezőgazdaságban megtiltanák a növénygondozást, hagynák, hogy a gyom felvegye a termést, nem aratnák le a búzát, hogy az egerek egyék meg a lehullott magokat. „Kiegyensúlyozott, fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség” – szögezte le a szakember.
A törvénytelen fakivágás mértékéről az elmúlt években különböző adatok láttak napvilágot: az ellenőrző hatóságok évi 150–200 ezer köbméterről jelentenek, 2015-ben az akkori környezetvédelmi miniszter, Graţiela Gavrilescu 8,8 millió köbméternyi törvénytelen fakivágásról számolt be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) előtt, 2019-ben Costel Alexe akkori környezetvédelmi miniszter már évi 38 millió köbméterről beszélt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt ígérte, a következő hetekben a tudományos körök bevonásával szerveznek vitafórumokat a témában.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„A nagyobb vállalatok, amelyek sorozatgyártással foglalkoznak, előre egy évre leszerződték a megrendeléseket, leszögezték az árakat, és most kétségbeesve keresik a megoldást, mert a faanyag drágulása miatt nem tudják tartani az árat” – illusztrálta a kialakult helyzetet a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a székelyföldi Prowood faipari klaszter ügyvezetője.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a klaszter képviselője. Hozzátette: egy hónappal ezelőtt még 1000 lejért vett egy köbméter deszkát, a napokban már 1400 lejért vásárolt.
„Nem elég, hogy robbanásszerű a drágulás, de még így sem tudják sokan megvenni a nyersanyagot, mert nincs elég fa a piacon. A tízévente lejáró erdőgazdálkodási terveket meg kell újítani, emiatt késnek a kitermelések, elmaradnak az egészségügyi vágások” – részletezte Kádár Rezső.
Arra is kitért, hogy látványosan megnőtt a kereslet, az amerikai kormány az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani a járvány miatt válságba került gazdaságot, így rengeteg faanyagra van szükségük.
„A bútorgyártók kénytelenek voltak leállítani a megrendelések gyártását, nem tudják lenyelni a nyersanyag drágulást, oda jutunk, hogy németországi árakon tudunk bútort előállítani, így csökken a versenyképességünk” – sorolta Kádár Rezső. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új SUMAL nem kezeli az ágak kitermelését, így azt nem tudják lehozni az erdőről, holott kész- vagy mellékterméket, aprítékot tudnának belőle előállítani.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás