A Haferland Napok szervezői a bukaresti falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Augusztus 3–6. között rendezik meg idén a Haferland, azaz Zabföld Napokat. A 11. kiadásához érkezett fesztivált tíz erdélyi szász településen szervezik meg, egyik fénypontja a Brassó megyei Kőhalom felújított evangélikus templomának újraszentelése. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. A 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant.
2023. május 26., 19:102023. május 26., 19:10
2023. május 26., 19:202023. május 26., 19:20
A szervezők a legnagyobb, szász kultúrát és hagyományokat népszerűsítő rendezvénysorozatnak nevezik a Haferlandot, amelynek a Zabföldnek nevezett térség tíz faluja, a Maros megyei Erked és Szászkézd, illetve a Brassó megyei Homoród, Kőhalom, Szászkeresztúr, Rádos, Mese, Miklóstelke, Szászbuda és Szászfehéregyháza ad otthont.
Emlékeztetnek, a Brassó és Segesvár között évszázadokkal ezelőtt letelepedett szászok által lakott régió az ott előszeretettel termesztett haszonnövényről kapta a Haferland-Zabföld elnevezést – ezen a vidéken ugyanis az éghajlat nem kedvezett például az Erdély más vidékein népszerű szőlőnek.
A fesztivál idei kiírásának tematikája a „fenntarthatóság Haferland kulturális tájain”. Michael Schmidt, a társszervező M&V Schmidt Alapítvány elnöke szerint az első kiadás, 2013 óta váltakozó tematikák arra világítanak rá, hogy a szászok kultúrája és hagyományai nemcsak túlélnek, hanem virágoznak is a helyi közösségeknek és partnereiknek köszönhetően.
Ez a fenntarthatóság értelme: a szászok hagyományait és kultúráját nem szabad feladni, lényegesen hozzájárul az erdélyi multikulturális tér életerejéhez” – idézte a News.ro hírportál Michael Schmidtet.
Az idei Haferland Napokra kilátogatók a tíz érintett településen hagyományos szász bálokra és koncertekre, néptáncra, előadásokra, filmvetítésekre, fotó- és népviselet-kiállításokra, felvonulásokra, kézműves-foglalkozásokra, vezetett sétákra, kóstolókra és egyéb szórakoztató rendezvényekre számíthatnak.
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Az eseménysorozat részeként újraszenteli az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a nemrég felújított kőhalmi templomot, amelynek alapjait a 14. században fektették le, és amely a szász evangélikusok egyik legrégebbi műemléke. De a fesztivál „vonzerejét” adja a térség többi erődtemploma is, különösen az UNESCO világörökségi listán szereplő szászkézdi és szászfehéregyházi istenháza. Utóbbi település III. Károly brit király birtokáról is nevezetes, amelyet szintén megnyitnak a látogatók előtt.
„Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. Az elvándorolt szászok nyári hazatérése egy új és dinamikus hagyománnyá vált, amely tovább élteti a helyi közösségeket és nem csak, gazdagítva ezáltal közös kulturális örökségünket. Mindenki érdeklődőt szeretettel várunk a Haferland Napokra, hogy felfedezzék ezt a kivételes térséget, hagyományait és lakóit” – fogalmazott Michael Schmidt.
Mint ismeretes, a 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant a deportálások, kiárusítások nyomán, majd a rendszerváltás után sokan önként elvándoroltak. Jelenleg néhány ezer fősre tehető az itt élő közösség, ám sok emigrált, illetve leszármazottaik vissza-visszatérnek szülőföldjükre.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben, de záporokra, felhőszakadásokra is számítani lehet, főleg június 9-e után – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett az árvíz sújtotta Nagyborosnyóra az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya: 2 tonna tisztítószer és 9 szivattyú – közölte a segélyszervezet az MTI-vel hétfőn.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy 19 éves fiatalember meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült egy közúti balesetben vasárnap éjjel Beszterce-Naszód megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!