A Sportklubnál a kapus Adorján Attila szlovákiai extraligás tapasztalata és jó mutatói révén 4,1 pontot ért volna ebben a szezonban
Fotó: Szász Adorján/GYHK
Az Erste Liga 2021–2022-es szezonja a valaha volt legszínvonalasabb és komoly izgalmakat, meglepetéseket is hozó bajnokság volt. A következő szezontól pedig nagyon komoly változások jönnek, a Magyar Jégkorong Szövetség célja az Erste Liga kiegyenlítettségének erősítése és a színvonal további növelése. Ezt szolgálja a pontrendszer bevezetése, ami egyelőre megosztja a magyarországi és erdélyi jégkorong-társadalmat, újszerűsége miatt nem is igazán tudható, miként fog majd működni a gyakorlatban.
2022. április 08., 20:082022. április 08., 20:08
Az Erste Liga tájékoztatása szerint az egyik alapvető módosítás, hogy ezután nem lesz légióskorlátozás, azaz minden csapat akárhány külföldi játékost foglalkoztathat. Ebben az a csavar, hogy a légiósok pontértéke nagyobb, mint az ugyanolyan minőségű hazai játékosoké, és van egy felső plafon, amit nem lehet túllépni az adott mérkőzésre nevezett keret összeállításakor.
A pontrendszer lényege, hogy a mérkőzésre benevezett játékosok pontértékét meghatározott keretek közé kell szorítani. A felső ponthatár a következő bajnoki szezonban 56 pont, alsó ponthatár pedig 18 pont. Ezt minden évben felülvizsgálják majd, és a két határt közelíteni fogják (azaz csökkenhet a felső plafon, és/vagy emelkedhet az alsó).
A 23 évnél fiatalabb hazai játékosok 0 pontot fognak érni, de számít majd a világbajnoki szereplés, az U20-as válogatotti kerettagság 0,5 pontot, a felnőtt válogatotti kerettagság 1 pontot jelent.
az előző három évben nyújtott teljesítmény függvényében. Ezek: a liga ereje, ahol játszott az előző három szezonban, az ott elért egyéni teljesítménye, valamint az életkor.
Minden légiós egységesen minimum 3 pontot ér. A három pontnál erősebb légiósok plusz 0,5 pontot kapnak, hogy az ugyanannyi pontot érő hazai játékos elsőbbséget élvezzen.
Tehát a rendszer kidolgozói szerint minden csapat rákényszerül majd arra, hogy olyan fiatalokat is alkalmazzon, akik nem haladják meg e pontértéket.
A jégkorongblog.hu által megkérdezett Somogyi Attila ligamenedzser elmondta, hogy folyamatosan végeztek modellszámításokat a mostani idény során, és az derült ki, hogy csak néhány esetben csúsztak ki a sávból a csapatok.
Előfordult, hogy a Csíkszereda 60,1 és 59,9 pontértékű kerettel szerepelt és az FTC-Telekom is jégre küldött 58,5 pontértékű csapatot, de máskor ennél jóval kisebb értékű volt az adott meccsen játszó gárda.
a Sportklubban David Stach 4,3-as, Adorján Attila 4,1-es, Sofron István 3,6-os, Becze Tihamér 3,4-es értékkel állt. Jevgenyij Szkacskov ellenben, mivel honosítottként már nem számít légiósnak, a Csíkszereda előtti három évben pedig az orosz másodosztályban és a román ligában szerepelt, ezeknek pedig nem magasak a szorzóik, a mostani szezont 2,2-es értékkel játszotta végig.
A GYHK csapatában Chris Bodónak a legmagasabb a pontértéke
Fotó: Szász Adorján/GYHK
A GYHK-ban Chris Bodó pontértéke volt a legmagasabb, azaz 4,3, Brance Orbán 4,2 ponttal állt. A Fradinál Nagy Gergő 3,5-ös, Juha Tamminen 4,1-es értékű volt, a DEAC-ban Hetényi Zoltán és Hugo Turcotte is 3,8 pontot ért.
Brassóban Nick Huardnak 4,5 pontja volt a mostani idényben, hiszen az előző három évet az 1,9-es értékű DEL2-ben töltötte, pont/meccs mutatója kétszer meghaladta az 1-et, egyszer közelítette. A pontértéket a szezon elején kiszámolják, és rögzítik a játékos versenyengedélyében. A pont év közben nem változik.
Megkérdeztük a változásról az Erste Ligában játszó két székelyföldi klub illetékeseit is. Hodos László, a Csíkszeredai Sportklub elnöke elmondta, hogy a csíki klub vezetősége a szponzorokkal együtt megvitatta az ősztől bevezetendő új pont- és licencrendszert, amelynek ebben a formában a Sportklub ellene van.
Ebben a formában nem támogatjuk az új pont- és licencrendszert. Sokkal több ifjúsági játékost és kevesebb tapasztalt hokist kell majd használni, és ezzel a mérkőzés szintje csökkenni fog” – mondta el Hodos a Székelyhonnak.
A Gyergyói Hoki Klub idén játszó és elődöntőbe jutó kerete egyszer sem volt közel a maximális 56 ponthoz. Úgy hírlik, a piros-fehérek kerete szinte teljes egészében egyben marad jövőre is, így őket annyira nem aggasztja a változtatás.
„Hogy jó lesz vagy nem, azt majd az idő fogja eldönteni. Régóta számolgatunk mi is a GYHK-nál, hogy miként is fogunk kinézni. A székely csapatoknak az okoz nehézséget, hogy a tehetséges gyerekek özönlenek ki Magyarországra, nagyon kevés minőségi fiatal marad itthon. Úgy kell tehát dolgoznunk, hogy ne menjenek el. Válogatottedzőként és hokis apukaként is elég jó rálátásom van a magyarországi utánpótlásra is.
Szerintem nem termeltek ki az utánpótlásban annyi jó játékost, hogy minden csapatnál öt helyet kellene nekik tartani, a 17 minimum egypontos játékoson kívül. Akik 23 éves korig nem voltak U20-as vébén, azaz 0 pontosak, azok szerintem nem Erste Liga-szintű játékosok. Az U20-as vébét megjárt hokisokból lenne, akikre számítani, de felvetődik a kérdés, hogy fejlesztő ligát akarunk-e vagy egy erős profi ligát. Ha utóbbit, akkor nem tartanám nekik az öt helyet.
Az ingyen pozícióval pedig nem jár feltétlenül jégidő is. Félek attól, hogy háromsoros liga lesz, meccseken két kapus és 3 sor szerepel majd. Ahol lenne negyedik sor, az sem tud eleget játszani, ha az ellenfél csak három sorral játszik. Ezt félretéve, lehet majd játszani az Excel-táblán a pontokkal, hogy hová teszed az egypontost vagy a négypontost, hogy az 56 pontba beférjen a 17 játékos.
de mostantól mindenhol meg fogja határozni a csapatépítést az új rendszer. Biztos, hogy több légiós lesz a csapatoknál, mint a jelenlegi hat” – összegzett Szilassy.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!