Burjánzik a bizalomvesztés járványhelyzetben: ellenérzéseket, gyanakvást szül az életünk feletti kontroll hiánya

Bede Laura 2021. március 02., 08:01

A közösségi médiában és a sajtóban sokszor szökőárként zúduló kommentfolyamok, de a magánbeszélgetések alapján is egyre inkább úgy tűnik, hogy a járvány kialakulása óta a társadalom egy részén nagyfokú bizalmatlanság uralkodott el. Az ellenérzés és gyanakvás elsősorban a kormánnyal, államvezetéssel és más hatóságokkal, illetve az orvostudománnyal szemben nyilvánul meg, de időnként az emberek egymással szembeni bizalmatlansága is aggodalomra adhat okot. Kíváncsiak voltunk, honnan eredhet ez a tamáskodó magatartás, és mit tehetünk ellene. Azt is megtudtuk, hogy a korlátozó intézkedésekkel szembeni lázadás egy idős, ha nem is az emberiséggel, de a korlátozó intézkedésekkel mindenképp.

Burjánzik a bizalomvesztés járványhelyzetben: ellenérzéseket, gyanakvást szül az életünk feletti kontroll hiánya
galéria
A helyzet, amit megélünk, erős kontrollvesztéssel jár, és bármit teszünk, úgy tűnik, egyelőre nem tudjuk visszakapni azt az életet, amit a Covid előtt éltünk Fotó: Veres Nándor

Bizalmatlanság, szkepticizmus, összeesküvés-elméletek – kis túlzással akár így is jellemezhetnénk az elmúlt egy év közbeszédét szűkebb, de tágabb környezetünkben is. A tavaly március óta velünk tartó járvány a nyilvános és minden bizonnyal a magánbeszélgetésekben is felszínre hozta az emberek kétkedő és elutasító énjét elsősorban az államvezetéssel, a hatóságokkal, illetve az orvostudománnyal szemben. Takó István kolozsvári egyetemi lelkész szerint az emberek bizalmát rég eljátszották a hatóságok.

„Nem érzik, hogy a hatóság értük lenne, inkább azt, hogy »belőlük«, az adójukból él, korrupt, büntet, nincs a segítségükre, inkább hátráltat, mint lendít.

A legtöbbek szemében a rendőrség, csendőrség munkáját a korrupció, szakmaiatlanság, hozzá nem értés, határozatlanság és arrogancia jellemzi, nagyon kevés kivétellel. Ezek a visszásságok a járvány alatt csak hangsúlyozódtak” – vélte a római katolikus plébános.

Takó István rámutatott: a koronavírus-járvány egy újszerű, ismeretlen valóság, és az új, ismeretlen, bizonytalan dolgoktól általában félnek az emberek. Szerinte olyan időszak volt ez, mint amikor egy orvosi leletre várakozik az ember kétségbeesetten. Nem tudja felfogni, hogy ha pozitív lesz az eredmény, akkor az mivel járhat, ezért elkezd előre pánikolni, a legrosszabbra gondolni, esetenként felkészülni.

„A járvánnyal kapcsolatos hírek és álhírek kereszttüzében az embereknek képtelenség volt megőrizniük a békességüket, nyugalmukat.

Reakcióik a legkülönbözőbbek, a nemtörődömségtől az Istenbe vetett bizalmon keresztül a teljes kétségbeesésig”– részletezte a lelkipásztor.

Az embereknek az egészségügyi rendszerrel szembeni attitűdjét eközben furcsa kettősség jellemezte, jellemzi:

egyrészt mindenki látja a munkájukat keményen, hivatásszerűen végző orvosokat, ápolókat, másfelől ott van a „Colectiv-szindróma” is, vagyis az a tapasztalat, hogy a rendszernek alapvető hibái és hiányosságai vannak. Ebben a furcsa, rossz rendszerben igyekeznek helytállni az egészségügyi dolgozók, sokszor emberfeletti áldozatokat hozva. „A járvány idején keletkezett kórháztüzek még inkább erősítették a bizalmatlanságot” – tette hozzá az egyetemi lelkész.

