Útjára indul a korong. Az első bedobásnál Cantacuzino és Miklós Gyula. Játékvezető dr. Balogh János volt, jobbról, a palánk mellett, fehér mezben, az ütőjére támaszkodva Bedő Ákos
Fotó: Forrás: Boda Jenő
Kilencven éve, 1931. január 24-én és 25-én rendezték meg az első hivatalos jégkorongmérkőzéseket Csíkszeredában. Műjégpálya akkor még nem volt, szabadtéren mérte össze tudását Csíkszereda és Bukarest együttese. Azokon a mérkőzéseken a csíkiaknál egy Császár nevű játékos is pályára lépett, a bukarestiek színeiben pedig Cantacuzino herceg játszott.
2021. január 30., 10:572021. január 30., 10:57
Az alapítók évtizedeken át azt állították, hogy 1929-ben volt a csíkszeredai jégkorongegyüttes első meccse Szinaján, és valamiért nagyon ragaszkodtak ehhez az évhez. A visszavágóra, az első csíkszeredai mérkőzésre a korabeli lapok szerint 1931. januárjában került sor. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda korábbi polgármesterének kutatásai szerint a szinajai összecsapás is 1931-ben volt. Ráduly elsősorban egy 1931-ben megjelent újságcikkre alapozta állítását. Abban az esztendőben a Bukarestben kiadott Dimineaţa (Reggel) című lap arról számolt be, hogy az 1931. január 4-én lejátszott Bukaresti Tenis Club–Csíkszereda találkozó a bukarestiek 6–0-s sikerével zárult.
Feltételezhetjük, hogy az 1968-as megyésítés után szükség volt egy évfordulóra, arra, hogy 1969-ben megünnepelhessék a csíki hoki 40 éves fennállását, és a város, illetve a sportélet akkori elöljárói valószínűleg ezzel tudták kiharcolni az ország kommunista vezetőitől, hogy műjégpálya épüljön Csíkszeredában és megalakuljon a Bukarestből finanszírozott, jégkorong szakosztállyal rendelkező egyesület, a Sportklub.
Támadnak a csíkiak, fehér mezben a székely csapat
Fotó: Forrás: Boda Jenő
Több mint száz éve korcsolyáznak Csíkszeredában, erről számos bizonyíték, írásos emlék van. Boda Jenő nyugalmazott testnevelő tanár egy életen át kutatta, tanulmányozta a csíki sportélet történéséit. Tőle, az ő írásaiból tudjuk, hogy már a 19. század második felében Molnár Lajos pénzügyigazgató jégpályát épített saját telkén, és ő volt az első, aki acél élű korcsolyát használt ezen a vidéken.
Az 1881–82-es esztendőkben alakult meg a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet (CsKE), a Zsidó utcában, a zsidó templom szomszédságában pedig pályát építettek, ahol a téli hónapokban, ha az időjárás engedte, rendszeresen lehetett korcsolyázni. Arról is feljegyzés maradt, hogy 1928-ban kerületi műkorcsolyaversenyt tartottak Csíkszeredában, amelyen a későbbi jégkorongozók közül Miklós Gyula, Löffler Aurél, Miklós Ferenc és Lőrincz István is részt vett.
Fotó: Forrás: Boda Jenő
Az első csíki jégpálya a mai Nagy Imre Általános Iskola nyugati részével átellenben, a négyemeletes tömbházak helyén volt. A korabeli felvételeken, amelyek nagy részét Andory Aladics Zoltán („civilben” okleveles erdőmérnök) fényképész készítette, a háttérben a Nágler-féle ház látszik, ez a mai pénzügy épületének helyén állt egykoron.
Az első csíki gól, a bukarestiek gyűrűjében, fehér mezben Császár Jenő
Fotó: Forrás: Boda Jenő
A visszaemlékezők szerint
Ahhoz, hogy 1931. január első napjaiban meccset tudjon játszani Szinaján, a csíki csapatnak valószínűleg már 1929-ben, de egész biztosan már 1930-ban kellett gyakorolnia, felszerelést beszereznie.
A Csíki Székely Múzeum korabeli újsággyűjteménye hiányos, nincs meg az 1929-es év végén, illetve az 1930-as év elején megjelent Csíki Lapok számainak többsége,
Erőss Vilmos, Csíkszereda történetének jeles kutatója több erdélyi és budapesti könyvtárban, illetve levéltárban végzett kutatómunka eredményeként rábukkant a keresett régi újságokra. A Csíki Lapok 1931. január 4-ei számában olvasható a következő tudósítás: „A csíkszeredai Sportegylet jéghoccey csapata Szinajában. A lendületes fejlődést mutató Sportegyesületünk jéghoccey csapata január 3-án elutazott Szinajába, a nemzetközi (sic! – szerk. megj.) jéghoccey mérkőzésekre, ahol január 4-én a Román Tenniszclub csapatával méri össze erejét.”
Fotó: Forrás: Boda Jenő
A Csíki Lapok következő számában (1931. január 11.) megjelent A városi jéghokki csapat Szinajában című cikk, amelyben ez olvasható: „Csíkszereda most alakult, jéghokki csapata a múlt vasárnap részt vett Szinajában a nemzetközi jéghokki mérkőzésen. A fiatal kezdő csapat a román tenniszklub reprezentatív csapatával került össze, amely első félidőben teljesen tehetetlenül 0:0 arányban végzett. A második félidőben azután kidomborodott a gyakorlottabb csapat fölénye a mi kezdő játékosaink fölött és sikerült 5:0 arányú győzelmet szerezni. A csíkszeredai csapat gyönyörű játékot produkált s egyéni korcsolyásai határozott értékek, úgy hogy tréninggel s állandó játékkal a csapatunk komoly tényezővé fejlődhet.”
A Csíki Lapok 1931. január 24-ei száma értesíti a lap olvasóit, hogy a bukaresti jéghokki csapat folyó hó 24-én és 25-én délután 3 órakor a helyi csapattal mérkőzik meg a csíkszeredai jégpályán. A Csíki Lapok 1931. február 1-jei számában a következő olvasható: „SPORT. (...) Nagyszerű korcsolyázó ifjúságunk ez évben alakított jéghokki csapata a múlt hetekben történt szinajai szereplése után január hó 24-25.-én Csíkszeredában vendégül látta a bukaresti román teniszklub országos reprezentátió bajnokcsapatát kétnapos bajnoki elődöntő mérkőzésre.”
Korabeli cikkrészletek Csíkszereda csapatának első mérkőzéseiről
Fotó: Forrás. Erőss Vilmos
A bukarestiek felfigyeltek a tehetséges csíki játékosokra, akik közül hármat is meghívtak a válogatottba, de végül csak Dóczy János utazhatott el a lengyelországi Krynicába, az 1931-es világbajnokságra. Ő volt tehát Székelyföld első válogatott játékosa jégkorongban.
Fotó: Forrás. Erőss Vilmos
Szájhagyományként maradt hátra Miklós Gyula egykori jégkorongozó visszaemlékezése: „Mindenki herceget akart látni azon a mérkőzésen (Bâzu Cantacuzinót – szerk. megj.), egy heves szurkoló be is kiáltotta a pályára: Ne félj Császár, ő csak egy herceg, de te császár vagy”.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot január 26-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
2 hozzászólás