A Haferland Napok szervezői a bukaresti falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Augusztus 3–6. között rendezik meg idén a Haferland, azaz Zabföld Napokat. A 11. kiadásához érkezett fesztivált tíz erdélyi szász településen szervezik meg, egyik fénypontja a Brassó megyei Kőhalom felújított evangélikus templomának újraszentelése. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. A 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant.
2023. május 26., 19:102023. május 26., 19:10
2023. május 26., 19:202023. május 26., 19:20
A szervezők a legnagyobb, szász kultúrát és hagyományokat népszerűsítő rendezvénysorozatnak nevezik a Haferlandot, amelynek a Zabföldnek nevezett térség tíz faluja, a Maros megyei Erked és Szászkézd, illetve a Brassó megyei Homoród, Kőhalom, Szászkeresztúr, Rádos, Mese, Miklóstelke, Szászbuda és Szászfehéregyháza ad otthont.
Emlékeztetnek, a Brassó és Segesvár között évszázadokkal ezelőtt letelepedett szászok által lakott régió az ott előszeretettel termesztett haszonnövényről kapta a Haferland-Zabföld elnevezést – ezen a vidéken ugyanis az éghajlat nem kedvezett például az Erdély más vidékein népszerű szőlőnek.
A fesztivál idei kiírásának tematikája a „fenntarthatóság Haferland kulturális tájain”. Michael Schmidt, a társszervező M&V Schmidt Alapítvány elnöke szerint az első kiadás, 2013 óta váltakozó tematikák arra világítanak rá, hogy a szászok kultúrája és hagyományai nemcsak túlélnek, hanem virágoznak is a helyi közösségeknek és partnereiknek köszönhetően.
Ez a fenntarthatóság értelme: a szászok hagyományait és kultúráját nem szabad feladni, lényegesen hozzájárul az erdélyi multikulturális tér életerejéhez” – idézte a News.ro hírportál Michael Schmidtet.
Az idei Haferland Napokra kilátogatók a tíz érintett településen hagyományos szász bálokra és koncertekre, néptáncra, előadásokra, filmvetítésekre, fotó- és népviselet-kiállításokra, felvonulásokra, kézműves-foglalkozásokra, vezetett sétákra, kóstolókra és egyéb szórakoztató rendezvényekre számíthatnak.
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Az eseménysorozat részeként újraszenteli az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a nemrég felújított kőhalmi templomot, amelynek alapjait a 14. században fektették le, és amely a szász evangélikusok egyik legrégebbi műemléke. De a fesztivál „vonzerejét” adja a térség többi erődtemploma is, különösen az UNESCO világörökségi listán szereplő szászkézdi és szászfehéregyházi istenháza. Utóbbi település III. Károly brit király birtokáról is nevezetes, amelyet szintén megnyitnak a látogatók előtt.
„Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. Az elvándorolt szászok nyári hazatérése egy új és dinamikus hagyománnyá vált, amely tovább élteti a helyi közösségeket és nem csak, gazdagítva ezáltal közös kulturális örökségünket. Mindenki érdeklődőt szeretettel várunk a Haferland Napokra, hogy felfedezzék ezt a kivételes térséget, hagyományait és lakóit” – fogalmazott Michael Schmidt.
Mint ismeretes, a 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant a deportálások, kiárusítások nyomán, majd a rendszerváltás után sokan önként elvándoroltak. Jelenleg néhány ezer fősre tehető az itt élő közösség, ám sok emigrált, illetve leszármazottaik vissza-visszatérnek szülőföldjükre.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!