Többeket foglalkoztatnak hitbeli kérdések

Arról is beszélt lapunknak, hogy a járvánnyal minden generáció a maga módján küzd, és mindenki a generációs sajátosságainak megfelelő nehézségekkel találta szembe magát. Tapasztalata alapján

az introvertáltabbak könnyebben viselték a bezártságot és elszigetelődést (szinte élvezték azt), az extrovertáltakat azonban jobban megviselte: az intenzitást tekintve a lelkileg instabilabbakat inkább, a lelkileg erőseket kevésbé.

„Kétségtelen, hogy azok számára a legnehezebb, akik a munkájukat, egzisztenciájukat, és persze azok számára, akik családtagjukat, közeli barátaikat veszítették el a járvány miatt” – fogalmazott a plébános.

Az emberek hitét nem befolyásolta különösebben a járvány, viszont a vallásosságuk megélésének módját már igen.

„Az biztos, hogy kevesebben járnak misére, istentiszteletre, de online például olyanok is bekapcsolódnak, akik amúgy nem szoktak eljárni templomba. Persze ilyenkor, szembesülve az élet törékenységével, többeket foglalkoztatnak hitbeli kérdések, és a hívő emberek imaélete is mélyül” – magyarázta Takó István.

Tagadás, hárítás, projektálás

Vitus-Bulbuk Emese pszichológus szerint hamar kiderült, hogy ezt a járványt, valamint a járvány okozta stresszt egyénileg nem tudtuk és tudjuk megfelelő szinten tartani, megoldani. Nehezítő körülmény, hogy míg máskor nagyobb stressz vagy negatív érzelemmel járó események átélésekor olyan tevékenységeket végeztünk, amelyek segítettek a leküzdésben, most pont ezeket nem tudjuk végezni. Például nem tudtunk sportolni, összeülni a barátokkal és feltöltődni, elutazni, kirándulni.

„Így a frusztrációtűrésünk gyengül, és a stresszt okozó helyzettel való megküzdésben jóval kevesebb fegyvertárunk marad, ennek következtében a negatív eseményekkel járó érzelmek maradnak, sőt felerősödnek.

Ezekben az esetekben az énvédő mechanizmusaink bekapcsolnak, és csökkenteni próbálják a negatív érzéseket, hogy a test-lélek-szellem egységünk minél tovább optimálisan működjön” – részletezte a Kolozsváron élő szakember. Ennek következtében

elkezdünk tagadni: „nincs vírus”, „az egész kitaláció”. Majd hárítunk, összeesküvés-elméleteket gyártunk: „mások a hibásak”, „mi nem tehetünk semmit”, „minket akarnak bántani”. És projektálunk:

„a politikusok, orvosok, kutatók, Bill Gates a hibás”.

Sok a felmerülő kérdés, és elvárjuk magunktól, hogy akár hozzá nem értőként is jó döntéseket hozzunk. Ami persze szinte lehetetlen Fotó: Pinti Attila

Változtassunk mi a hozzáállásunkon

A pszichológus úgy vélte, ez a helyzet, amit megélünk, erős kontrollvesztéssel jár, és bármit teszünk, úgy tűnik, egyelőre nem tudjuk visszakapni azt az életet, amit a Covid előtt éltünk. Szerinte

érdemes megváltoztatni a hozzáállásunkat, a gondolatainkat, és adekvált működési mechanizmusokat kellene kialakítanunk.

Ehhez az kell, hogy elfogadjuk a helyzetet, a realitást képviseljük, és az erősségeinkre támaszkodjunk.
Ugyanakkor a szakember is jól látja, hogy mindeközben az elöljárók, a hatóságok hiányosan és nehezen tudnak helytállni az új helyzetben, nagyon sok az ismeretlen az egyenletben, és eszközeik sincsenek.

