Jobban odafigyelnek Romániára a befektetési alapok, felértékelődik a bukaresti tőzsde
Fotó: 123RF
Románia felminősítése szakértők szerint ugyan nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik „önteni a pénzt”, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra.
2020. szeptember 23., 17:252020. szeptember 23., 17:25
„Románia már nagyon rég várja a felminősítést, hiszen az úgynevezett határpiacok kategóriájába az európai uniós országok közül már csak nagyon kevesen tartoznak, és azok is a lakosság és a gazdasági erő szempontjából is kisebbek, mint Románia” – értékelt kedden a Krónikának Králik Lóránd közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatóját azt követően kerestük meg, hogy egy nappal korábban a londoni székhelyű FTSE Russell piaci adatszolgáltató fejlődő piaccá minősítette fel a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB).
Králik arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a négy mérvadó piacminősítő – a MSCI Barra, FTSE Russell, S&P Dow Jones, Stoxx – közül
A besorolás elsősorban a befektetők számára irányadó, a fejlett kategória a legbiztonságosabb, a fejlődő egy bizonyos határig ajánlott befektetésre, az utolsó kategória már kockázatosnak számít.
– összegezte a szakértő.
A különbséget érzékeltetve rámutatott, 2016-ban a befektetési alapok a határpiacon mintegy 50 milliárd dollárt mozgattak, míg a fejlődő piacokon 1500 milliárd dollárt.
Ugyanakkor aláhúzta, mindez nem azonnali hatállyal, hanem középtávon történik meg. „Ez nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik önteni a pénzt, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra” – mondta Králik Lóránd.
Králik Lóránd szerint a felminősítés hatása nem érezhető meg azonnal
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a piacminősítők különböző feltételeket vesznek alapul, de általában a tőzsde kapitalizációját, az ország gazdasági teljesítményét figyelik, amikor meghatározzák a besorolást. Ugyanakkor azt is nézik, hány nagyvállalat rendelkezik nagy tőzsdei kapitalizációval az értékpiacon, mekkora azok részvényeinek a likviditása a tőzsdén, és mekkora a kereskedésben részt vevő részvények aránya. Hiszen hiába nagy a cég, ha a részvényeinek nagy arányát egy többségi tulajdonos birtokolja, és azok nem forognak a tőzsdén.
A Bukaresti Értéktőzsdén a Petrom, a Romgaz, a Proprietatea Alap, a Ttransilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank mozgásait figyelték, kisebb mértékben az Electrica és a Digi részvényeit. A Bukaresti Értéktőzsdén 370 céget jegyeznek, ezek negyede az elsődleges piacon van nyilvántartva. A tavalyi tranzakciók összértéke a 9 milliárd lejhez (1,8 milliárd euró) közelített.
Nemzetközi visszaesés a nagy börzéken
Érdekes fordulat történt hétfőn azt követően, hogy mindenki történelmi pillanatként értékelte, miszerint Romániát a FTSE Russell piacminősítő a fejlődő piaccal rendelkező országok sorába sorolta. A nap lezárásakor ugyanis még pirosba, vagyis negatív tartományba került a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), valamennyi index visszaesett, a vezető index 2,5 százalékkal. Králik Lóránd közgazdász szerint azonban nemzetközi viszonylatban vizsgálva ez a visszaesés egyáltalán nem meglepő, ráadásul európai kontextusban a bukaresti tőzsde nem teljesített rosszul, ha nem lett volna a felminősítés, valószínűleg még nagyobb lett volna a visszaesés. A szakértő rámutatott, a három nagy európai tőzsdeindex – a frankfurti, a londoni és a párizsi – a bukarestinél is nagyobb visszaesést produkált. A tengerentúl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig nem volt éppen „fekete hétfő” a tőzsdén, de ott is „csúnya nap” volt a tőzsdeindexek számára.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!