Fotó: Pixabay.com
Forradalmi változást hozó fizetőeszköz a pénzpiacon vagy veszélyes spekulációs piramisjáték – nagyjából e két véglet között mozog a kriptovalutákkal kapcsolatos közvélekedés, de tény: egyre gyakrabban esik szó róla. A kriptovalutákkal kapcsolatban egyvalami biztos, az pedig a bizonytalanság – egyszerűen fogalmazva erre a következtetésre jutottunk, miután a témában jártas szakértőkkel beszélgettünk ennek a piacnak a jellemzőiről, az azt befolyásoló tényezőkről, a hosszú távon várható alakulásáról. Az kétségtelen, hogy a kriptopiac egy már szinte megkerülhetetlen szegmenssé nőtte ki magát, amely az átlagemberek egy részét és a befektetőket éppúgy foglalkoztatja, mint a nemzeti és kereskedelmi pénzintézeteket és a felügyeleti hatóságokat.
2022. március 05., 08:522022. március 05., 08:52
Az extrém volatilitás, vagyis változékonyság jellemző a kriptovalutákra, rengeteg tényező befolyásolja egy ennyire spekulatív eszköz árát – szögezte le Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, aki szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy az egymásnak ellentmondó hatások végül mit eredményeznek, hova alakítják egy-egy kriptovaluta árfolyamát.
Mindezt az elmúlt egy év történései is igazolják.
Az elemzők egy része ugyanakkor arra számít, hogy 2022-ben jelentősen eshet az árfolyam, mivel egyre több ország pénzügyi felügyelete és szabályozó hatósága lép fel a kriptovaluták ellen.
A teljes kriptopiacot nézve az alternatív fizetőeszközök kaptak hideget-meleget 2021-ben. A pozitív oldalon szerepel, hogy tőzsdére lépett az első nagy kriptotársaság, és jóváhagyták az első, bitcoinhoz kapcsolódó, amerikai tőzsdén kereskedett alapot (ETF). Szintén tavaly viszont Kína betiltotta a kriptobányászatot, és törvénytelennek nyilvánított minden, digitális pénzzel kapcsolatos tevékenységet.
Miközben az elemzők egy része már kongatja a vészharangot és az árfolyam jelentős zuhanására számít, mások szerint ez nem fordulhat elő, hiszen immár intézményi befektetők is beléptek a kriptopiacra.
A nyugalmas szerdai nap után hevesen reagáltak a tőkepiacok arra, hogy csütörtökre virradóra Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Nagy Bálint Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a továbbiakban nem a kriptovaluták szabályozása a várható nagy fejlemény – bár bizonyos mértékig ez is elképzelhető –, hanem az, hogy egyes központi bankok elkezdték kifejleszteni saját digitális pénznemüket. Ezek egy része ugyanazon a blokklánc (blockchain) technológián alapul, mint a bitcoin, de vannak olyanok is, amelyek más mechanizmus alapján működnek.
A Bitcoin, illetve általában a kriptopiac egyébként azt az elvet hirdeti és terjeszi, hogy a globális pénzpiac teljesen demokratikussá válhat, és egy olyan világot hozhatnak el, amelyben nincs szükség közvetítőkre vagy nemzeti bankokra. A BBTE oktatója szerint viszont ennek megvalósulásától még nagyon messze áll a világ, már csak azért is, mert a központi bankok egyhamar nem fogják kiadni a kezükből a pénznemek centralizációját.
A kriptodevizák világában a mérleg egyik serpenyőjében a teljes kiszámíthatatlanság, a másikban a lehetséges nagy hozam áll
„Elég, ha csak azt nézzük, hogy a nagyhatalmak egymásnak feszültek, amikor az Amerikai Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy egy ukrajnai orosz invázió esetén kizárja az orosz bankokat a SWIFT-rendszerből. Ez mind azt igazolja, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer centrális csomópontjai stratégiai fontosságúak, ezeket nem fogják kiengedni a kezükből” – magyarázta.
Mit érdemes még első körben tudni erről az alternatív fizetőeszközről? A kriptovaluták egyik legfőbb jellemzője a nagy kockázat és a nagy várható hozam. Ám a „várható” ebben az esetben nem azt jelenti, hogy mi a valószínű, hanem a matematikailag kiszámított hosszú távú átlaghozamot jelenti, ami tulajdonképpen mindig együtt jár a magasabb kockázattal – mutatott rá Nagy Bálint Zsolt. Így lehet, hogy a nagyobb átlag, amire várunk, nem a közeljövőben fog megvalósulni, ehelyett az árfolyam hosszú időn keresztül az átlag alatt lesz, és csak a távoli jövőben emelkedik a megadott érték fölé.
– szögezte le a szakértő.