„Azt tapasztaljuk, hogy amit mondanak és amit megélünk, az nem ugyanaz. Nem koherensek a cselekvések a gondolatokkal, ami bizonytalansághoz vezet, és vészhelyzet idején az ember oda fordul, ahonnan a nagyobb biztonságot érzi.”

Sok esetben az összeesküvés-elméleteket hirdető csoportok elszántsága és magabiztossága ezt a biztonságot adja meg. S ha már beletartozunk egy csoportba, akkor a konformitás miatt képviseljük annak gondolatait, elveit, eszményeit.

Tagadás a látszólagos normalitásért

A maszk- és oltásellenességgel kapcsolatban a pszichológus elmondta, ez a fajta tagadás vagy ellenségeskedés elég komplex folyamatokat rejt, amit nem lehet csak és kizárólag az elutasítással magyarázni. A vágy, hogy kontrolláljam a körülöttem levő környezetet, és úgy alakítsam, hogy a legoptimálisabban érezzem magam benne, mindig hajtotta az embert.

Egy világjárvány kellős közepén – amikor a kontrollvesztés nagy – mindent megragadunk, hogy kicsit is a normalitás felé vegyük az irányt.

Így ha tagadok, és mondjuk nem hordom a maszkot, legalább a látszata megvan annak, hogy kezd normalizálódni a helyzet – magyarázta Vitus-Bulbuk Emese.

Azt is figyelembe kell venni, hogy egy olyan világban, ahol bármilyen információ egy kattintásra van tőlünk, és ezek a kattintások pénzhez is vezetnek,

lehetetlen olyan szűrőberendezést kialakítanunk magunknak, ami megvéd az álhírektől és a sok téves információtól,

amivel tele van az internet. Így nem csoda, ha egy tudományos cikkre hat tudománytalan jut. Ez ugyancsak bizonytalansághoz és szorongáshoz vezet – most kinek higgyünk, ki mond igazat, ki akarja a javunkat. „Hosszabb idő, gyakorlás, önfegyelem és rugalmasság eredménye az, ha kialakítunk egy olyan szűrőberendezést, ami segít eligazodni” – vélte a pszichológus.

Rámutatott: a dolgok nem a megszokott rendjüket követik, és minden lépés, intézkedés hatalmas publicitást kap. „Sok a felmerülő kérdés, és elvárjuk magunktól, hogy akár hozzá nem értőként is megfelelő döntést hozzunk. Ami persze szinte lehetetlen, s így

akkora szorongást vagy frusztrációt élünk meg – mert megakadályozzuk vagy ellehetetlenítjük a döntést, mivel mindig újabb és újabb információk birtokába jutunk –, hogy inkább tagadni kezdünk, nem akarunk vele foglalkozni, eltávolítjuk magunktól”

– magyarázta Vitus-Bulbuk Emese. A döntéshozatallal gyorsan véget tudunk vetni a feszültségnek, ilyenkor következik be a megkönnyebülés. A szakember hangsúlyozta: noha ezt a megkönnyebbülést annak tudjuk be, hogy helyesen döntöttünk, igazából a döntéshozatal maga vezetett ide.
Annak kapcsán, hogy mely generációnak volt – vagy még mindig – a legnehezebb megbirkózni a járvánnyal, azt mondta: a maga módján mindenki megszenvedte és megszenvedi a járványt.

Mindenki másképp éli meg, eltérő elhárító mechanizmusai vannak, ugyanakkor egymásra hatunk, és nem mindegy, hogyan.

„Mindenki megélte a szeretteitől távol levés fájdalmát, a veszteséget, a gyászt, a bizonytalanságot, hogy bár közel voltunk egymáshoz, de a bezártság dühét és agresszióját éltük meg, nem a közelség élményét. Ugyanakkor az a fajta odafordulás, amit eddig a »minden IS« megakadályozott, most lehetővé vált, és úgy tudtunk egymáson segíteni, hogy ez a mi feszültségeinket, haragunkat, dühünket, szorongásunkat is enyhítette, mert visszaadta a kontrollt, a tenni tudás és akarás érzését az egyén kezébe” – hangsúlyozta a pszichológus.

