Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Mélyen igazságtalan az a helyzet, amikor egy 45 éves személy, munkaképessége teljében nyugdíjba vonul egy állami intézménytől, majd visszamegy dolgozni szintén a közszféra valamelyik intézményébe, ezért kezdeményeztük a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó rendelkezést – nyilatkozta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2019. december 29., 18:162019. december 29., 18:16
2019. december 29., 18:422019. december 29., 18:42
„Én kezdeményeztem ezt a javaslatot, mert meggyőződésem, hogy a köszférában nagyon korrektül kell néznünk a dolgokat: 45 évesen munkaképességed teljében vagy;
Meggyőződésem, hogy ez az intézkedés nem fogja megakadályozni a munkaerejük teljében levőket, hogy dolgozzanak, mégpedig a magánszférában, ahol egyébként szükség van a szakértelmükre. Ugyanakkor úgy vélem, hogy azok, akik megértették, hogy ideje már korrektül kezelni a közpénzeket, a 15 napos határidőn belül választani fognak a nyugdíj és a fizetés között” – fejtette ki Violeta Alexandru.
A miniszter szerint a rendelet alól kivételt képező kategóriákat – többek között a pedagógusok, az egészségügyben és a kultúra területén dolgozók, például színészek, esnek ide – a szociális partnerekkel való több rendbéli tárgyalások és az érintettektől érkező, jogos jelzések nyomán állapították meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a személyek is csak addig folytathatják tevékenységüket a nyugdíjazást követően, ha az illető intézmény vezetősége nem talál más megoldást.
Az akut személyzethiány miatt a tanügyben – főként a falvakban és a kisvárosokban – gyakran megtörténik, hogy az iskolák vezetősége felkéri a nyugdíjba vonult pedagógusokat, hogy térjenek vissza tanítani, egészítette ki a tárcavezető. „Főként a vidéki és a kisvárosi iskolák nem vonzóak jelenleg a frissen végzett pedagógusok számára, és ezen változtatnunk kell. (...)
– említette meg a tárcavezető. A fiatalok bevonását a rendszerbe azonban fokozatosan kell megvalósítani, hogy ne borítsuk fel az intézmények tevékenységét, figyelmeztetett még Violeta Alexandru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!