Jön a pontrendszer az Erste Ligában: megszűnik a légióskorlátozás, de cél a fiatal játékosok helyzetbe hozása

Az Erste Liga tájékoztatása szerint az egyik alapvető módosítás, hogy ezután nem lesz légióskorlátozás, azaz minden csapat akárhány külföldi játékost foglalkoztathat. Ebben az a csavar, hogy a légiósok pontértéke nagyobb, mint az ugyanolyan minőségű hazai játékosoké, és van egy felső plafon, amit nem lehet túllépni az adott mérkőzésre nevezett keret összeállításakor.

A pontrendszer lényege, hogy a mérkőzésre benevezett játékosok pontértékét meghatározott keretek közé kell szorítani. A felső ponthatár a következő bajnoki szezonban 56 pont, alsó ponthatár pedig 18 pont. Ezt minden évben felülvizsgálják majd, és a két határt közelíteni fogják (azaz csökkenhet a felső plafon, és/vagy emelkedhet az alsó).

A 23 évnél fiatalabb hazai játékosok 0 pontot fognak érni, de számít majd a világbajnoki szereplés, az U20-as válogatotti kerettagság 0,5 pontot, a felnőtt válogatotti kerettagság 1 pontot jelent. 

A 23 évnél idősebb hazai játékosok pontértékét három tényező fogja megadni,

az előző három évben nyújtott teljesítmény függvényében. Ezek: a liga ereje, ahol játszott az előző három szezonban, az ott elért egyéni teljesítménye, valamint az életkor.

Minden légiós egységesen minimum 3 pontot ér. A három pontnál erősebb légiósok plusz 0,5 pontot kapnak, hogy az ugyanannyi pontot érő hazai játékos elsőbbséget élvezzen. 

Egy mérkőzésre maximum 17 olyan játékost lehet nevezni, akinek pontszáma meghaladja az 1-et.

Tehát a rendszer kidolgozói szerint minden csapat rákényszerül majd arra, hogy olyan fiatalokat is alkalmazzon, akik nem haladják meg e pontértéket.

A jégkorongblog.hu által megkérdezett Somogyi Attila ligamenedzser elmondta, hogy folyamatosan végeztek modellszámításokat a mostani idény során, és az derült ki, hogy csak néhány esetben csúsztak ki a sávból a csapatok.

Előfordult, hogy a Csíkszereda 60,1 és 59,9 pontértékű kerettel szerepelt és az FTC-Telekom is jégre küldött 58,5 pontértékű csapatot, de máskor ennél jóval kisebb értékű volt az adott meccsen játszó gárda.

Szintén a jégkorongblog magyarországi hokis szakportál mutat rá néhány konkrét példára: 

a Sportklubban David Stach 4,3-as, Adorján Attila 4,1-es, Sofron István 3,6-os, Becze Tihamér 3,4-es értékkel állt. Jevgenyij Szkacskov ellenben, mivel honosítottként már nem számít légiósnak, a Csíkszereda előtti három évben pedig az orosz másodosztályban és a román ligában szerepelt, ezeknek pedig nem magasak a szorzóik, a mostani szezont 2,2-es értékkel játszotta végig.

A jövő szezonra ez némileg módosulhat, éppen a mostani jó teljesítménye révén.

A GYHK-ban Chris Bodó pontértéke volt a legmagasabb, azaz 4,3, Brance Orbán 4,2 ponttal állt. A Fradinál Nagy Gergő 3,5-ös, Juha Tamminen 4,1-es értékű volt, a DEAC-ban Hetényi Zoltán és Hugo Turcotte is 3,8 pontot ért.

Brassóban Nick Huardnak 4,5 pontja volt a mostani idényben, hiszen az előző három évet az 1,9-es értékű DEL2-ben töltötte, pont/meccs mutatója kétszer meghaladta az 1-et, egyszer közelítette. A pontértéket a szezon elején kiszámolják, és rögzítik a játékos versenyengedélyében. A pont év közben nem változik.

Megkérdeztük a változásról az Erste Ligában játszó két székelyföldi klub illetékeseit is. Hodos László, a Csíkszeredai Sportklub elnöke elmondta, hogy a csíki klub vezetősége a szponzorokkal együtt megvitatta az ősztől bevezetendő új pont- és licencrendszert, amelynek ebben a formában a Sportklub ellene van.

Ebben a formában nem támogatjuk az új pont- és licencrendszert. Sokkal több ifjúsági játékost és kevesebb tapasztalt hokist kell majd használni, és ezzel a mérkőzés szintje csökkenni fog” – mondta el Hodos a Székelyhonnak.

A Gyergyói Hoki Klub idén játszó és elődöntőbe jutó kerete egyszer sem volt közel a maximális 56 ponthoz. Úgy hírlik, a piros-fehérek kerete szinte teljes egészében egyben marad jövőre is, így őket annyira nem aggasztja a változtatás. 

Szilassy Zoltán vezetőedző azonban nem örül feltétlenül az új rendszernek. Hosszabban kifejtette nézeteit ezzel kapcsolatban.

„Hogy jó lesz vagy nem, azt majd az idő fogja eldönteni. Régóta számolgatunk mi is a GYHK-nál, hogy miként is fogunk kinézni. A székely csapatoknak az okoz nehézséget, hogy a tehetséges gyerekek özönlenek ki Magyarországra, nagyon kevés minőségi fiatal marad itthon. Úgy kell tehát dolgoznunk, hogy ne menjenek el. Válogatottedzőként és hokis apukaként is elég jó rálátásom van a magyarországi utánpótlásra is.

Szerintem nem termeltek ki az utánpótlásban annyi jó játékost, hogy minden csapatnál öt helyet kellene nekik tartani, a 17 minimum egypontos játékoson kívül. Akik 23 éves korig nem voltak U20-as vébén, azaz 0 pontosak, azok szerintem nem Erste Liga-szintű játékosok. Az U20-as vébét megjárt hokisokból lenne, akikre számítani, de felvetődik a kérdés, hogy fejlesztő ligát akarunk-e vagy egy erős profi ligát. Ha utóbbit, akkor nem tartanám nekik az öt helyet.

Az ingyen pozícióval pedig nem jár feltétlenül jégidő is. Félek attól, hogy háromsoros liga lesz, meccseken két kapus és 3 sor szerepel majd. Ahol lenne negyedik sor, az sem tud eleget játszani, ha az ellenfél csak három sorral játszik. Ezt félretéve, lehet majd játszani az Excel-táblán a pontokkal, hogy hová teszed az egypontost vagy a négypontost, hogy az 56 pontba beférjen a 17 játékos.

de mostantól mindenhol meg fogja határozni a csapatépítést az új rendszer. Biztos, hogy több légiós lesz a csapatoknál, mint a jelenlegi hat” – összegzett Szilassy.