A gazdasági nehézségek, a kilátástalanság is fokozzák a stresszt a társadalom egy részében Fotó: Jakab Mónika

Nem új keletű az ellenkezés

Kápolnási Zsolt székelyudvarhelyi történelemtanárral a járványok kultúrtörténeti vonatkozásait tekintettük át. Mint mondta, a különböző járványok leküzdésére irányuló rendelkezések elleni tiltakozások, zúgolódások egyidősek, ha nem is az emberiséggel, de legalábbis a járványellenes intézkedések történetével.

Az első védőoltást felfedező Edward Jenner 1796-os módszerét minden irányból érték támadások. Mivel

Jenner tehénhimlővel való megfertőzéssel előzte meg a fekete himlőt, az új módszert a szülők elutasították, hiszen senki sem akarta szántszándékkal megfertőzni a gyerekét

– mutatott rá a szakember. Az egyházon belül is sokan ellenezték, azzal az indokkal, hogy az oltás nem keresztényi, mivel egy állattól származik. Olyan tudósok is ellenezték, akiknek elképzelései a korabeli betegségekről egyszerűen nem voltak összeegyeztethetők a Jenner-féle elmélettel.

Amikor a kormány a himlő által sújtott területeken kötelezővé tette az oltást, voltak, akik úgy érezték, személyi szabadságukat sérti a vakcinák rájuk erőltetése.

Amikor bevezették az első kötelező védőoltásokat a 19. század közepén, a polgárok felháborodtak, hogy nem dönthetnek saját és gyerekük testéről. A 20. század elején, ahogy egyre több vakcina is megjelent, az irántuk való szkeptikusság egyre növekedett. „Az új oltóanyagok ráadásul pár esetben nem várt hibák következtében maguk is fertőzést okoztak. A védőoltások elleni bizalmatlanságot tovább fokozták az úgynevezett inokulátorok is, akik arra törekedtek, hogy a vakcináció iránt fellendült bizalmat megingassák, tönkretegyék (az inoculatio a vakcináció előtti elterjedt oltási módszer volt, amikor a beteg emberből kinyert anyaggal oltottak)” – részletezte a pedagógus.

Már a 19. század második felében megjelentek az oltásellenes szervezetek, ligák, főleg az angolszász országokban.

Az oltásellenesség egyik nagy központja az angol Leicester volt. 1885-ben itt tartották az egyik legnagyobb oltásellenes tüntetést. „A kontinentális Európában az oltásellenesség talán nem intézményesült ilyen szinten, de a szkepticizmussal természetesen itt is meg kellett küzdenie az orvostudománynak. 1907-ben Bécsben a védőoltás ellenzői egy nyilvános gyűlés alkalmával tettleg bántalmazták a világhírű tudóst, Viktor von Ebner-Rosensteint, akit az ausztriai kötelező védőoltások leglelkesebb apostolának tartottak.

Meglepő módon az oltásellenesség egyik fontos momentuma éppen a parancsuralom fénykorában, az első világháború első évében történt meg”

– elevenítette fel a történelemtanár. Hozzátette, ekkor Richard Paltauf neves osztrák patológus és bakteriológus tekintélyének egész súlyával szembehelyezkedett a védőoltásokkal. Azon az alapon, hogy a védőoltás eredményt nem hoz, de a katonát körülbelül 2 hétre akcióképtelenné teszi, keresztülvitte a védőoltások szigorú eltiltását.

A 2. osztrák–magyar hadsereg egészségügyi bizottságának azóta hivatalosan is elismert érdeme, hogy szembehelyezkedve a hadsereg-főparancsnokság tilalmával, még 1914 szeptemberében néhány gyalogezredben saját felelősségére beadatta a kolera elleni védőoltásokat.

