2011. augusztus 24., 21:482011. augusztus 24., 21:48
Az egyezség nyomán Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is jelezte, hogy hasonló megállapodást akar kötni, Angela Merkel német kancellár viszont pártja, a CDU parlamenti képviseloivel tartott egyeztetésén leszögezte, hogy nem kaphat extrafedezetet egyetlen eurózóna-tagország sem, azaz a finn–görög egyezmény sem fogadható el.
Ugyancsak elutasítja a különalkut a görög csomag mások finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ugyanis ezzel elvesztené elonyben részesített hitelezoi státusát, azaz azt a jogosultságát, hogy a hitelezok közül elsoként kapja vissza pénzét az adóstól.
A tagországok egyes politikusai, akik különösen kockázatosnak tartják Athén támogatását országuk adófizetoinek pénzébol, eközben azt kezdték számolgatni, milyen likvid eszközök – készpénz, ingatlan, arany, vállalatok – vannak a görögök birtokában, amit fedezetként beszámíthatnának, ha együttesen fellépve kérnének biztosítékokat. Hamar kiderülhet azonban, hogy semmire sem számíthatnak. Az állami tulajdonú görög cégek privatizációja amúgy is része a programnak, ami nélkül Athén nem tudja teljesíteni a kedvezményes EU–IMF-hitelért vállalt kötelezettségeit. A görög ingatlanok eladása jogi és politikai akadályokba ütközik, részben azért, mert a bonyolult szabályok miatt nem lehet világosan elhatárolni, mely ingatlanok vannak állami kézben, részben azért, mert Athén ezek értékesítését az ország területi integritásának elvesztéseként értelmezi.
A Moody’s a kisegített országok – Görögország mellett Portugália és Írország – szempontjából is károsnak tartja a görög–finn különalkut. Az egyezség mindhárom állam adóssága hitelbesorolásának rontásához vezethet, ugyanis azon a feltételezésen alapul, hogy Görögország végül fizetésképtelennek bizonyul, ami növeli a másik két ország csodjének kockázatát is. Már a feltételezés miatt is tovább rosszabbodhatnak pénzügyi kondíciói, ami odavezethet, hogy az EU–IMF-páros késve vagy nem utalja át hitele esedékes részleteit. Finnország a csomag két százalékát finanszírozza, ám ha a többi hitelezo ország is pluszfedezetet kér, az kivonja Görögország kezébol a maradék forrásokat, és csökkenti a segélycsomag valódi értékét is. Ezért hiába tunik jelentéktelen nagyságrendunek a finn–görög paktum, jelentosége jóval nagyobb pénzügyi értékénél – ha minden ország fedezetet kérne a segélycsomaghoz adott pénzének visszafizetésére, az a júliusban kialkudott program végét jelentené.
Az euróövezet adósságválsága tovább mélyülhet, miután a kelet-európai devizahitelesek egyre nehezebben fizetik ki a törlesztorészleteket a nyugat-európai bankok leánybankjainak – számol be a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva a Portfólió a svájci UBS Bank elemzoinek véleményérol. Kilian Reber, az UBS feltörekvo piacokért felelos zürichi közgazdászának számítása szerint a nyugat-európai pénzintézetek összesen 80 milliárd svájci franknyi lakossági hitellel rendelkeznek Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban. A kelet-európai frankadósok az utóbbi idoben hónapról hónapra növekvo törlesztorészletekkel szembesültek, miután május óta a forint 8 százalékot, a lengyel zloty 14 százalékot, a horvát kuna pedig 10 százalékot veszített értékébol a frankkal szemben. A magyar, lengyel és horvát frankhitelesekre nehezedo nyomás újabb válsághullámot generálhat az euróövezet számára – fejtette ki a hírügynökségnek a közgazdász, aki szerint erre még nem figyeltek fel a befektetok. Nem véletlen, hogy ezen országok kormányai az elmúlt hetekben több intézkedést is bejelentettek a devizahitelesek terheinek (átmeneti) könnyítése érdekében. A UBS elemzoje 20–30 százalékos esélyét látja annak, hogy a drága frank csodöt okoz Kelet-Európában, melynek következtében a nyugat-európai bankok is bajba kerülhetnek, esetleg megmentésre szorulnak. Pánikra azonban egyelore nincs ok – vélik a UBS Wealth Managementnél. |
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.