A Haferland Napok szervezői a bukaresti falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Augusztus 3–6. között rendezik meg idén a Haferland, azaz Zabföld Napokat. A 11. kiadásához érkezett fesztivált tíz erdélyi szász településen szervezik meg, egyik fénypontja a Brassó megyei Kőhalom felújított evangélikus templomának újraszentelése. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. A 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant.
2023. május 26., 19:102023. május 26., 19:10
2023. május 26., 19:202023. május 26., 19:20
A szervezők a legnagyobb, szász kultúrát és hagyományokat népszerűsítő rendezvénysorozatnak nevezik a Haferlandot, amelynek a Zabföldnek nevezett térség tíz faluja, a Maros megyei Erked és Szászkézd, illetve a Brassó megyei Homoród, Kőhalom, Szászkeresztúr, Rádos, Mese, Miklóstelke, Szászbuda és Szászfehéregyháza ad otthont.
Emlékeztetnek, a Brassó és Segesvár között évszázadokkal ezelőtt letelepedett szászok által lakott régió az ott előszeretettel termesztett haszonnövényről kapta a Haferland-Zabföld elnevezést – ezen a vidéken ugyanis az éghajlat nem kedvezett például az Erdély más vidékein népszerű szőlőnek.
A fesztivál idei kiírásának tematikája a „fenntarthatóság Haferland kulturális tájain”. Michael Schmidt, a társszervező M&V Schmidt Alapítvány elnöke szerint az első kiadás, 2013 óta váltakozó tematikák arra világítanak rá, hogy a szászok kultúrája és hagyományai nemcsak túlélnek, hanem virágoznak is a helyi közösségeknek és partnereiknek köszönhetően.
Ez a fenntarthatóság értelme: a szászok hagyományait és kultúráját nem szabad feladni, lényegesen hozzájárul az erdélyi multikulturális tér életerejéhez” – idézte a News.ro hírportál Michael Schmidtet.
Az idei Haferland Napokra kilátogatók a tíz érintett településen hagyományos szász bálokra és koncertekre, néptáncra, előadásokra, filmvetítésekre, fotó- és népviselet-kiállításokra, felvonulásokra, kézműves-foglalkozásokra, vezetett sétákra, kóstolókra és egyéb szórakoztató rendezvényekre számíthatnak.
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Az eseménysorozat részeként újraszenteli az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a nemrég felújított kőhalmi templomot, amelynek alapjait a 14. században fektették le, és amely a szász evangélikusok egyik legrégebbi műemléke. De a fesztivál „vonzerejét” adja a térség többi erődtemploma is, különösen az UNESCO világörökségi listán szereplő szászkézdi és szászfehéregyházi istenháza. Utóbbi település III. Károly brit király birtokáról is nevezetes, amelyet szintén megnyitnak a látogatók előtt.
„Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. Az elvándorolt szászok nyári hazatérése egy új és dinamikus hagyománnyá vált, amely tovább élteti a helyi közösségeket és nem csak, gazdagítva ezáltal közös kulturális örökségünket. Mindenki érdeklődőt szeretettel várunk a Haferland Napokra, hogy felfedezzék ezt a kivételes térséget, hagyományait és lakóit” – fogalmazott Michael Schmidt.
Mint ismeretes, a 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant a deportálások, kiárusítások nyomán, majd a rendszerváltás után sokan önként elvándoroltak. Jelenleg néhány ezer fősre tehető az itt élő közösség, ám sok emigrált, illetve leszármazottaik vissza-visszatérnek szülőföldjükre.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azon.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
szóljon hozzá!