Székelyvéckén a természet ajándékkal fogadja a zarándokokat vagy túrázókat.
Fotó: Rab Zoltán
Maros megyében, a Felső-Nyárád mente katolikus közösségének – de nem csak a katolikusoknak, más felekezetűeknek is – szent hegye a Bekecs. Székelyvécke ugyancsak egy olyan hely, ahová szívesen járnak a közeli és távoli vidékekről is, kilátóval, kápolnával és kálváriaúttal várja az odalátogatókat.
2022. május 15., 09:012022. május 15., 09:01
A bekecsi kápolnát 2012-ben szentelték fel, június 11-én, a déli 12 órakor kezdődő szentmisén a 10. évfordulóját ünneplik – mondta el a Hit-vallásnak Lukács János nyárádselyei plébános, akitől azt is megtudtuk, hogy a ferenceseknek a 17. században állt egy kápolnájuk a Bekecsen, de azt lerombolták, köveit széthordták. Az egyik alapkövet azonban sikerült megmenteni, az a selyei római katolikus templomban található, annak egyik falába beépítve.
A Szent Antal-búcsú mellett a Szent Kereszt megtalálását is megünneplik a kápolnában, valamint a lovasnapok alkalmából, szeptember utolsó hétvégéjén is tartanak egy búcsút – mondta a plébános, aki kérésre szívesen odaadja a kulcsot a látogatóknak, hogy belülről is láthassák a kápolnát, és aki kezdeményezte, hogy szervezzenek egy állandó szolgálatot a Bekecs-tetőn, a környező falvak lakói közül mindennap más-más személy tartózkodjon ott a kulccsal, hogy nyitott ajtó várja a látogatókat.
A kápolna és a kálvária megépítése egy erős összefogásnak köszönhetően épülhetett meg. A vidék katolikus falvainak lakossága mellett szép számban segítettek a protestáns felekezetűek is. „Ez a kápolna, elmondhatjuk, hogy mindenkié. Jönnek is minden hétvégén a zarándokok, turisták, azok, akik feltöltődésre vágynak” – mondja a plébános.
Az összefogás jelképe a kápolna és a kálváriaút
Fotó: Rab Zoltán
Mert a Bekecs-tetőre azok zarándokolnak, akik csendre, nyugalomra vágynak, akik a természet szépségében szeretnének gyönyörködni, az elterülő tájban, a falvak látképében. Bár nem egy magas hegycsúcs, mindössze 1080 méter magasságról van szó, a Nyárád mentiek szent hegyén mégis Istennel találkozik, aki ott elcsendesedik.
Székelyvéckére a Marosvásárhely és Szováta közötti útvonalon Gyulakután letérve és két falun áthaladva jutunk el. Székely falu, ahol az utóbbi másfél évtizedben felélénkült az élet, parasztházai megújultak, művelődési élete fellendült, és felfedezték a túrázók, az érdeklődők is a csendes kis falut, a szép természeti adottságaival körbevéve.
Sokan kirándulni jönnek, sokan imádkozni, sokan feltöltődni
Fotó: Rab Zoltán
Az elöljáró azonban úgy fogalmaz, hogy minden az összefogás eredménye és amikor az építkezésről kérdeztük, így válaszolt: „Kaptam a lehetőséget az élettől, és kihasználtam. Először egy székely kaput állíttattunk a falu bejáratához, aztán következett a kilátó a hegy tetején, majd a kálváriaút, és végül, de nem utolsósorban a kápolna” – sorolja mindazt, ami egymást követően létrejött az egyébként félreeső faluban, ahol összefogtak az emberek, dolgoztak és megszületett az eredmény.
„Sorolhatnám a számokat, az éveket, hogy mi mikor készült, mikor avattuk, de a lényeg az összefogáson van, azon, hogy ha valamit nagyon akarunk és teszünk is érte, annak meglesz a gyümölcse is” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy a kápolna mindenkié, oda bárki bármikor bemehet, nem zárják az ajtaját.
A Bekecsről nagyon szép a kilátás, sokan kirándulnak ide.
Fotó: Rédai Attila
De akárhogy is, mindegy, hogy miért mennek fel, nem fognak csalódni. A természetben eltöltött idő nem hiábavaló, még úgy sem, ha közben semmit nem csinálunk, csak csodáljuk az előttünk elterülő látványt, a tájat.
A helyi plébánostól lehet elkérni a kápolna kulcsát
Fotó: Rédai Attila
„Bármelyik évszakban jövünk, mindig gyönyörű a kilátás, minden időben megtalálható a szépség. Egy ajándék ide feljönni és befogadni mindazt, amit a természet és a táj nyújt nekünk. Aki ezt nem látja meg, annak nem érdemes ide feljönnie” – mondja a polgármester, hozzátéve, hogy sok rossz, elkeserítő dolog történik a világban, ám annak ellenére sem szabad elkeseredni, hanem élni kell az életet és gazdálkodni és a dolgok jó oldalára összpontosítani.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot május 9-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!