Mindezeket figyelembe véve Nagy Bálint Zsolt azt tanácsolja mindenkinek, aki kriptovaluta-vásárlást fontolgat: csak annyi pénzt fektessen be, amennyit adott esetben elveszíteni sem sajnál. Máskülönben számos álmatlan éjszakát okozhat az árfolyamnak ez a példátlan volatilitása – hogy ma megveszem negyvenezerért, és egy hónap múlva csak harmincezret ér.
Az elmúlt évben 30–60 ezer dollár között minden intervallumban megfordult az árfolyam, a kriptopénz tehát kockázatos eszköz – függetlenül például a hackertámadásoktól, illetve attól, hogy melyik ország jelenti be a szabályozást vagy éppen tiltja be a kriptobányászatot.
Egyebek közt az, hogy a világon szinte mindenhol a kamatemelési ciklus elején vagy közepén vagyunk, illetve az infláció is érinti a kriptovaluták árfolyamának alakulását. A hagyományos, nemzeti fizetőeszközök értékvesztése miatt sokan menekülési útvonalként használják a kriptopénzeket, de szem előtt kell tartani, hogy a kamatemelés minden eszköznek csökkenti az értékét.
Kicsit sem veszélytelen a kereskedés. Csak annyi pénzt fektessenek kriptovalutákba, amennyit adott esetben elveszíteni sem sajnálnak – tanácsolják egyöntetűen a szakemberek.
A nagy pénzpiacokon is visszaesés történt, legalábbis megtört az emelkedő lendület, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bejelentette, hogy kamatot emel és a továbbiakban is ezt tervezi.
Mindettől függetlenül folyamatosan történnek próbálkozások, amelyek a (viszonylag) gyors és biztos haszonszerzést célozzák meg a kriptopiacon. A mesterséges intelligencián alapuló kereskedési algoritmus használatával a befektetőnek nem kell azon gondolkodnia, hogy mikor lép be vagy ki a piacra, illetve a piacról, mikor ad el vagy éppen számolja fel a pozícióit – mindezt az algoritmus határozza meg.
Nagy Bálint Zsolt szerint elképzelhető, hogy vannak olyan algoritmusok, amelyek ideig-óráig képesek jól profitálni az árfolyammozgásokból, hiszen nem feltétlenül csak úgy lehet pénzt keresni, hogy megvesszük a kriptovalutát, és várjuk, mikor lesz hozam, hanem a vásárlás-eladás-vásárlás-eladás állandó váltakozásával is. Viszont ezek sem teljesen kockázatmentesek, figyelmeztet a szakértő.
Nagy Bálint Zsolt az aktuális piaci és pénzügyi helyzetet figyelembe véve mindenképpen azt javasolja a befektetések iránt érdeklődőknek, hogy megtakarításukat, befektetésre szánt pénzüket „osszák szét”: érdemes részben ingatlanba, részben tőzsdeindex-követésbe beruházni. A kezdő befektetőknek ugyanakkor ajánlott a hagyományos bankok eszközkezelő részlegeinél próbálkozni.
„A kriptovaluták univerzuma hatalmas, több tízezer eleme van, vannak olyan országos tőzsdék, ahol nem jegyeznek annyi részvényt, ahány fajta kriptovaluta van forgalomban világszerte” – fogalmazott kiadványunknak egy pénzügyi szakértő és bankszakember, aki a munkahelye belső szabályzatára hivatkozva neve elhallgatását kérte. Elmondása szerint a kriptovaluták burjánszerűen terjednek, és az egyik véglettől a másikig hatalmas a skála. A valuták között ugyanis vannak teljesen hasznavehetetlen szélhámosságok és nagyon komoly problémákra választ nyújtó, blokklánc-technológián alapuló megoldások is.
A kriptovaluták világa pedig még így is csak töredéke a teljes befektetési univerzumnak, amelybe beletartoznak egyebek közt a kötvények, a részvények, az arany, az ezüst, az ingatlanok stb. „Ha valaki erre a kis részre fókuszál, azt látja, rengeteg spekulatív tőke van ebben az ágazatban, hatalmas a vihar, fel- és lepattog az árfolyam. Helyezkednek a kriptovaluták is, mint iskolakezdéskor a gyerekek, amikor próbálják megtalálni a helyüket az osztályteremben.
– magyarázta a kriptovilág bizonytalanságait az elemző.
Szerinte kevesen értik, hogy ebben a világban mi történik: egy adott kriptovaluta pontosan mire használható, milyen problémát old meg a világban, és az a probléma milyen nagyságrendű. Hiszen az is egy feladat lehet, hogy beindítsuk távirányítóval a mikrohullámú sütőt, de egy egész ország energiahálózatát is szabályozni lehet okos megoldásokkal. Mind a kettő energiát igényel, mind a kettőre ki lehet adni egy kriptovalutát, de a kettőnek nem ugyanakkora a fajsúlya.
Az időseket egyáltalán nem foglalkoztatja ez az ágazat, a tinédzserek esetében viszont vegyes a kép: sokan beszélnek a kriptovalutákról, de kevesen értik a működésüket
A következő kérdés pedig az kellene legyen, hogy arra a problémára van-e megoldás a kriptón kívül. „Egy ilyen elemzés napokba telhet, de közben annak is érdemes utánanézni, hogy miért van az Ethereum a Bitcoin után a második helyen, vagy mit old meg a Solana, amit az Ethereum nem tud. A felületességből fakadóan, a spekuláció miatt a kriptovaluták világa olyan, mint a lutri” – fogalmazott a szakértő.
Aki azonban hosszú távon gondolkodik, és nem sajnálja az időt, az energiát az elemzésre, megérti, mi mennyit ér, hosszú távon mi várható, az megbecsülheti például egy kriptovaluta valós értékét, akkor is, ha annak az ára még ingadozik, pattog. Így nagyobb biztonsággal tudja, mikor vásároljon, meddig tartsa a megvásárolt coint, és mikor adja el.
Az elemző úgy látja, a kriptovaluták világa most már velünk marad. Bár lesznek olyan kriptovaluták, amelyek csődbe mennek, de maga a jelenség nem szűnik meg, hiszen egyes kriptovaluták valós problémákat oldanak meg, így szép lassan egy ökoszisztéma épül rájuk, amely a teljes digitalizáció felé viszi a világot. „Bár lehet azon vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz” – fogalmazott.
A pénzügyi elemzőtől azt is megtudtuk: pontosan nem lehet megállapítani, hogy Romániában mennyire elterjedtek a kriptovaluták, hiszen hatalmas a szórás. Az idősebb nemzedék többségét egyáltalán nem foglalkoztatja ez az ágazat, eközben a tinédzserek esetében vegyes a kép, mert sokan beszélnek a kriptovalutákról, felszínesen dobálóznak nevekkel, kifejezésekkel, azt hiszik értik, de közben mégsem.
Az elemző szerint a lakosság kevesebb mint egy százaléka érti legalább azt, hogy miről szól a kriptovilág. A reklámgépezet viszont eközben teszi a dolgát: megmutatnak egyet, aki sokat nyert a kriptopénzekkel, ám a többi száz, aki sokat veszített, rejtve marad, mint ahogy az az amerikai is, aki öngyilkosságba menekült, mert egy hétvége alatt százezreket veszített a kriptokereskedéssel.
„Ha a részvényekkel való üzletelésnek, befektetésnek nagy a kockázata, a kriptovilágban a rizikó óriási” – hívja fel a figyelmet a szakértő, aki ugyancsak azt tanácsolja: „mindenki annyi pénzzel próbálkozzon ebben a világban, amennyit fájdalommentesen elveszíthet. Egy milliomosnak több az elveszíthető pénze, könnyen bedob ötven-, százezer dollárt, és jól néz ki, ha azt megkétszerezi, de nem oszt és nem szoroz nála az sem, ha elveszíti. Ha viszont valaki csak száz lej elveszítését engedheti meg magának, akkor annyival próbálkozzon – ha tényleg elveszik, betudhatja tanulópénznek.”
Az elemző szerint mindenképpen kisebb összegekkel érdemes kezdeni, és folyamatosan kell figyelni, olvasni, tanulni. Mind a tízezerféle kriptót nem lehet követni, de érdemes tíz-húszra koncentrálni. A szakértő ugyanakkor azt is elmondta: mivel a kriptovilág nagy része spekuláció, nem tudja jó szívvel ajánlani befektetésre. Viszont akit tényleg érdekel, annak érdemes rászánnia egy évet, naponta félórát, amikor erről a témáról megnéz egy bejegyzést, egy YouTube-videót, elolvas egy véleményt.
Az elemző mindezt úgy összegezte, hogy tanulásként is érdemes foglalkozni a témával, ám előtte nem ajánlott egy centet sem belefektetni. Továbbá leszögezte, Romániában roppant hiányos a pénzügyi kultúra: annak, aki nem ismeri az ábécét, hiába ajánlják, hogy olvasson szépirodalmat, majd hasonlítsa össze a történelemkönyvekkel, és a témáról írjon egy esszét. „Nagyon nehéz elmagyarázni a kriptovilágot annak, aki nem tudja, mi az, hogy kötvény, részvény, portfólió, kockázatkezelés vagy korreláció a pénzügyi eszközök között” – szögezte le a szakértő.
Mi is az a bitcoin?
A Bitcoin az első kriptovaluta, egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyből szigorúan meghatározott mennyiség bányászható. Maximális készlete 21 millió, mára valamivel több mint kétmillió kibányászható Bitcoin maradt. A Bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál. Átlagosan egy bitcoint 10 percenként találnak meg a bányászok, ennek alapján a plafont jelentő 21 millió bitcoin utolsó darabjait 2140-ben bányásszák ki.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot február 21-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!