A beoltott ezredek foglalták vissza másnap az uzsoki szorost, egyben őnáluk szűnt meg legelőször a kolera is. Így tehát a Paltauf-féle előítélet mindkét állítása megdőlt, és e siker rábírta a hadvezetőséget előbb az oltási tilalom felfüggesztésére, majd később az oltás általános elrendelésére – magyarázta Kápolnási Zsolt.

Régen sem lelkesedtek a maszkokért

A járványellenes intézkedések elleni tiltakozások legnagyobb hulláma kétségkívül a több millió emberéletet követelő nagy spanyolnátha-járvány (1918–1920) idején következett be. Az Egyesült Államokban számos intézkedéssel kíséreltek meg gátat szabni a vírus terjedésének. Ezek az iskolabezárásoktól és nyilvános helyek lezárásától az utcai köpködés elleni határozatokig és a kötelező zsebkendő- és maszkhasználatig terjedtek. Sor került üzletek bezárására, rendezvények betiltására és a fertőzöttek elkülönítésére is – sorolta a pedagógus. Mint mondta,

a legnagyobb ellenállást a maszkviselés kötelezettsége váltotta ki. Országszerte patrióta plakátok hirdették, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége mások védelme érdekében maszkot hordani.

Több helyen kötelezővé is tették a maszkokat, az ellenszegülőket pedig pénzbírsággal, sőt akár rövid börtönbüntetéssel is sújtották. Azzal próbálták meggyőzni az embereket, hogy az Európába induló katonákat védik a fertőzéstől, ha betartják a maszkviselés szabályait.
„Bár a legtöbben együttműködtek, a panaszok száma is magas volt.

A legtöbb kifogást a maszkok kényelmetlensége miatt emelték, illetve sokan a kereskedelmi forgalom csökkenésének okát látták bennük.

Többször előfordult, hogy politikusok és más tisztségviselők maszk nélkül jelentek meg nyilvános helyeken, ami botrányokhoz vezetett. Sokan helytelenül viselték a maszkot, mások lyukat vágtak maszkjukra a dohányzáshoz. A maszkviselés szabályaira fittyet hányókat pénz- vagy akár börtönbüntetéssel illették” – mesélte a szakember azokat az eseteket, amik akár a mai időkről is szólhatnának. Azt is megtudtuk, hogy gyakori volt az újságokban közzétett „vétkeslista”, amelyen a szabályszegőket név szerint tüntették fel. Viszont a maszkviselési intézkedésekkel szembeni ellenkezés nem vált széles körben elterjedtté.

Ismerős helyzet száz év távlatából

Kápolnási Zsolt szerint Magyarországon a maszkviselés bevezetése nem volt kifejezetten elterjedt. Az Orvosi Hetilap 1918. november 3-ai számában arról ír, hogy Svájcban kiterjedten alkalmazott védőmaszkok „még nem állanak rendelkezésünkre. Mindenesetre azonban az orvosnak saját védekezésére legalább azt kellene tenni, hogy a beteg vizsgálata közben a beteg arczát törülközővel letakarja, hogy az erőltetett légzés közben folytonosan köhögő beteg inficiáló váladékát ne köhögje reá.”
Voltak viszont iskolabezárások:

eleinte az volt az elképzelés, hogy 2 hétre zárjanak be az iskolák 1918 őszen, de aztán szinte egész évben zárva maradtak.

Igyekeztek olyan intézkedéseket hozni, amivel meg tudják állítani a járvány terjedését, például be akarták záratni a mozikat és a színházakat, erről folyamatosan egyeztettek a tulajdonosokkal, akik viszont ellenkeztek. Végül kompromisszum született: korlátozták az előadások számát, és két előadás között kötelező volt szellőztetési szünetet tartani. A villamosokra is korlátozták a felszállást, a járműveknek pedig kötelező volt nyitott ablakokkal járniuk, ez viszont tömeges meghűlést eredményezett, aztán itt is kompromisszumos megoldás született: a villamos tetején levő ablakot nyitották ki.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot február 22-én.
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport