Az emelkedés már múlt év végén elindult, a jelenség akkor a koronavírus-járvány utóhatásának volt tulajdonítható, gyakorlatilag a válságkezelés ára volt. Az már 2021 második felében világosan látszott, hogy az infláció növekedni fog, de akkor senki nem számított rá, hogy erre még rátesz egy lapáttal egy fegyveres konfliktus. Szász Levente rámutatott: kutatócsoportjuk előrejelzései szerint az infláció sajnos nem áll meg a mostani szinten, hanem tovább növekedhet. Nehéz pontos előrejelzést nyújtani, mert sok függ attól, hogyan alakul a háború, valamint ehhez kapcsolódóan az energiaválság és az élelmiszeripari alapanyagok krízise.

A közgazdász szerint érdemes megvizsgálni annak összefüggéseit és mozgatórugóit, hogy mi okozta az infláció drasztikus növekedését. „Általában a háborút említjük a jelenség okaként, de ha ezt lebontjuk, tulajdonképpen a háború kiváltotta energiaár-emelkedés áll a háttérben. A földgáz, a kőolaj, az elektromos áram drágulása nagyon gyorsan begyűrűzött minden iparágba, hiszen minden vállalat ezeket az energiákat használja a tevékenységéhez. Még a hatósági árszabályozással sincs más lehetőségük, mint hogy középtávon az energiaár-emelkedést beépítik saját áraikba. Ez már meg is történt, és megmutatkozik az inflációs ráta gyors növekedésében” – magyarázta az egyetemi oktató.

Lényeges a nemzeti bank következő lépése

A lakosság szempontjából is fontos, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) miként tudja kezelni a helyzetet. A növekvő infláció és a növekvő inflációs várakozás kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze a kamatemelés, ezzel lehet meggátolni, hogy az infláció ne szálljon el még drasztikusabban. A kamatemelés viszont az egyéni fogyasztók számára úgy csapódik le, hogy a bankhitelek kamata is növekedni fog. „Nem elég, hogy egy növekvő árszínvonallal szembesülünk, emellett a banki kamatok is emelkednek. De ez az ára annak, hogy az inflációt kezelni lehessen. Akinek hitele van, megérzi, hogy megemelkednek a törlesztőrészletek, aki most tervez hitelfelvételt, érdemes alaposan megfontolnia, hiszen rövid távon mindenképpen a kamatok további emelkedésére lehet számítani a fogyasztói, jelzálog- és gépkocsivásárlási hitelek esetében is” – hívta fel a figyelmet Szász Levente.

Ennek ellenére nem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben: Románia ugyan az inflációs lista első felében helyezkedik el, de vannak ennél is gyengébben teljesítő országok. Mindez akár úgy is értelmezhető, hogy vannak biztató kilátások arra nézve, hogy a Román Nemzeti Bank intézkedéseivel meg lehet állítani az infláció növekedését. „Minden előrejelzésnél figyelembe kell venni, hogy éppen dúl egy háború, aminek a végkimeneteléről nem tudunk semmit. Azt sem, hogy két hét vagy fél év múlva ér véget. De mi azért arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben elkezdődik a fokozatos helyreállás, az árnövekedés lelassul, és talán visszafordítható lesz ez a folyamat. Általában minden intézkedésnek van egy átfutási ideje, amíg ezek ténylegesen érzékeltetik a hatásukat, és ezt mi a negyedik negyedévre várjuk, addig viszont az infláció további növekedésére számítunk” – magyarázta Szász Levente.

Még nem kizárt az enyhe növekedés

A szakember szerint a fegyveres konfliktus és a gazdasági válság kapcsán érdemes külön kitérni az energiakrízisre, amely minden európai fogyasztóra kihatással van, és súlyos áremelkedéseket generál – akármerre is alakul a helyzet. Legrosszabb esetben ha Európa már nem számíthat az Oroszországból érkező energiaforrásokra, alternatív forrásokat kell találnia, például cseppfolyósított gázt importálhat az Amerikai Egyesült Államokból, de ezért jóval mélyebben kell majd a pénztárcába nyúlni.

A vállalatok ezt a helyzetet csak árnöveléssel tudják kezelni, ami inflációt jelent. Van egy átfutási ideje annak, amíg a gazdasági szereplők beépítik a drágulást az áraikba, ugyanakkor most még van egy kormányzati segítség, igyekeznek kordában tartani az energiaárakat. Kérdés, hogy ezt meddig lehet megtenni.

Ha elindul a növekedés, az sok lehetőséget jelent azoknak, akik befektetésekben, a vállalkozások újraindításában gondolkodnak. És mindez a lakosság szintjén is kedvezőbb gazdasági helyzetet generál hosszabb távon: ha alacsonyabb lesz az infláció, a jövedelmek reálértéke növekedhet, de akár bérnövekedésekre, a hitelkamatok csökkentésére is számíthatunk, ami mind egy pluszlehetőséget jelent nemcsak a gazdasági szereplők, hanem a lakosság szempontjából is” – bizakodik Szász Levente.

A háború „beolajozta előttünk a kanyart”

Kállai Emánuel székelyudvarhelyi onlinemarketing-szakértő szintén úgy látja, a válság kimenetele és alakulása nagymértékben függ attól, hogy meddig húzódik a konfliktus, mert a háború magasan tartja a nyersanyagok árát és korlátozódik az áru szabad mozgása, ami összevetve magasan tartja a végtermékek árát. Ugyanakkor az is fontos befolyásoló tényező, hogy meddig tart a fogyasztók ártoleranciája, illetve meddig hajlandók hitelezni a bankok. „Politikai döntéseken múlik, hogy ilyen helyzetben kialakul-e egy tartósan kúszó inflációs környezet, ami a hiperinfláció elődje. Sok múlik azon, hogy politikai szinten milyen döntések születnek a közeljövőben, sikerül-e a háborút megállítani és monetáris politikával megfékezni a gazdaságot” – szögezte le.

A marketingszakértő rámutatott: a gazdaságnak a koronavírus-járvány után elkezdeni sem volt ideje a helyrerázódást, máris következett a háború, holott enélkül sem lett volna egyszerű a helyzet. „Ha nem tör ki az orosz–ukrán háború, idén akkor is számtalan problémába ütköztünk volna, mint az infláció vagy a beszerzési láncok szakadozása. A háború viszont ezeket a problémákat felskálázta, mintegy »beolajozta előttünk a kanyart«” – fogalmazott Kállai Emánuel.

Ha felmennek az árak és a fogyasztó már nem tudja kifizetni a szükséges termékeket és szolgáltatásokat, akkor az állam dönthet úgy, hogy pénzt nyomtat. Ebben az esetben a fogyasztó meg tudja vásárolni a nem létfontosságú terméket is, például elmehet nyaralni, ez viszont egyenes utat jelent az infláció felé.

Az amerikai piacokon végzett felmérésekből az derül ki, hogy az előző évhez képest nem várnak el növekedést a cégek, hanem elégedettek, ha képesek a stagnálásra. A járvány hatására az emberek megtakarítása emelkedett, mert nem tudták a pénzüket mind elkölteni, ez pedig azzal járt, hogy felpörgették az online gazdaságot, ahol tavaly jelentős növekedés volt tapasztalható.

„Irracionális elvárás, hogy a növekedés szintjét megtartsák, az is eredmény, ha egy vállalat képes arra, hogy a tavalyi forgalmat teljesítse. Sok múlik azon, be tudunk-e rendezkedni arra, hogy nem növekedünk. Gondot jelent, ha növekedéssel tervezünk, de közben stagnálunk, mint ahogyan az is, ha lehetne növekedni, de stagnálással tervezünk” – magyarázta Kállai Emánuel. Rámutatott, a jelenlegi egy ismeretlen, új helyzet, de vannak vállalkozók, akik megélték a kilencvenes és a kétezres évek válságait, tehát tudás van, viszont kulcskérdés, hogy tudjuk-e jól alkalmazni.

A válság nem ér véget egyik napról a másikra

Ennél is határozottabb állásponton van Szabó Árpád közgazdász, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Szerinte hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a politikusok, a gazdasági szakértők nem oldják meg helyettünk a problémáinkat. Meg kell tanulnunk megállni a saját lábunkon, és erre kell megtanítanunk a gyerekeinket is. Kifejtette, a koronavírus-fertőzések száma ugyan lecsökkent, de ez még nem jelenti, hogy a járvány véget ért, ezért az alapvető óvintézkedéseket érdemes továbbra is betartani. Ugyanakkor évtizedeket éltünk le úgy, hogy a közelben nem volt háború, generációk nőttek így fel, tehát nincs tapasztalatunk abban, miként kell ezzel a helyzettel együtt élni.

Szabó Árpád leszögezte: a válság akkor sem szűnik meg egyik napról a másikra, ha hirtelen véget ér a háború. Ukrajna és Oroszország hatalmas gabonaexportőrök, ha az egyik valamiért kiesik, csak korlátozott mennyiségben és drágán lehet vásárolni gabonát, ennek következményeként még jobban megemelkednek az élelmiszerárak.

A közgazdász szerint arra kell törekednünk, hogy valamilyen mértékben önellátók legyünk és optimalizáljuk kiadásainkat. Ki kell használni a zöld programokat, pályázni kell az energiahatékonyságot növelő eszközökre, napkollektorokra, hőszivattyúkra, mert ezek hatalmas megtakarítást eredményeznek a villany- és gázszámlán. A tömbházak tetejére is érdemes napelemeket szerelni, míg akinek van egy kis kertje, virág helyett ültethet paradicsomot. Ha van kút a kertben, azt ki kell tisztítani, és annak a vizét használni, sorolta a közgazdász.

Szabó Árpád abban ugyan nem hisz, amit Frans Timmermans, a zöld átállásért felelős európai bizottsági alelnök tanácsolt az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának ülésén, miszerint mosás helyett inkább szellőztessük ki a ruhákat, viszont abban igen, hogy húzzunk vizet a kútból, és mossunk azzal. „Mindig van megoldás, csak gondolkodni és cselekedni kell. Mindenképpen hasznosabb ültetni, gyomlálni, mint órákat bámulni a tévé képernyőjét és aggódni a jövőért” – összegezte Szabó Árpád.