Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Mélyen igazságtalan az a helyzet, amikor egy 45 éves személy, munkaképessége teljében nyugdíjba vonul egy állami intézménytől, majd visszamegy dolgozni szintén a közszféra valamelyik intézményébe, ezért kezdeményeztük a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó rendelkezést – nyilatkozta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2019. december 29., 18:162019. december 29., 18:16
2019. december 29., 18:422019. december 29., 18:42
„Én kezdeményeztem ezt a javaslatot, mert meggyőződésem, hogy a köszférában nagyon korrektül kell néznünk a dolgokat: 45 évesen munkaképességed teljében vagy;
Meggyőződésem, hogy ez az intézkedés nem fogja megakadályozni a munkaerejük teljében levőket, hogy dolgozzanak, mégpedig a magánszférában, ahol egyébként szükség van a szakértelmükre. Ugyanakkor úgy vélem, hogy azok, akik megértették, hogy ideje már korrektül kezelni a közpénzeket, a 15 napos határidőn belül választani fognak a nyugdíj és a fizetés között” – fejtette ki Violeta Alexandru.
A miniszter szerint a rendelet alól kivételt képező kategóriákat – többek között a pedagógusok, az egészségügyben és a kultúra területén dolgozók, például színészek, esnek ide – a szociális partnerekkel való több rendbéli tárgyalások és az érintettektől érkező, jogos jelzések nyomán állapították meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a személyek is csak addig folytathatják tevékenységüket a nyugdíjazást követően, ha az illető intézmény vezetősége nem talál más megoldást.
Az akut személyzethiány miatt a tanügyben – főként a falvakban és a kisvárosokban – gyakran megtörténik, hogy az iskolák vezetősége felkéri a nyugdíjba vonult pedagógusokat, hogy térjenek vissza tanítani, egészítette ki a tárcavezető. „Főként a vidéki és a kisvárosi iskolák nem vonzóak jelenleg a frissen végzett pedagógusok számára, és ezen változtatnunk kell. (...)
– említette meg a tárcavezető. A fiatalok bevonását a rendszerbe azonban fokozatosan kell megvalósítani, hogy ne borítsuk fel az intézmények tevékenységét, figyelmeztetett még Violeta Alexandru.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
szóljon hozzá!